A választás előtt kérdéses volt, hogy a kormánykoalíció legnagyobb ereje, a Szerb Haladó Párt (SZHP) kit jelöl államfőnek: a népszerű és nagy esélyesnek számító Alekszandar Vucsics kormányfőt vagy a 65 éves, szintén SZHP-s Tomiszlav Nikolics hivatalban lévő államfőt. A kisebbik koalíciós párt, a Szerbiai Szocialista Párt (SZSZP) vezetője, Ivica Dacsics úgy nyilatkozott, hogy ha nem Vucsics lesz az SZHP jelöltje, akkor önállóan állítanak jelöltet. 2017. február 14-én azután Vucsicsot nevezték meg mint az SZHP jelöltjét.[1] Nikolics pár napig még lebegtette újraindulási szándékát,[2] de azután megegyezett Vucsiccsal abban, hogy visszavonul.
Az is kérdéses volt, hogy lesznek-e előrehozott parlamenti választások az elnökválasztással egyidőben, de végül Vucsics úgy döntött, hogy nem lesznek.
Maja Gojkovics, a szerbiai parlament elnöke 2017. március 2-án írta ki a választást, a hivatalos kampányidőszak így a törvény szerinti lehető legrövidebb lett, amivel a bírálók szerint a kormány az ellenzék közmédiában való megjelenését igyekszik korlátozni.
Választási rendszer
Pártok részéről a jelölt állításához 10 000 aláírás összegyűjtése szükséges tíz nap alatt. Az első fordulóban az nyer, aki legalább a szavazatok 50%-a plusz 1 szavazatot kap. Ha ilyen nincs, akkor 15 napon belül második fordulót tartanak, ahová a két legjobban szereplő első fordulós jelölt jut tovább. A második fordulóban az a jelölt nyer, aki több szavazatot kap.
Az államfői megbízatás 5 évre szól. A választások lebonyolítását a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) intézi.
A jelöltek kampánycélokra fejenként kb. 29 millió dinárt (kb. 73 millió forint) kapnak az államtól, amit vissza kell fizetniük, ha nem érik el az 1%-ot.[3] A második fordulóba továbbjutó két jelölt további kb. 1,3 millió eurót kap.
A 18 évesnél idősebb választópolgárok Szerbiában 8253, Koszovóban 90, külföldön pedig 53 helyen adhatják le a voksaikat.
A 2017-es szerbiai elnökválasztás eredménye községenként
Alekszandar Vucsics
Szasa Jankovics
Milan Sztamatovics
Nem tartották meg a választást
Száma
Aránya (%)
Választásra jogosultak
6 724 949
100
Leadott szavazatok
ebből érvényes
ebből érvénytelen
3 654 014 3 593 636 60 378
54,34 (100) 98,35 1,65
Jelölt
Szavazat
Százalék
1.
Alekszandar Vucsics
2 012 788
56,01
2.
Szasa Jankovics
597 728
16,63
3.
Ljubisa Preletacsevics „Beli”
344 498
9,59
4.
Vuk Jeremics
206 676
5,75
5.
Vojiszlav Seselj
163 802
4,56
6.
Bosko Obradovics
83 523
2,32
7.
Szasa Radulovics
51 651
1,44
8.
Milan Sztamatovics
42 193
1,17
9.
Nenad Csanak
41 070
1,14
10.
Alekszandar Popovics
38 167
1,06
11.
Miroszlav Parovics
11 540
0,32
Összesen
3 593 636
100
Politikai következmények
Az elnökválasztást Alekszandar Vucsics kormányfő nyerte fölényesen, már az első fordulóban megkapta a szavazatok több mint 50%-át. Bejelentette: az ország tovább akar haladni az európai integráció útján, ugyanakkor fenntartani a jó viszonyt Oroszországgal, és folytatni akarja a megkezdett reformokat is.
Meglepetést és az ellenzék soraiban zavart okozott a politikában teljesen új szereplőként és komolyabb háttér nélkül megjelent Preletacsevics „Beli” váratlanul jó eredménye.
A választás legnagyobb vesztese Vuk Jeremics lett, akinek gyenge eredménye akár politikai karrierje végét is jelentheti. A vártnál gyengébben szerepelt Vojiszlav Seselj is.
A választás után több napos tüntetések kezdődtek a fővárosban, Újvidéken, Nisben és más nagyvárosokban, majd kiterjedtek az ország 23 városára.[21] Az elnökválasztás eredményeivel elégedetlen, főleg fiatalokból, egyetemistákból állót dühös csoportok azt követelték, hogy mondjon le Maja Gojkovics, a parlament SZHP-s elnöke, mert állításuk szerint lebénította a parlament munkáját, távozzon Dragan Bujosevics, a Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) közmédia igazgatója valamint a tájékoztató műsorok felelős szerkesztője, mivel szerintük a kormány irányába elfogultan tudósítottak, és váltsák le a RIK és az Elektronikus Műsorsugárzókat Szabályozó Testület (REM) tagságát. Emellett a belgrádi tüntetések szervezői azt is követelték, hogy vizsgálják felül a választói névjegyzéket, hogy ne lehessen vele manipulálni.[22] Megdobálták tojással a parlament és a kormány épületét. Ljubisa Preletacsevics „Beli” elhárította, hogy a „Tiltakozás a diktatúra ellen” nevű demonstráció élére álljon.[23]
Érdekességek
A választás megrendezése 1,1 milliárd dinárba (2,7 milliárd forint) került.[24]
.JPG)
