Achille Valenciennes Párizsban született, és Georges Cuvier felügyelete alatt tanult. Valenciennes az emberbenélősködő férgeket tanulmányozta, és jelentősen hozzájárult a parazitológia fejlődéséhez. További nagy sikere a rendszertan terén volt; sikeresen társított kövületekből ismert élőlényeket a mai élőlényekhez.
Cuvierral együtt megalkották a 22 kötetes „Histoire Naturelle des Poissons” (A halak természethistóriája) című művet, amelyet 1832-től, Cuvier halála után egyedül folytatott.[9] Szintén 1832-ben a Muséum national d'histoire naturelleHistoire naturelle des mollusques, des vers et des zoophytes ágának az igaztója lett; Henri Marie Ducrotay de Blainvillet követve.
Tevékenységének elején, felkérték, hogy rendszerezze, az Alexander von Humboldt által leírt állatokat, amelyeket Amerikatrópusi vidékeiről gyűjtött össze, 1799-1803 között. Ugyanekkor elkezdödött egy tartós barátság a két biológus között.[10] Valenciennes számos élőlénynek adta meg a tudományos nevét, köztük az Opistognathus cuvieriinak.
Achille Valenciennes által alkotott és/vagy megnevezett taxonok
Az alábbi linkben megnézhető Achille Valenciennes taxonjainak egy része.
↑Jean-Jacques Amigo, « Valenciennes (Achille) », in Nouveau Dictionnaire de biographies roussillonnaises, vol. 3 Sciences de la Vie et de la Terre, Perpignan, Publications de l'olivier, 2017, 915 p. (ISBN 9782908866506)
↑Achille VALENCIENNES (francia nyelven). Comité des travaux historiques et scientifiques. (Hozzáférés: 2011. január 20.)
Ez a szócikk részben vagy egészben az Achille Valenciennes című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
Cuvier, G. & A. Valenciennes 1839: Histoire naturelle des poissons. Tome treizième. Livre seizième. Des Labroïdes. 13: i-xix + 1-505 + 1 p., Pls. 369-388.