A 2006-os megyei közgyűlési választásokat október 1-jén bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.
Hajdú-Bihar megyében a szavazásra jogosultak több mint fele, közel százötvenezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizenhat szervezet jelöltjei közül választhattak.
A legtöbb szavazatot a Fidesz-KDNP-Magosz lista kapta, huszonhárom képviselőjük a többséget jelentette a negyven fős közgyűlésben. Tizenhárom megszerzett hellyel az MSZP lett a második. Bejutott még a közgyűlésbe az MDF kettő és az SZDSZ, illetve a Hajdúvárosok egy-egy megbízottja. További kilenc szervezet viszont nem került be a megyeházára.
A közgyűlés új elnöke Rácz Róbert, a Fidesz-KDNP-Magosz kistelepülési listavezetője lett.
A választás rendszere
A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.
A választási rendszer – immár negyedik alkalommal – az 1994-ben elfogadott szabályokon alapult.[1]
A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.
A választók két választókerületbe tartoztak, ahol listákra szavazhattak. A két választókerület a települések mérete szerint különült el: az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba pedig az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.
Hajdú-Bihar megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 24, a középvárosiban pedig 16 képviselőt választhattak meg. Debrecen, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgárai nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.
A közgyűlést a megye 60 községének és nagyközségének, valamint 21 városának polgárai választhatták meg. A városok közül azonban csak nyolcban éltek tízezernél többen, így csak ez a nyolc tartozott a középvárosi választókerületbe.
A választásra jogosult polgárok száma 270 ezer volt. A polgárok egyötöde a háromezer fősnél kisebb településeken lakott, míg bő kétötödük a 10 ezer főnél népesebb városokban.
A legkevesebb polgár a megye déli részén fekvő Vekerd községben élt (139 polgár), míg a legtöbb Hajdúböszörményben (24 928 polgár).
A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[2]
Tizenhat szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. Mind a két választókerületben tíz-tíz listát állítottak. A jelöltek száma összesen 251 volt (136+115).
A listák döntő részét az országos pártok állították, s a jelöltek számában is elsöprő többséggel bírtak. A tizenhat szervezetből hét volt megyei gyökerű. Ezekből az egyik a hajdúsági, egy másik pedig a bihari megyerész önkormányzatait képviselte. Két szervezet is hajdúböszörményi kötődésű volt. Egy szervezet a kistelepülések polgármestereit tömörítette, egy a nyugdíjasok érdekvédelmét látta el, egy pedig ipartestületi szövetség volt. Az országos szervezetek között szerepelt egy gazdaszövetség, három parlamenten kívüli párt és öt országgyűlési párt.
Listák
Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Az ajánlások gyűjtésére egy bő hónap állt rendelkezésre – augusztus 4. és szeptember 8. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,3%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Hajdú-Bihar megyei kistelepülési választókerületben ez 461, a középvárosiban 350 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát, sőt arra is, hogy a két választókerületben más-más módon állítson listát (például az egyikben közös listán, a másikban pedig önállóan induljon).
A választást 2006. október 1-jén bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.
A 269 ezer szavazásra jogosult polgárból 145 ezer vett részt a választásokon (54%). Ez az arány érzékelhetően meghaladta a négy évvel korábbi részvételt (+4,9%p). A leadott szavazatok közül hét és fél ezer volt érvénytelen (5,1%).
A részvételi hajlandóság eltért a két választókerületben. A kistelepüléseken a polgárok több mint 56%-a ment el szavazni, míg a középvárosokban ez az arány alig haladta meg az 50%-ot. A választói kedv épp a legkisebb településen volt a legnagyobb (Vekerd, 87%), a legalacsonyabb pedig a megye déli határánál fekvő Csökmőn (32%).
Az érvénytelen szavazatok aránya a kistelepüléseken volt magasabb (6,1%-3,6%).
A választásokat a Fidesz-KDNP-Magosz szövetség nyerte meg. Az MSZP második lett, rajtuk kívül az MDF, az SZDSZ és a Hajdúvárosok képviselői jutottak be a közgyűlésbe. A további listák viszont egyik választókerületben sem érték el a közgyűlésbe jutáshoz szükséges 4%-os határt.
A legtöbb szavazatot a Fidesz-KDNP-Magosz listája kapta, közel 30 ezer voksal előzték meg a szocialistákat. Ez az eredmény azt jelentette, hogy a 2002-es választásokhoz képest fordult a kocka: ahogy akkor a baloldal, úgy most a jobboldal szerezte meg a közgyűlési helyek többségét. A Fidesz vezette fölállás kilenccel növelte a közgyűlési székei számát, igaz akkor még az MDF-el indultak közös listán. Az MDF viszont ezen a választáson újra önállóan mérettette meg magát, és ennek eredményeként két képviselői széket a magának is mondhatott. A választások vesztese az MSZP lett, amely a négy évvel korábbi voksoláshoz képest nyolc helyet veszített, és így 13 fős frakciójával a legnagyobb ellenzéki erő lett a megyeházán. Rajtuk kívül az SZDSZ és a Hajdúvárosok egy-egy jelöltje került be a közgyűlésbe. Mindkét szervezet jelen volt már a korábbi közgyűlésben is, igaz a szabaddemokraták egy helyet veszítettek 2002-höz képest.
Nem jutott be sem a MIÉP, sem a Magyar Vidék és Polgári Párt, ahogyan a kisgazdák és további hat megyei szervezet sem.
