A föld szelleme

A föld szelleme
Szerző	Frank Wedekind
Eredeti cím	Der Erdgeist
Nyelv	német
Műfaj	tragédia
Kiadás
Kiadás dátuma	1895
A Wikimédia Commons tartalmaz A föld szelleme témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A föld szelleme Frank Wedekind kétrészes Lulu-tragédiájának első része. Párizsban kezdte írni, és 1895-ben látott napvilágot; a második rész Pandora szelencéje(wd) címmel 1904-ben. A főszereplő Lulu személyében forradalmian új női karakter jelenik meg az irodalomban. Élete, viszonya a férfiakkal és lelki világa kerül bemutatása a drámában. A századforduló társadalmának elvárásai a nőkkel szemben mai szemmel nézve igencsak elavultnak mondhatók. Lulu karaktere messze áthágja az addigi konvenciókat.

Szereplők

• Dr. Goll, egészségügyi tanácsos
• Dr. Schön, főszerkesztő
• Alwa Schön
• Escerny herceg, Afrika-utazó
• Schigolch
• Rodrigo, artista
• Hugenberg, gimnazista
• Escherich, riporter
• Lulu
• Geschwitz grófnő, festő
• Ferdinánd, kocsis
• Henriette, szobalány
• lakáj

Tartalom^[1]

Első felvonás

Dr. Schön főszerkesztő Schwarz festőnél időzik, amikor színre lép Dr. Goll és Lulu, akiről Schwarz egy Pierrot kosztümös képet készít. Kicsivel később érkezik Alwa, a főszerkesztő fia, aki a darabja főpróbájára invitálja a társaságot estére. Ezután csak Lulu és Schwarz maradnak. Schwarz közeledni próbál Luluhoz, de csak rövid kergetőzés után sikerül utolérnie a pamlagon és szerelmet vall neki. A hirtelen a műterembe rontó Goll egyszer csak összeesik a padlón és meghal.

Második felvonás

Lulu és Schwarz házasok. Reggel van, amikor Henriette meghozza a postát és el is megy. Lulu és férje beszélgetnek és nézegetik a leveleket. Az egyikből Schön eljegyzéséről értesülnek, egy másik levélben pedig Pétervárra hívják Schwarzot kiállításra. Egy koldus kopogtat, hogy pénzt kérjen. A következő jelenetben Lulu és Schigolch van a színen, akinek a lány pénzt ad, kikíséri, majd dr. Schönnel tér vissza. Kiderül, hogy Schwarz háta mögött, ők ketten “bizalmas viszonyban vannak egymással”. Lulu arra kéri Schönt, hogy férjét vigye rosszba, vigye mulatni, mert tesze-tosza embernek tartja. A lány úgy érzi, mindent Schönnek köszönhet. Schwarz ismét bejön, és ketten maradnak Schönnel, aki figyelmezteti a festőt, hogy jobban tartsa szemmel a feleségét. Elmondja, hogy már régóta ismeri a lányt, de hazudik a lány múltjáról. Schön felvilágosítja Schwarzot, hogy a koldus Lulu apja volt. Schwarz bemegy egy szobába, magára zárja az ajtót. Megérkezik Alwa, Schön fia a hírrel, hogy Párizsban kitört a forradalom. Lulu egy konyhai bárdot hoz, Alwa betöri az ajtót. A látvány hatására Lulu megragadja Alwát és magával vonszolja. Schön behívatja Henriettet, orvosért küldi egy levéllel, egy másik levelet pedig a rendőrkapitányságra kell vinnie a lánynak. Megérkezik Escherich, a riporter, az öngyilkosság hírére, amint azonban megpillantja Schwarzot, elborzad. (A festő borotvával vágta el a saját nyakát.)

