Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
Szarajevóban született. Gyermekkorát a Popovo Poljén töltötte. Jogi diplomáját Szarajevóban szerezte. 1979-ben doktorált, disszertációja megvédésekor a legfiatalabb akadémiai doktor lett egész Jugoszláviában.[2]1984-ig politológiát tanult, de a kommunista hatóságok ellenforradalmi aktivitások vádjával 8 évi börtönbüntetésre ítélték. Azonban a legfelsőbb bíróság megváltoztatta az ítéletet, és 1986-ban szabadlábra helyezték.
Šešelj tagja volt az antikommunista Szerb Nemzeti Megújulás nevű pártnak. Később kivált belőle és megalapította a Szerb Radikális Pártot. Pártja és a Szerbiai Szocialista Párt között viszonylag jó volt a viszony egész 1993 szeptemberéig, amikor a két pártelnök konfliktusba keveredett egymással. Šešelj 1994 és 1995 között ismét börtönbe került.
1998 és 2000 között a szerb parlament alelnöke volt. Ez annak volt köszönhető, hogy mialatt a NATO bombázta Jugoszláviát, pártja támogatta Milošević kormányát.
Šešelj egyébként az albán-, a horvát- stb. mellett ismert még magyarellenes megnyilvánulásairól. Egyik, Csókán tartott beszédében vérfürdővel fenyegette a magyarokat, valamint megtiltotta a katonai behívó elől elmenekült 20-25 ezer magyarnak a hazatérést. Horvátországban a szerb-horvát háborút megelőzve azt mondta a népnek, hogy "aki azt állítja, hogy ez nem szerb föld, azt le kell lőni mint a kutyát". Továbbá kijelentette, hogy a vajdasági magyarokat buszra kellene pakolni (mindegyiknek adni egy szendvicset) és kitelepíteni Magyarországra.
2018. november 12-én viszont, amikor hívei részt vettek a Macedóniából a börtönbüntetés elől megszöktetett egykori miniszterelnök Magyarországra csempészésében, így nyilatkozott: „...testvérünk, Nikola Gruevszki Szerbián keresztül érkezett Macedóniából a baráti Magyarországra.”[3]
2016. március 31-én a Törvényszék felmentette a háborús és emberiesség elleni bűntettek alól, mert nem tudták kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Šešelj felelős a Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban 1991 és 1994 között elkövetett bűncselekményekért.[5]