Ki akarta békíteni a khalkedoniánusokat és a monofizitákat, aminek érdekében – Zénón bizánci császár megbízásából – kidolgozta a Hénotikon című egységformulát, amely voltaképpen a khalkédóni zsinaton elfogadott dogma monofizita revízióját jelentette volna.[1][2] A rövid ideig uralkodó trónbitorló Basziliszkosz császár emiatt elítélte ezt a formulát, és III. Félix pápa484-ben ki is közösítette Akakioszt.[1] Ez váltotta ki a Konstantinápoly és Róma közötti szakadást, amely 519-ig tartott, amikor I. Justinus császár és II. János pátriárka ismét elfogadta a khalkédóni dogmát.[1] A szakadás következményeként tudható be az is, hogy Akakiosz kormányzása végén üldözte a katolikus dogmákat vallókat.[2]
Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona. Sajtó alá rend. és a bibliográfiát összeáll. Perendy László. Budapest: Szent István Társulat. 2004. = Szent István Kézikönyvek, 10. ISBN 963-361-632-8
Magyar nagylexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. 332. old. ISBN 963-05-6612-5