Harmadik felvonás

Lulu ismét táncol, a színpadra készülődik Alwa és Schön társaságában. Schön a herceg felől érdeklődik, újabb kérőt keres Lulunak. Lulu a színpadra megy, és Alwa egyedül maradva azon gondolkozik, hogy színdarabot írhatna a lányról. Megérkezik Escerny, és beszélgetni kezd vele. Megérkezik Lulu, és elküldi Alwát az apjáért. Míg öltözik, a herceg beszél hozzá. Szóba jön a férfi-női kapcsolat, a házasság, illetve, hogy Lulu mennyire lenyűgözi a férfit. Alwa ismét megjelenik, beszélgetni kezdenek Escernyvel. A csengő hallatára megijednek és elsietnek. Az üres öltözőszobába visszatér Lulu, kicsivel később Alwa, majd Schön. Lulu felháborodva közli, hogy nem szeretne Schön menyasszonya előtt táncolni. Aztán mégis rábeszéli az igazgató hatására. A műsorszám után Schönnel veszekszik. Lulu ráveszi, hogy levélben bontsa fel az eljegyzését.

Negyedik felvonás

Geschwitz grófnő, Lulu és Schön beszélgetnek. A grófnő egy művésznő bálra invitálja Lulut, majd búcsúzik. A következő jelenetben Dr. Schön egyedül elmélkedik egy pisztoly társaságában, amikor megérkezik Lulu. Röviden beszélgetnek. A következő jelenetben Schigolch, Rodrigo és Hubenberg beszélgetnek. Rövid idő után megérkezik Lulu elegáns báli ruhában. Schigolch letagadja, hogy Lulu a lánya. Lulu kacérkodik Hugenberggel és Rodrigóval, majd Ferdinand belép, és közli, hogy Dr. Schön érkezett. Belép Alwa. Asztalhoz ülnek. Hugenberg és Rodrigo elbújnak. Dr. Schön a karzatról hallgatja végig, ahogyan fia szerelmet vall Lulunak. Schön kivezeti a fiát, majd az öngyilkosságot fontolgatja, végül halálosan megfenyegeti Lulut. Ekkor az aszal alá bújt Hugenberg felugrik, és amint Schön felé fordul, Lulu többször is rálő a férjére, aki a fiáért kiált. Alwa megérkezik és Schön meghal. Lulu esedezik Alwának, hogy ne juttassa a rendőrség kezére, hűséget ígér neki. Ekkor kopognak az ajtón, megérkezett a rendőrség.

Lulu karaktere

Lulu mint veszedelmes ragadozó tűnik fel már a dráma bevezetőjében, így próbálja Wedekind a polgári társadalom nőkkel szemben támasztott látszat-elképzeléseit lerombolni. A lány először mint veszedelmes vadállat jelenik meg egy cirkuszi jelenetben, ahogy a szelídítője biztatja valódi énjének megvillantására a közönség esetleges reakciójának mellőzésével. Mindazonáltal ami Lulu karakterét különösképp kiszámíthatatlanná teszi, hogy nemcsak a femme fatale jellegzetes ismertetőjegyeit hordozza magában, hanem könnyed és ártatlannak tűnő gyermeki bájjal varázsolja el a férfiakat.^[2] A lány karakterét Wedekind kortársai mint negaítv szereplőt értelmezik: mint gyilkos csábító, mint a pusztító őserő megnyilvánulása.^[3] Ugyanakkor Lulu maga is ki van szolgáltatva a férfi karakterek döntéseinek. Karaktere tovább árnyalódik majd a tragédia második részében, mely a Pandora szelencéje címet viseli.

Jegyzetek

1. Wedekind, Frank: Erdgeist (német nyelven). https://www.gutenberg.org/files/55103/55103-h/55103-h.htm. (Hozzáférés: 2023. február 15.)
2. Laureta Mullaali: Figur der "Lulu" in Frank Wedekinds "Erdgeist" unter Berücksichtigung des Frauenbilds um 1900. 2021–10–19. ISBN 978-3-346-52768-4 Hozzáférés: 2023. február 15.  
3. Josephine Ernst: Die Lulu-Figur in Wedekinds „Erdgeist“ im Kontext zeitgenössischer Femme-fatale-Darstellungen. 2008–12–26. ISBN 978-3-640-24706-6 Hozzáférés: 2023. február 15.