PROFILBARU.COM

	A Fekete Macska bandája ; (Место встречи изменить нельзя)
	1979-es szovjet televíziós sorozat
Rendező	Sztanyiszlav Govoruhin
Producer	USSR State Committee for Television and Radio
Alapmű	Arkagyij és Georgij Vajnerː A Fekete Macska bandája (regény)
Műfaj	bűnügyi tévéfilmsorozat
Forgatókönyvíró	Arkagyij és Georgij Vajner
Főszerepben	Vlagyimir Viszockij, Vlagyimir Konkin
Hang	monó
Zene	Jevgenyij Gevorgjan
Operatőr	Leonyid Burlaka
Vágó	Valentyina Olejnyik
Jelmeztervező	N. Akimova
Díszlettervező	Valentyin Giduljanov
	Gyártás
Gyártó	Odessza Filmstúdió, Szovjetunió
Ország	Szovjetunió
Nyelv	Orosz, ; magyar (szinkron)
Forgatási helyszín	Moszkva; Odessza;
Játékidő	359 perc (5 × kb. 70 perc)
Képarány	1,33:1
	Forgalmazás
Forgalmazó	MOKÉP
Bemutató	1979. november 11.-15.; 1981. július 21.-augusztus 18.
Eredeti adó	Szovjet Televízió központi csatornája
Eredeti magyar adó	MTV 1
Korhatár	16 év (Magyarország)
	További információk
	IMDb;
	A Wikimédia Commons tartalmaz A Fekete Macska bandája témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A Fekete Macska bandája (Место встречи изменить нельзя) 1979-ben bemutatott öt részes szovjet bűnügyi tévéfilm sorozat Vlagyimir Viszockij főszereplésével.

Eredeti címe A találkozó helyét megváltoztatni tilos (Место встречи изменить нельзя), és ez a bevezető feliratokban is megjelenik, azonban a filmet ennek ellenére A Fekete Macska bandája címmel emlegetik hivatalosan is.

A forgatókönyv Arkagyij és Georgij Vajner A „Fekete Macska” bandája (eredeti orosz címe: Эра милосердия azaz A könyörületesség kora) című krimijéből készült.

A sorozat a legkiválóbb szovjet színészeket sorakoztatta fel még epizódszerepekben is, például A tavasz tizenhét pillanata Kátyáját (Jekatyerina Gradova) és Pleischner professzorát (Jevgenyij Jevsztignyejev) egy értékes bundák lopására szakosodott tolvajpárosának rövid jelenetében.

A felvételek 1978. május 10-e és 1979. február 18-a között Moszkvában és Odesszában készültek. Három forgatási napon a jelenetek rendezője Viszockij volt.

A sorozat megdöbbentő nyíltsággal ábrázolja a szegénységet, a bűnözést, sőt szervezett bűnözést, a társbérletek, a jegyrendszer nyomorúságát, a moszkvai külvárosok nyomasztó világát. A sztálini lágerekre vonatkozó nyílt utalások is elhangzanak.

A történet közvetlenül a Nagy Honvédő Háború után, 1945. augusztusától novemberéig játszódik, megtörtént események feldolgozásával. Vlagyimir Sarapov személyének megformálásához a minta Vlagyimir Pavlovics Arapov rendőrtiszt volt, aki a moszkvai rendőrségen később a szervezett bűnözés ellen felállított osztály – orosz szóhasználattal Bűnügyi osztály (MUR) banditizmus elleni (al)osztálya) vezetője lett.^[1] Zseglov személyét a regény írói több rendőrtiszt személyéből alakították ki.

A Fekete Macska banda mintájául is több bűnszervezet szolgált. Leginkább a krasznogorszki Iván Mityin bandája,^[2] akik az ötvenes évek legelején követtek el sorozatos rablógyilkosságokat, több százezer rubeles zsákmányra tettek szert, és rendőrgyilkosságtól se riadtak vissza. Továbbá az tette őket különösen veszélyessé, hogy tagjai között képzett és intelligens bűnözők is voltak. A Gruzgyev-ügy alapja Jevgenyij Iljics Mirkin, neves orvos gyilkossági ügye volt 1944-ben, akiről végül a bűnügyi rendőrség bizonyította be, hogy nem volt köze felesége meggyilkolásához.

A történet

Alább a cselekmény részletei következnek!

