Annak ellenére, hogy mintegy 500 000-rel több szavazatot kapott, mint ellenfele, George W. Bush, Al Gore elveszítette a választásokat, mert az elektori szavazatok aránya 271:269 lett Bush javára a floridai szavazatok újraszámlálása után. Habár maga elismerte Bush győzelmét, sokan – köztük Michael Moore, a Fahrenheit 9/11 című filmjében – annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a floridai szavazatok körüli huzavona során tulajdonképpen választási csalás történt. Al Gore gyakran használja az „I used to be the next president of the United States of America.” (Én voltam az Amerikai Egyesült Államok következő elnöke) szófordulatot.
Az egyetem elvégzése után is folytatta tanulmányait, jogászképzésen, ezt azonban 1976 tavaszán hirtelen félbehagyta, és elhatározta, hogy indul a Kongresszus alsóházi választásain mint Tennessee állam képviselője. Gore fölényesen megnyerte ezt a választást. Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőházába 1976-ban, szenátusába 1984-ben és 1990-ben választották be. 1993. január 20-án beiktatták az Egyesült Államok 45. alelnökének, a tisztséget 8 évig töltötte be. Az 1992-es év egyik sikerkönyvének, a Mérlegen a Föld című műnek szerzője.[1]1997-ben a Kiotói jegyzőkönyv sikerében szerepe volt,[1] amit George W. Bush2000-ben – hivatalba lépésének első hetében – szétvert.[2] Az alsóházban főként a hadsereg, valamint a közlekedési, kereskedelmi és a tudományos kutatások minisztériumának költségvetésével foglalkozott, így többek közt az ARPANET finanszírozásával is.
Miután besorozták, 1969. augusztus 7-én bevonult az Egyesült Államok hadseregébe, bár ellenezte a vietnámi háborút. Fort Dixben kapta meg az alap kiképzést. Kijelölték katonai újságírónak a The Army Flier nevű újsághoz, mely a Fort Rucker nevű amerikai hadsereg alap folyóirata. Hét hónapos munka után Al Gore kihajózott Vietnámba, ahová 1971. január 2-án érkezett meg. Négy hónapot szolgált a 20th Engineer Brigade-ben Vietnám Biên Hòa területén. Egy másik hónapot szolgált az Army Engineer Command-nál Long Binh területen. Al Gore 1988-ban úgy emlékezett vissza a vietnámi háborúra, mint egy szörnyűséges hibára. Nem változtatott korábbi álláspontján a háborúval kapcsolatban.
Leszerelése után jelentkezett és felvételt nyert a Vanderbilt Egyetemre (Nashville, Tennessee, USA). Egy év után félbehagyta tanulmányait. 1970-ben feleségül vette Mary Elizabeth Aitcheson-t (ismert nevén Tipper Gore-t). Gore ezután öt hónapot töltött el újságíróként a nashville-i The Tennessean újságnál. Az újságnál kirobbant egy korrupciós botrány (nem vele kapcsolatban), ekkor döntött úgy, hogy jogot tanul. Jogi tanulmányait 1976-ban szakította félbe, amikor elindult a választásokon és fölényesen győzött. Politikai karrierjének első szakaszát 1976-tól 2000-ig számítjuk.
Választások
2000 Egyesült Államok elnök választás
George W. Bush (R) – 271 Választási szavazat (47,9% népszavazás)
Al Gore (D) – 266 Választási szavazat (48,4% népszavazás)
A 2000-es elnökválasztás után Gore felhagyott a politikával, jelenleg különböző nagyvállalatok tanácsadójaként dolgozik. Eközben járja a világot előadásokat tartva a globális felmelegedésről és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének szükségességéről. Az előadásból film is készült Kellemetlen igazság címmel, melynek bemutatójára 2006. november 16-án került sor Magyarországon. 2007 tavaszán jelentette meg Al Gore Támadás az ész ellen című új könyvét. A könyv az amerikai demokráciákról szól. Arról, hogy működött régen az amerikai demokrácia és arról, hogy nem vesz tudomást a globális éghajlati válságról a jelenlegi kor.
2006-ban kiképzett kb. 1500 globális felmelegedés elleni aktivistát[forrás?], akik a klímaváltozás problémáját visszhangozzák a világban.
Gore neve több ízben is felmerült, mint a Demokraták 2008-as elnökjelöltje, de ő sorozatosan nemet mondott.
Al Gore és Richard Branson 25 millió dolláros pályázatot hirdetett meg. A győztes az, aki képes hatékonyan kivonni a CO2-t a levegőből.[3]
Live Earth keretében 2007. július 7-étől Al Gore egy nagyszabású – hét kontinenst felölelő – koncertsorozatot szervezett, mely akcióra szólítja fel a világ valamennyi polgárát.
Al Gore és G. Bush 2000-res választási küzdelméről 2007-ben kezdték el az Újraszámlálás című filmet forgatni, amely a 2008-as választásokat megelőzően lesz bemutatva.
Al Gore tárgyalásokat folytat négy nagy reklámügynökséggel, melyek – a Crispin Porter and Bogusky, a Bartle Bogle Hegarty, a Martin Agency és a Y and R – egy kampányon fognak dolgozni, hogy a felmelegedésről felvilágosítást adjanak. A médiaköltségek várhatóan éves szinten 100 millió dollárt tesznek majd ki.
2007. szeptember 16-ánEmmy-díjat kapott a Current TV beindításáért, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a napi 24 órás műsoridő 25%-át a nézők saját videoklipjeikből és más rövid műsoraikból állítsák össze. Rövidesen elindul egy wiki változat, mely a Climate Solution Wiki nevet kapta.[4]
A globális éghajlati válság egyre súlyosbodik, hiszen az amerikai vezetés nem foglalkozik a témával. Körülbelül 2015 magasságában bekövetkezik a globális éghajlati fordulópont ha az emberiség nem csökkenti radikálisan a szén-dioxid kibocsátását. Roger Revelle klimatológus Al Gore egykori tanára már 1952-ben kimutatta a globális felmelegedést. Gore követte őt, immáron harminc éve foglalkozik komolyan a kérdéskörrel. De a könyv és a film nem csupán a klímaváltozásról szól. Külön fejezet szól arról, hogy milyen kicsin múlt a 2000-es választási veresége Bushsal szemben. A könyv róla is szól, a családjáról. A publikáció után sokan kérdezték tőle, hogy miért lehetséges, hogy az éghajlatváltozással az utolsó három amerikai kormány lényegében nem foglalkozott. Ezért írta meg a Támadás az ész ellen c. könyvét.
Gore, Al (2006). Kellemetlen igazság (An Inconvenient Truth: The Planetary Emergency of Global Warming and What We can do about it. New York: Rodale Books.) ISBN 1-59486-567-1.
Gore, Al (2002). Joined at the Heart: The Transformation of the American Family. ISBN 0-8050-7450-3.
Mérlegen a Föld. Ökológia és az emberi lélek; fordította: Török Katalin; Föld Napja Alapítvány, Budapest, 1993
Kellemetlen igazság. A bolygónkat fenyegető globális felmelegedés és leküzdésének lehetőségei; fordította: Gadó György Pál, Kézdy Edit; Göncöl, Budapest, 2006
A jövő. A globális változás hat mozgatórugója; fordította: Hegedűs Péter, Takács Zoltán; HVG Könyvek, Budapest, 2013