A választás nagyobbrészt a kistelepülési választókerületben dőlt el, hiszen abban 24, míg a középvárosi kerületben 16 képviselői helyet osztottak ki.
A középvárosi választókerületben 57 ezer érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok. A voksok fele a Fidesz-KDNP-Magosz listájára érkezett, több mint negyede pedig az MSZP listájára. A jobboldali szövetség nyolc, a szocialisták öt képviselőt küldhettek a megyeházára a középvárosi polgárok bizamából.
Egy-egy képviselőt juttatott be ebből a kerületből a közgyűlésbe a hajdúvárosok szövetsége (5,7%), az MDF (5,7%) és az SZDSZ (4,6%). A 4%-os küszöböt 2 267 szavazat jelentette. A további listák messze elmaradtak ettől. Közéjük tartozott a MIÉP illetve Magyar Vidék és Polgári Párt közös listája (1,3%), a kisgazdák (1,0%), a megyei iparszövetség (1,2%) és a két hajdúböszörményei civil szervezet (1,3 ill. 0,9%).
A kistelepülési választókerületben 81 ezer érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. A Fidesz-KDNP-Magosz lista a szavazatok több mint felét kapta meg. A második helyen az MSZP végzett, közel 30%-os eredménnyel. A Fidesz vezette lista 15, míg a szocialisták 8 képviselői helyhez jutottak ebben a választókerületben. (Ez lényegében a négy évvel korábbi eredmény fordítottja volt, akkor a jobboldali listának 9, míg a baloldalnak 14 hely jutott.)
Alig másfél tucat szavazattal lépte át az MDF listája a 4%-os határt, míg további hét szervezetnek ez nem sikerült. Közülük a nyugdíjas szervezet (3,7%) és a polgármesterek egyesülete (3,2%) kapta a legtöbb szavazatot. Messze a bejutási küszöb alatt maradt az SZDSZ (2,7%), amelynek négy évvel korábban még bő 4%-os támogatottsága volt a kistelepülésen élők körében. Az országos pártok közül a MIÉP (2,0%) és a kisgazdák (1,3%), ugyanúgy mint négy éve, most sem érték el a bejutási küszöböt. A legkevesebb támogatót a Magyar Vidék és Polgári Párt (1,2%) és a bihariak önkormányzati szövetsége (1,0%) tudhatta magáénak.
Az új közgyűlés alakuló ülésére október 12-én került sor. A közgyűlés elnökévé Rácz Róbertet, a Fidesz-KDNP-Magosz kistelepülési listavezetőjét választották. Az új elnök korábban a Fidesz frakcióját vezette a megyeházán, valamint a párt országgyűlési képviselője is volt. Az alelnöki tisztségre Kocsis Róbert kapott bizalmat, aki a korábbi ciklusban Hajdúszoboszló alpolgármestere és a Fidesz országgyűlési képviselője volt.[mti 1] A közgyűlés következő ülésén, november 22-én szintén alelnökké választották Szólláth Tibort, aki a Fidesz-KDNP-Magosz középvárosi listáján szerepelt jelöltként.[mti 2]
A megválasztott képviselők
Fidesz-KDNP-Magosz
kistelepülések
Rácz Róbert
Timár Zoltán
Ménes Andrea
Berényi András
Bodó Sándor
Tasi Sándor
Tóth Mihály
Bulcsú László
Bernáth László
Aba-Horváth István
Szabó Sándor
Jantyik Zsolt István
dr. Lázár Imre
Kovács Miklósné
Győri Balázs
Fidesz-KDNP-Magosz
középvárosok
Arnóth Sándor
dr. Tiba István
Kocsis Róbert
Kovács Zoltán
Máthé Attila Gyula
Postáné Kecskés Ilona
Buczkó József
Kiss Sándor Mátyás
MSZP
középvárosok
dr. Molnár László
Kövér Mónika
Pántya György
Kőrösiné Bódi Judit
Csige József
MSZP
kistelepülések
dr. Oláh Lajos
dr. Forgács Barna
Gurzó László
Arany Sándor
Csige Tamás
Titi Éva
Szécsi Tamás
Moczok Gyula
MDF
kistelepülések
Kálmánné Szabó Katalin
középvárosok
Makay Zsolt
SZDSZ
középvárosok
Gadus István János
Hajdúvárosok
középvárosok
Kathiné Juhász Ildikó
Jegyzetek
↑A 2006-ban érvényes jogi szabályozásra nézve lásd: 2006. évi önkormányzati választások. Jog. Törvények. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2018. január 8.)
↑ abcA kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén (júl. 20.), másodszor pedig a választás napján (okt. 1.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
↑ abA jegyzőkönyvi adatok (C) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (E) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (I) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (E) és (I) mezője különbségének felel meg.
↑ abcdef2002-ben a Fidesz nem a KDNP-vel, hanem az MDF-el állított közös listát, aminek akkor is a Magosz volt a harmadik számú résztvevője.
A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hírt (cím kulcsszavai, dátum).
↑„Megalakult Hajdú-Bihar megye közgyűlése”, Magyar Távirati Iroda, 2006. október 12. (Hozzáférés: 2018. január 11.)
↑„Hajdú-Bihar megye napja - díjátadás”, Magyar Távirati Iroda, 2006. november 22. (Hozzáférés: 2018. január 11.)