A Nagy Honvédő Háború végére a moszkvai rendőrség személyi állományának egy jelentős részét elveszítette. Miközben a bűnözés elképesztő méreteket öltött. Az alvilág hihetetlenül elszemtelenedett.

Olyannyira, hogy az egyik, gyilkosságoktól sem visszariadó rablóbanda a rendőrség bosszantására a tetthelyen rendszeresen fekete macskát vagy a falra rajzolt mását hagyja hátra. Az egyik fedett nyomozót pedig szinte a többiek szeme láttára szúrják szíven.

A rendőrség a leszerelő katonatisztek közül próbálja a fronton elesett rendőrtiszteket pótolni, de ezek szaktudása nyilván meg sem közelíti a veszteségét. Így kerül a fiatal felderítő főhadnagy, Sarapov a szervezett bűnözés ellen felállított osztályra, amit a vagány rendőrszázados, Gleb Jegorics Zseglov (Vlagyimir Viszockij) vezet.

Sarapovnak eleinte imponál új főnöke személyisége, vagánysága. De hamarosan ellenszenvet váltanak ki belőle Gleb törvényességet súroló, sőt átlépő, egyenesen törvénytelen módszerei. Például amikor a tettenért zsebtolvaj kabátjába visszacsempészi a bűnjelet, az eldobott lopott pénztárcát.

A végigharcolt négy év ellenére mégis némileg idealista Sarapov képtelen azonosulni azzal a felfogással, hogy aljas, nyomorultakat kifosztó, sőt megölő bűnözőkkel szemben semmilyen aljas húzás sem elitélendő. Sarapov a testület, a szovjet állam tekintélyét, megbecsülését félti az ilyen módszerektől, eljárásoktól.

A konfliktus akkor éleződik ki végképp, amikor Zseglov előzetes letartóztatásban tartja a gyilkosság áldozatául esett nő férjét, egy elismert orvost. Zseglov ugyanis az elrabolt ékszerek felbukkanásából azt sejti, hogy a nyomok elvezethetik a Fekete Macska bandához, és azt akarja, hogy a valódi gyilkos teljes biztonságban érezze magát. Ám ezt a gyanúját nem köti beosztottai orrára. A börtönben felőrlődő, félőrült orvost látva túl nagy árnak tűnik mindez.

Közben a banda újabb rablógyilkosságokat követ el. Az egyik helyszínen Sarapovot megtéveszti egy magas rangú leszerelt tisztek egyenruháját,^[3] kitüntetést viselő ember, akit elenged, de később kiderül, hogy a banda tagja, sőt vezetője lehetett.

Az orvos feleségének gyilkosa utáni nyomozás során hallomásból egyre sűrűbben ütköznek egy Fox nevű személybe, akinek személyleírása Sarapovot erre a tisztre emlékezteti. Különösen miután az egyik tanú elmondja, hogy az Astoria Szálló^[4] éttermében egyenruhában látta.

Foxnak csapdát állítanak az Astoria étteremben, ám az intelligens bűnöző megérzi a veszélyt, és senkit nem kímélve, mindenkin átgázolva elmenekül a helyszínről. A hajszában végül mégis sikerül élve elfogni.

Feltételezik, hogy ő lehet a banda feje, és a kirajzolódó homályos kapcsolatokra alapozva azt a döntést hozzák, hogy Foxra hivatkozva megpróbálják Sarapovot beépíteni.

Foxtól írásszakértői vizsgálathoz adott írásminta ürügyén olyan kézírást csalnak ki, amelynek kitépett részlete Fox ajánlóleveleként használható fel. Sarapov látszólag egy épp keze ügyébe esett regényből diktálja a szöveget, Fox pedig nem gyanakszik, mert a rendőrségnek nem lehet kompromittáló írás a birtokában az ő kézírásával. Mire észbe kap és megsemmisítené az írást, már késő.

Zseglovék azt találják ki, hogy Fox a börtönből egy piti bűnözőre, Sarapovra bízva az üzenetét a kiszabadítására ad utasítást, amit beismerő vallomása után a kirabolt raktárban tartott helyszíni szemle alatt kellene végrehajtani, megölve a kísérő nyomozókat.

Az akció több okból is életveszélyes. Egyrészt az adatok a bandáról még mindig rendkívül hiányosak, másrészt az előző kapcsolatfelvételi kísérletnél a fedett nyomozót a legkisebb gyanús jelre azonnal megölték.

