Albert Cohen

Albert Cohen
Cohen 1909-ben
Cohen 1909-ben
SzületettAbraham Albert Cohen
1895. augusztus 16.
Korfu, Jón-szigetek, Görögország
Elhunyt1981. október 17. (86 évesen)
Genf, Svájc
Állampolgárságasvájci
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetéseia Francia Akadémia nagydíja regény kategóriában (1968)[1]
Halál okatüdőgyulladás
SírhelyeJewish cemetery of Veyrier

A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Cohen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Abraham Albert Cohen (Korfu, 1895. augusztus 16.Genf, 1981. október 17.) görög származású romanióta zsidó[2] svájci író volt, aki francia nyelven írt. Köztisztviselőként dolgozott különböző nemzetközi szervezeteknek, például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek. 1919-ben svájci állampolgár lett.[3]

Életrajza

Emléktábla a korfui zsinagógában

Abraham Albert Cohen (görögül: Αβραάμ Αλβέρτος Κοέν) 1895-ben született Korfun, Görögországban, görög zsidó(wd) szülők gyermekeként. Albert szülei, akiknek szappangyáruk volt, gyermekkorában a franciaországi Marseille-be költöztek.[4] Albert Cohen ezt az időszakot tárgyalja Le Livre de ma mère (Anyám könyve) című regényében. Egy katolikus magániskolában tanult. 1904-ben a Lycée Thiers-ben kezdte meg a középiskolát, ahol megismerkedett Marcel Pagnollal, akivel életre szóló barátságot kötött,[5] majd 1913-ban érettségizett.

1914-ben Marseille-ből a svájci Genfbe ment, és beiratkozott a jogi egyetemre. A jogi egyetemet 1917-ben végezte el, majd 1917-ben beiratkozott az irodalmi iskolába, ahol 1919-ig maradt. 1919-ben svájci állampolgár lett. Ugyanebben az évben feleségül vette Elisabeth Brochert, akitől 1921-ben született meg lányuk, Myriam. Felesége 1924-ben rákban meghalt. 1925-ben Albert Cohen lett a Revue Juive (Zsidó Szemle) igazgatója, egy olyan folyóiraté, amelynek írói között volt Albert Einstein és Sigmund Freud is. 1926-tól 1931-ig köztisztviselőként dolgozott Genfben. 1933-ban feleségül vette második feleségét, Marianne Goss-t.

A német megszállás idején, 1940-ben Cohen Bordeaux-ba, majd Londonba menekült. A Zsidó Palesztinai Ügynökség(wd) ekkor tette őt felelőssé a száműzött kormányokkal való kapcsolatfelvételért. 1943. január 10-én Cohen édesanyja Marseille-ben meghalt. Ugyanebben az évben ismerkedett meg későbbi harmadik feleségével, Bella Berkowich-csal. 1944-ben a Menekültügyi Kormányközi Bizottság(wd) ügyvédje lett. Cohen 1947-ben visszatért Genfbe. 1957-ben visszautasította az izraeli nagyköveti posztot, hogy folytathassa irodalmi karrierjét.

Genfben halt meg 86 éves korában, és a Genf melletti Veyrier(wd) zsidó temetőjében van eltemetve.

Irodalmi pályafutása

Négy különböző könyvén keresztül Cohen szépirodalmi munkássága egyetlen hosszú önéletrajzi regénynek tekinthető. Ez a történet a ragyogó Solal – Cohen hasonmása –, a Nemzetek Szövetsége jóképű és sikeres köztisztviselőjének története, akinek karizmatikus identitása állandó harcban áll zsidó gyökerei és társadalmi státusza között.

Mesterműve, a Belle du Seigneur eredetileg azt a regényt tartalmazta, amely később Les Valeureux címen jelent meg. A Belle du Seigneur a „szerelem könyve” címet viseli, és Solal szenvedélyes, kegyetlen, mégis valósághű szerelmi viszonyát meséli el Ariane Deume-mal, egy nős, nem zsidó nővel. A regény 1968-ban megkapta a Francia Akadémia díját. Azóta a regény a tekintélyes Gallimard(wd) White Collection egyik legnagyobb példányszámban eladott könyve.[6] 2022-ben Cohen műveit a tekintélyes Bibliothèque de la Pléiade(wd) kiadónál jelentették meg.

Regények, színdarabok, önéletrajzi művek

  • Paroles juives - (1921) (Zsidó szavak)
  • Ézéchiel - (1927) - színmű
  • Solal - (1930)
  • Mangeclous - (1938)
  • Le Livre de ma mère - (1954)
  • Belle du Seigneur - (1968) Francia Akadémia nagydíja regény kategóriában(wd)
  • Les Valeureux - (1970)
  • Ô vous, frères humains - (1972)
  • Carnets - (1978, 1979) (Feljegyzések)

Lásd még

Jegyzetek

  1. Académie française (francia nyelven). [2013. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 27.)
  2. A romanióta zsidók(wd) vagy romanióták a Földközi-tenger keleti részén őshonos görög nyelvű zsidó etnikai közösség.
  3. "Cohen, Albert" from Jewish Writers of the Twentieth Century, "Further references, related titles" by David Coward. Bookrags, 18 June 2010.
  4. America's Albert Cohen Moment Is the Greek-born French Jewish author and diplomat a hapless romantic or a man with a message for our times?”, Tablet (Hozzáférés: 2019. augusztus 21.) 
  5. Pagnol and Friends. [2017. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 9.)
  6. "Albert Cohen", everything2.com, 18 June 2010. Accessed 21 April 2022.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Albert Cohen (novelist) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!