Alap- és középfokú tanulmányai befejeztével 1864-ben a nancy-i líceumban kapott tanári állást. Innét a bourges-i, majd a kolmari liceumhoz helyezték át, 1868-ban az École des hautes études iskolán repetitor lett. 1871-ben történelemtanár lett Caenben, 1875-től pedig Nancyban működött ily minőségben. 1879-ben Jules Ferry kérésére a közoktatásügyi minisztériumban dolgozott, majd 1882-ben tanárnak nevezte ki az egyetemhez. A német egyetemi tanítási módszert és a német főiskolákat alaposan ismerte és több tanulmányutat tett külföldön. Mint képviselő a mérsékelt köztársaság híve volt. 1896 április 29-én a Méline-kabinetben a közoktatásügyi tárcát vállalta el.
Művei
L'empire grec au Xe siècle, Constantin Porphyrogénete (Párizs, 1870, doktori disszertáció)
La domination française en Allemagne (1873-74, 2 köt.); La Russie épique (1876)
Français et Russes, Moscou et Sévastopol (1877, magyarra fordította Lauko Albert, Budapest, 2. köt., az akadémia kiadásában)
Histoire de la civilisation française (1885-87, 2 köt.)
Russes et Prussiens c. munkájában a 7 éves háborút tárgyalja (Párizs, 1896)
Lavisse társaságában kiadja továbbá a L'histoire générale című világtörténetét. Ebben hazánk történetét főképp Saissy írta.
.jpg)