Az akció valóban katasztrofálisan indul. Zseglovék szem elől vesztik a társaságot, miután elrabolják Sarapovot. Kiderül, hogy a banda feje valójában Karp, a „Púpos”. Ráadásul felbukkan Sarapov egyik volt katonája, Szergej Levcsenko, aki furcsa módon mégsem adja fel Sarapovot, mivel rendes parancsnoknak tartotta. Nem őt hibáztatja, hogy katonai börtönbe került, és végül teljesen elzüllött, a bűnözők közé állt.

Közben Zseglovék a megváltozott helyzet miatt a helyszíni szemle pincéjében próbálgatják, hogyan tudnák csapdába csalni a bűnözőket anélkül, hogy Sarapovot túszként használhatnák a gengszterek, vagy bosszúból megölnék. Már ha még egyáltalán él. Ám a banditák bevették a meséjét. A látszólag megoldhatatlannak tűnő feladatot végül Zseglov oldja meg. Egy kis vasajtós mellékraktár megfelelne Sarapovnak ideiglenes menedékként. Mivel értesíteni nem tudják, az ajtóra kiragasztott színészképek közé teszik Sarapov szerelmének nagyméretű fotóját – ezzel figyelmeztetve őt a menekülési lehetőségre.

Végre melléjük pártol a szerencse. A trükk bevált. A csapdába esett bűnözők kénytelenek megadni magukat. Szergej Levcsenko azonban – ahogy Sarapovnak korábban meg is mondta – nem akar még egyszer börtönbe kerülni. Ezért értelmetlen szökési kísérletet színlel, és lelöveti magát Zseglovval.

Kopityin a nehéz órákat átélt kollégáját hazaviszi a csoport buszával, de Sarapov megkéri, ejtsék útba az árvaházat, ahol azt a babát helyezték el, akinek ügye révén nemrég véletlenül összeismerkedett szerelmével. Itt azonban Levcsenko sorsa után újabb csalódás éri. Az ügyeletes nevelőnő közli vele, hogy a babát valakinek örökbe adták, és aznap reggel már el is vitték.

Sarapov így szomorúan keresi fel lakásán szerelmét, de legnagyobb meglepetésére és örömére szerelme épp az örökbe fogadott babát dédelgeti.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

Főszereplők

Gleb Zseglov – Vlagyimir Viszockij (Kristóf Tibor)
Vlagyimir Sarapov – Vlagyimir Konkin (Józsa Imre)

Zseglov csoportja

Grisa „6x9” Usivin, bűnügyi fényképész – Lev Perfilov
Kopityin, sofőr – Alekszej Mironov
Iván Paszjuk, bűnügyi nyomozó – Alekszandr Miljutyin
Kolja Taraszkin – Andrej Gradov
Toporkov hadnagy (akit Fox megölt az első csapdánál) – Jevgenyij Sztezsko
Pjotr Szolovjov, „Petunja” – Vszevolod Abdulov

Egyéb rendőrök

Varvara Szinyicskina – Natalja Danyilova (hangja: Natalja Ricsagova)
Szergej Ipatyevics Pankov alezredes – Jevgenyij Sutov
Vaszilij Veksin – Jevgenyij Leonov-Gladisev
Pavel Vlagyimirovics, nyomozó – Pavel Mahotin
Rendőr vezérőrnagy, aki beszédet mond az ünnepen – Genrih Osztasevszkij
Pavel Rogyionov, nyomszakértő – Vlagyimir Paulus
Mamikin – A. Szviderszkij
Alkalmazott a Bűnügyi Nyomozó Osztályon – Larissza Markarjan
Rendőr – Valerij Basszel

Sarapov szomszédai

Sura – Nyina Kornyijenko
Szemjon, Sura részeges férje – Igor Starikov
Mihail Mihajlovics Bomze – Zinovij Gerdt

A Gruzgyeva ügyben szereplők

Larissza Gruzgyeva – Junona Kareva
Ivan Szergejevics Gruzgyev – Szergej Jurszkij
Nagya, Larissza testvére – Szvetlana Szvetlicsnaja
Fjodor Petrovics Lipatnyikov, Gruzgyev szomszédja – Nyikolaj Szlesarjev
Irina Szobolevszkaja – Natalja Fatyejeva
Galina Zseltovszkaja – Antonyina Koncsakova

