Heinrich Göring(wd) német diplomata és felesége, Franziska (született Tiefenbrunn) ötödik gyermekeként született 1895-ben.[4]
Gyerekkor
Mauterndorf vára (2008)
Albert Göring Berlin akkori elővárosban, Friedenauban a Fregestraße 19. szám alatti családi házban, majd Veldenstein(wd) és Mauterndorf(wd) várában lakott. Mind a három ingatlan a család barátjának és a gyerekek keresztapjának, Hermann Epenstein(wd) nyugalmazott porosz katonaorvosnak tulajdona volt.[5][6]Leonard Mosley újságíró azt a feltevést fogalmazta meg – tekintve, hogy Heinrich Göring a munkája miatt gyakran volt távol a családjától, és hogy Albert Göring meg Hermann Epenstein hasonlított egymásra –, hogy Epenstein a vér szerinti apja Albert Göringnek. William Hastings Burke(wd) viszont azt írja, hogy Franziska Göring 1893 márciusától 1894 nyárutójáig a férjével Haitin időzött, így Albert mindenképpen Heinrich Göring fia.[6]
Ifjúkor
Az első világháborúban Albert Göring híradós volt a nyugati fronton. Személyzeti aktája 1945. április 14-én elégett, amikor a Brit Királyi Légierőmegsemmisítette(wd) a Birodalmi Levéltárt(wd). A katonai szolgálata alatt keletkezett kórlapok megvannak az Országos Egészségügyi Hivatalban. Albertnek többek között ellenséges tűz alatt kellett sérült távközlési kábeleket javítania. Ez annyira veszélyes volt, hogy a háború nagy részét sebesülten katonai kórházakban töltötte. Már 1914. november 14-én, az első ypres-i csatában megsérült, és egy dortmundi katonai kórházba került. Az 1918-as tavaszi offenzíva során súlyos haslövést kapott. Kevéssel a tűzszünet előtt bocsátották el a szolgálatból, és a hevenyészetten ellátott hasi sérülésével visszament Münchenbe, ahová családja röviddel a háború kezdete előtt költözött.[7]
1919-ben ugyanott elkezdte gépészmérnöki tanulmányait, amelyet 1923-ben kitüntetéssel fejezett be. 1921-ben elvette a huszonegy éves Marie von Ammont,[8] akitől két évvel később elvált, miután megismerte Erna von Miltnert. Vele 1923. szeptember 10-én lépett frigyre. A házasság 16 évig tartott; a férfi röviddel az asszony halála előtt vált el tőle. 1925-ben Albert Göring a Junkers(wd)dessaui tűzhelygyárában kezdett dolgozni,[9] és a gyár főképviselőjeként 1928-ban Bécsbe költözött.[10]
Viszonya a nemzetiszocialista ideológiához
Albert – ellentétben bátyjával, Hermann Göringgel, akinek egyre feljebb ívelt a nemzetiszocialista karrierje, mígnem Hitler után az egyik legnagyobb hatalmú ember lett – megvetette a nemzetiszocialistákat és kegyetlenségüket. Soha nem lépett be NSDAP-be, és a nemzetiszocialista rezsim elleni tiltakozásul felvette az osztrák állampolgárságot(wd).[11] Albert – Benpassat közlése szerint – az 1938 márciusi Anschluss után szolidaritást vállalt a Bécsben az SS által nyilvánosan megalázott és megkínzott zsidó polgártársaival. Benpassat beszámol egy jelenetről, amelyben SS-legények bécsi zsidók(wd) egy csoportját arra kényszerítették, hogy a járdát négykézláb felsúrolva takarítsák el a naciellenes jelszavakat (Reibpartie(wd)). Göring beállt közéjük, és segített nekik. Az ügyeletes SS-tiszt(wd) ekkor megparancsolta, hogy hagyja abba, mert nem akarta, hogy Hermann Göring öccse részese legyen a nyilvános megaláztatásnak. [12]
Ellenállás
Albert Göring arra használta befolyását, hogy, a Sascha-Film(wd) zsidó főnökét, Oskar Pilzert(wd) a letartóztatásból kiszabadítsa. Abban is segített neki, hogy Németországból elmenekülhessen. Beszámolók szerint ezt mások esetében is megtette, például a politikai nézetei miatt üldözött Kurt Schuschnigget is segítette.[13][14]Lehár Ferenc zsidó felesége és Henny Porten(wd) zsidó férje érdekében is szólt.[15]
