Ajtósi Dürer sor

Ajtósi Dürer sor
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest, XIV. kerület
Városrész	Városliget, Istvánmező, Herminamező
Névadó	Albrecht Dürer
Irányítószám	1146
Földrajzi adatok
Hossza	1,2 km
Elhelyezkedése
Ajtósi Dürer sor Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 38″, k. h. 19° 05′ 27″47.51055556, 19.09083333Koordináták: é. sz. 47° 30′ 38″, k. h. 19° 05′ 27″47.51055556, 19.09083333
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajtósi Dürer sor témájú médiaállományokat.

Az Ajtósi Dürer sor Budapest XIV. kerületében a Dózsa György út és a körvasút (Francia utca) között húzódik, keresztezve a Hungária körutat is. Jellegzetes épületei a 19. és a 20. század fordulóján és a két világháború között épültek. Mai nevét 1929-ben, a világhírű magyar származású festő, Albrecht Dürer halálának 400. évfordulója alkalmából kapta.

Története

1847-ben a környék telkeinek felparcellázásakor alakult ki. Kezdetben István nádor után István utcának nevezték (németül Stefans Weg). Az elnevezés a szomszédos Herminamezőtől ered, ami István nádor 1842-ben elhunyt ikerhúga, Habsburg–Lotaringiai Hermina Amália főapátnő után kapta nevét. Ugyanezen logika vezetett egyébként Istvánmező városrész elnevezéséhez is. Az egykori István út részben e kettő városrész határát is jelentette.

Az út Dózsa György úti kezdetétől Hermina útig tartó szakaszát 1929-ben az apja révén Ajtós községből származó Albrecht Dürer halálának 400. évfordulójára emlékezve keresztelték át mai nevére. A fennmaradó rövid szakasz a Hermina út és a Budapest–Záhony-vasútvonal (Francia út) között megmaradt István útnak egészen 1949-ig, amikor a kommunista hatalométvételt követően azt is átnevezték. A Felvonulási tér kiépítése során a Dózsa György út és a Hermina út közötti szakaszon az úttest ekkor kapott vasbeton burkolatot.

Az Ajtósi Dürer sor a mai meghatározás szerint vett Városliget és Istvánmező városrészek határán húzódik a Dózsa György úti kezdetétől a Hermina útig, onnantól a vasútig tartó szakasza pedig a mai értelemben vett Herminamező városrészben található.

Híres lakói

• Bächer Iván (1957–2013) író, újságíró, publicista, tanár (5.)
• Bächer Mihály (1924–1993) Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, egyetemi tanár (5.)
• Deák Ferenc (1803–1876) politikus, jogász, államférfi (19–21.)
• Kaffka Margit (1880–1918) író, költő (37.)

Nevezetes épületei

Bővebben: A budapesti Ajtósi Dürer sor épületeinek listája

• 15. szám: A Szent István Gimnázium épülete, Giergl Kálmán és Korb Flóris építette 1906–1907-ben.
• 19-21. szám: Az egykori Sacré Cœur Leánynevelő Intézet épülete, Rimanóczy Gyula tervezte 1938-ban. A zárdát 1949-ben feloszlatták, épületében a Magyar Dolgozók Pártja pártfőiskolát rendezett be. 1968-1989 között itt működött az MSZMP Politikai Főiskola. A rendszerváltást követően a helyén 1990-2003 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar nyelvi karai működtek. 2008-2020 között a földszintje Dürer Kert néven romkocsma és koncerthelyszínként, az emeleti termei pedig Keleti Blokk néven próbahelyszínként funkcionáltak. A meghagyott műemlék kastélyt 2021-2024 között irodaházzá, a hajdan dús növényzetű kertjét pedig zsúfolt lakóparkká átépítették át.^[1][2][3]
• 25. szám: Zala György szobrászművész egykori szecessziós stílusú villája, amit Lechner Ödön, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezett 1900-ban. Az országos műemlékjegyzék városképi jelentőségű épületként tartja számon.
• 27./a, b szám: A Himmler Miksa tervei alapján 1911-ben, Hoffenreich Mórnak épített ház.
• 37. szám: Teleki Blanka Gimnázium (volt Erzsébet Nőiskola), Baumgarten Sándor tervei alapján épült 1902-ben.
• 39. szám: Vakok Általános Iskolája és Nevelőotthona, tervezte Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond 1899–1904-ben.

Jegyzetek

1. Zsuppán András - Park helyett hét emeletnyi üveg és beton: NER-hátszéllel jön brutális beépítés a Liget szélén (Válasz Online, 2022.01.20.)
2. Zsuppán András - Üvegbe és betonba fogalmazott mérleg-főkönyv / itt a NER egyik legnagyobb merénylete Budapest ellen (Válasz Online, 2024.05.23.)
3. A Dürer Kert újjászületik: „Felajánlották, hogy az egész Kopaszi-gát kulturális pezsgését beindítsuk”. HVG. (Hozzáférés: 2024. május 3.)

Források

• Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 23. o. ISBN 963-05-6410-6  
• Hatvanéves a XIV. kerületi elöljáróság : Zugló városrészeinek históriai kalauza. Zugló: Herminamező Polgári Köre, 57-59 o.. o. (1995). ISBN 9630356759 
• Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona, 61. oldal, Sprinter Kiadó, 2003, ISBN 963 9469 06 8
• Utak, utcák, terek – sorok. In Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. 151–152. o. ISBN 963-04-1698-0