A Fekete Macska banda tagjai

Karp, a „Púpos”, a Fekete Macska banda főnöke – Armen Dzigarhanjan
Jevgenyij Fox – Alekszandr Beljavszkij
„Itatós” – Ivan Bortnyik
Alekszej Tyjagunov – Oleg Savosin
Késes bandita – Vlagyimir Zsarikov
A kenyérszállító teherautó sofőrje – Alekszandr Abdulov
A banda másik sofőrje – Rudolf Muhin
Jeszin, Fox sofőrje – Oleg Fedulov
Ál-Ánja – Natalja Csencsik
Anna Petrovna Djacskova, Fox barátnője – Tatyjana Tkacs
Klavgyija, Karp szeretője – Valerija Zaklunnaja
Szergej Levcsenko – Viktor Pavlov

Egyéb bűnözők és alvilági figurák

Pjotr Rucsnyikov, bundatolvaj – Jevgenyij Jevsztignyejev
Volokusina, Rucsnyikov bűntársa és barátnője – Jekatyerina Gradova
Valentyin Biszjajev („Füstös”) – Leonyid Kuravljov
„Kalapos” Verka – Ludmila Davidova
Kosztya Szaprikin („Tégla”), zsebmetsző – Sztanyiszlav Szadalszkij
„Zálogos” Manja – Larissza Udovicsenko
Portás az étteremben – Georgij Vszevolodov

Az Astoria étteremben

Mariana, a zsúrkocsis pincérnő – Natalja Petrova
Nura, a másik pincérnő – Nyina Ozornyina
Hadnagy Zseglov asztalánál – V. Tumanov
Nő Zseglov asztalánál – Natalja Darialova
Taraskin társasága – Larissza Guzejeva
Nő az étteremben – Tatyjana Ignatova
Táncoló nő – Ella Jarosevszkaja
Szaxofonos – Szergej Mazajev

További szereplők

Katona a hídon – Talgat Kazibekov
Az asszony, akit megloptak a villamoson – Zoja Vaszilkova
Énekesnő – Natalja Kracskovszkaja
Énekes a kabaréban – Valentyin Kulik
Miljajev, aki rátalált a babára – Szergej Milovanov
Lány a padon – Jelena Ukrascsjonok
Szláva bácsi – Sztanyiszlav Mihin
Férfi az étteremben – Vlagyimir Goldman
Zseglov barátnője – Ludmila Geraszimenko
Gondnok – Vlagyimir Jevcsenko
A gondnok unokája – Mihail Epifancev
Raktárvezető – Nagyezsda Popova
Őr – Feliksz Krol
Idős szomszédasszony – Jekatyerina Kisszel-Zagorianszkaja
A Balsoj Színház tisztviselője – Valerij Janklovics
Vorobjova – N. Zajceva
Ira Vorobjova – Ira Gomenjuk
Idős asszony a telefonnál – N. Radeckaja
Lány a kabaréban – Ljubov Rejmer
Férfi az étteremben – Viktor Mihajlov
Cipőpucoló – Alekszandr Szazsin

valamintː Vagyim Jakovlev, A. Radeckaja, Anna Kilkevics, G. Szoloncsuk, Szvetlana Jelenszkaja, I. Zjuszkina, Olga Gromova, Jekatyerina Szudakova, Mihail Razumovszkij

Díjak

Vlagyimir Viszockij 1980-as posztumusz Állami Díjának indoklásában szerepel ez az alakítása

Források

A Fekete Macska bandája az Internet Movie Database-ben (angolul)
A Fekete Macska bandája a Box Office Mojón (angolul)
A filmsorozat rajongói oldala (oroszul)
Érdekességek „A Fekete Macska bandája” című filmről (werkfotók és képek a filmből), 2013. november 14., (oroszul)
Részletes könyvismertető Olga Mamonova: Az utolsó gengszterbanda: A sztálini MUR a „Fekete Macska” banda ellen a „Vörös Városban” című könyvével kapcsolatosan A Mityin-banda és elfogásuk részletes története (oroszul)

Megjegyzések

↑ A fennmaradt korabeli fotók tanúsága szerint a Sarapovot alakító színész, Vlagyimir Konkin megdöbbentően hasonlít rá
↑ Iván Mityin, Alekszandr Szamarin, Vjacseszlav Lukin, Styepan Dudnik és mások
↑ Rangjelzés nélküli, de aranygombos
↑ Astoria Szálló valójában Leningrádban (ma újra Szentpétervár) volt, nem Moszkvában