A plzeňiŠkoda-művek exportigazgatójaként tovább fokozta nemzetiszocializmus elleni tevékenységét. Többször használta a rendszerrel fennálló kapcsolatait arra, hogy a Škoda dolgozóit megvédje. Eltűrte a szabotázst(wd), és kapcsolatot tartott fenn a csehellenállási mozgalommal(wd). Sokszor hamisította bátyja aláírását, hogy a meneküléshez útlevelet adjon a másként gondolkodóknak(wd). Bátyjának, Hermann-nak többször is közbe kellett lépnie, hogy öccsét a Gestapo fogságából kiszabadítsa. Albert Göring teherautókat küldött munkásokért különböző koncentrációs táborokba. A teherautók aztán elhagyatott helyeken megálltak, így téve lehetővé a menekülést a foglyoknak.[16]
1942-ben vette el harmadik feleségét, Míla Klazarová(wd) cseh szépségkirálynőt. Ebből a házasságből született Albert Göring egyetlen gyermeke, Elizabeth.[17]
A háború után
A második világháború vége felé Göring jelentkezett a Counter Intelligence Corpsnál(wd) (az amerikai hadsereg kémelharítási osztályán), ahol azonnal letartóztatták. A Nürnbergi perben kihallgatták. A Szövetségesek kezdetben nem hitték el, hogy Hermann Göring testvére nemcsak hogy nem vett részt a diktatúra bűneiben, hanem még az üldözötteket segítette. Azonban sokan azok közül, akiken segített, mellette vallottak; így nem ítélték el, de továbbra is letartóztatásban maradt. Augusztusban az amerikai hatóságok kiadták Csehszlovákiának, ahol a Škodánál elkövetett állítólagos háborús bűnök miatt bíróság elé állították.[18] 1947 márciusában felmentették, mert sok egykori munkatársa mellette tanúskodott, és a Gestapo-aktája is nyilvánosságra került. [19][20][21]
Szabadon bocsátása után Göring a családjához, Salzburgba költözött. A felesége – egy félrelépés miatt – 1948-ban elvált tőle, és három évvel később a lányával Peruba költözött. Göring végül visszatért Németországba, Münchenbe. Albert Göringet, aki megmentette a nemzetiszocialista rezsim számos üldözöttjét, a családneve miatt kerülték. Ezekben az években azok támogatták, akiknek a vészkorszakban segített. Íróként és fordítóként alkalmi munkából élt. Müncheni lakásának szegényessége éles ellentétben állt gyerekkora luxusával. 71 évesen, 1966. december 20-án halt meg hasnyálmirigyrákban egy neuenbürgi kórházban,[3] anélkül, hogy világháborús tevékenységét a közvélemény elismerte volna. [22]
2016-ben a Jad Vasemnél indítványozták, hogy kapja meg a Világ Igaza címet. Hiányzik azonban a bizonyíték, hogy Albert Göring „rendkívüli veszélyek közepette“ zsidókat mentett volna meg a haláltól.[23]
Dokumentumfilm
The Real Albert Goering. 3BM TV, 1998 (84 perc)
Der gute Göring. Spiegel TV Geschichte, 2010 (42 perc)
Görings vergessener Bruder. Der Widerstandskämpfer Albert Göring. William Hastings Burke(wd) dokumentumfilmje, Nagy-Britannia, 2011 (45 perc)
Véronique Lhorme: Le dossier Albert Göring. RTBF/Planète+, 2014 (60 perc)
német fordítás: Hermanns Bruder – Wer war Albert Göring? Aufbau Verlag, Berlin 2012, ISBN 978-3-351-02747-6.
Vida Goldgar: Archiválva[Dátum hiányzik] dátummal a(z) www.atljewishtimes.com archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL Jewish Times (vom 10. März 2000), Atlanta (englisch).
Ernst Neubach: Mein Freund [Albert] Göring. In: Aktuell. Német hetilap, München, 1962. február 24., p. 20–22, 27.
Christian H. Freitag: Ritter, Reichsmarschall & Revoluzzer. Aus der Geschichte eines Berliner Landhauses. (Hans Magnus Enzensberger előszavával). Edition Friedenauer Brücke, Berlin 2015, ISBN 978-3-9816130-2-5.
↑Burke eredeti művében az első feleség nevét tévesen Maria von Ummon-ként adja meg. A 2012-es német kiadásban (p. 50, 58, 208) már Maria von Ammon szerepel. A teljes név helyesen ugyanakkor Marie Sophie von Ammon (lásd a rokonok megjegyzését a német szócikk vitalapján és az alábbi linket: Marie Sophie von Ammon).
Ez a szócikk részben vagy egészben az Albert Göring című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.png){kind=small}
