A mai bolgár nyelvben 6 magánhangzó fonéma van. Az írás jól tükrözi a hangsúlyos helyzetben lévő magánhangzókat:
Hangsúlytalan helyzetben az е és az и ejtése nagyjából megegyezik a hangsúlyos ejtéssel, természetesen röviden ejtve: legalábbis az irodalmi nyelvben nincs redukció e hangoknál, e hangok redukált ejtése nyelvjárásinak, sőt műveletlen ejtésnek számít, míg a másik négy hang nemcsak röviden ejtendő, de erősen redukálódik is:
Az iskolázatlan bolgár anyanyelvű emberek helyesírásában az egyik legjellemzőbb hiba, hogy – az azonos ejtés okán – nem tudják, hogy hangsúlytalan szótagban а/ъ ill. о/у áll-e.
33 mássalhangzó és 1 félmagánhagzó fonéma van.
Két bolgár mássalhangzó hangnak nincs saját betűje a mai bolgár ábécében, ezeket betűkapcsolattal jelöljük: дж [d͡ʒ] és дз [d͡z].
A mássalhangzóknak van kemény és lágy változata. Kivételt képeznek a ж, ш, ч és дж mássalhangzók, melyeknek csak kemény változatuk van. Valójában a lágy és a kemény változat két külön fonéma. Azonban a lágyság a mai bolgár irodalmi nyelvben az oroszhoz képest igen kis mértékű, a nyugati bolgár nyelvjárásokban szinte alig van meg, míg a keleti bolgár nyelvjárásokban erősebb. A lágyságot a mássalhangzó utáni ю, я és ь betű jelöli, ez utóbbi kizárólag o betű előtt állhat.
A keleti bolgár nyelvjárásokra továbbá jellemző a mássalhangzók allofónikus palatalizációja е és и magánhangzók előtt. Ez az irodalmi nyelvben hibának számít és egyfajta falusias, iskolázatlan ejtésnek minősül.
A magyartól jelentősen eltérő ejtése két mássalhangzónak van: a x (x) ejtése a magyar "h" és "ch" közé esik, az л (ʎ) pedig a bolgárban nem foghang, mint a magyarban, hanem előszájpadlás-hang.
A bolgárul beszélő magyarok leggyakoribb hibái, melyek segítségével könnyedén azonosítható a magyarajkú bolgár beszéd: