1994-es közgyűlési választások Baranya megyében

Közgyűlési választások Baranya megyében ← 1990 1994. december 11. 1998 → Részvétel: 54% 106 ezer szavazó a 195 ezerből Közgyűlés létszáma: 40 fő Többség: 21 fő Jelöltek száma: 383 fő 17 szervezet által A közgyűlésbe bejutó szervezetek lista érvényes szavazat képviselő MSZP 23 954 24% 11 FKGP-Polgári Kör 19 743 20% 8 SZDSZ 13 753 14% 7 MDF 7 081 7% 3 Fidesz 6 204 6% 3 KDNP 6 107 6% 3 Baranyáért Szöv. 6 223 6% 2 Munkáspárt 4 469 5% 1 Köztársaság Párt 2 927 3% 1 Komlói Városszépítők 1 884 2% 1 {{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}} {{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}} Kimaradt 5 szervezet (5 725 szavazat) Érvénytelen szavazat: 7 513 A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke Szűcs József (MSZP)[1] Werner József SZDSZ

Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Baranya megyében a szavazásra jogosultak bő többsége, több mint százezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizenhét szervezet jelöltjei közül választhattak.

A legtöbb szavazatot az MSZP listája kapta, második helyen az FKGP és a megyei Polgári Kör közös listája végzett. Az SZDSZ harmadik lett. A középmezőnyben az MDF, a Fidesz, a KDNP és a Baranyai Szövetség szerepelt. Egy-egy képviselővel bejutott még a megyeházára a Munkáspárt, a Köztársaság Párt és a komlóiak Városszépítő Egyesülete. Öt megyei szervezet viszont nem tudott képviselőt küldeni a közgyűlésbe.

Hosszas koalíciós egyeztetések után, az SZDSZ a jobboldali pártokkal kötött együttműködési megállapodást (FKGP-Polgári Kör, MDF, Fidesz, KDNP).

A közgyűlés új elnöke Werner József, az SZDSZ kistelepülési listavezetője lett.

A választás rendszere

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.^[2]

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, illetve nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek

Választókerületi beosztás^[3]

	Település	Lakó	Választó- polgár[4]	Megyei képviselő
Kistelepülések 10 ezer lakóig	297	182 502	139 267	29
Középvárosok 10 ezer lakó fölött	4	73 130	55 715	11
Közgyűlési választókerületek	301	255 632	194 982	40
Megyei jogú város Pécs	1	166 479	(130 487)	–
Összesen	302	422 111	(325 469)	40

Baranya megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 29, a középvárosiban pedig 11 képviselőt választhattak meg. Pécs, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 296 községének és nagyközségének, illetve öt városának polgárai választhatták meg.^[5] A városok közül azonban csak négyben éltek tízezernél többen, így csak ez négy tartozott a középvárosi választókerületbe.

A választásra jogosult polgárok száma 195 ezer volt. A polgárok negyede lakott hatszáz fősnél kisebb községekben, míg harmaduk ötezer fősnél népesebb településeken élt.

A legkevesebb választópolgár a megye déli részén fekvő Markóc (63) és Kemse (64) községekben élt, míg a legtöbb Mohács (15 793), és Komló (22 354) városában lakott.

A választópolgárok eloszlása a két választókerületben nagyjából megfelelt az általuk megválasztható képviselők arányának.^[6]

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[3]
Településméret (lakók száma)		Település	Választó­jogosult[4]		Megjegyzés
Kistelepülési választókerület
	1 – 600	217	48 051	24,64%	legkisebb község: Markóc
	601 – 1 300	56	39 395	20,21%
	1 301 – 3 000	16	27 275	13,99%
	3 001 – 10 000	8	24 546	12,59%	új város: Pécsvárad (1993)
		297	139 267	71,43%
Középvárosi választókerület
	10 001 – 25 000	3	33 354	17,11%	Siklós, Szigetvár, Mohács
	25 000 fölött	1	22 354	11,47%	Komló
		4	55 708	28,57%
Összesen		301	194 975	100%

Előzmények

Megyeháza, Pécs

1990/91, az első közgyűlés

1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.

Az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 21-én került sor. Elnököt azonban sem ekkor, sem a második ülésnapon nem sikerült választani.^[7] Végül az 1991. január 9-én megtartott harmadik ülésen Szűcs Józsefet, a volt megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjét választották a közgyűlés elnökévé. Ugyanekkor kapott alelnöki megbízatást Kurucsai Csaba, a korábbi megyei tanács főmunkatársa.^{[8][mti 1]}

Jelöltállítás

Tizenhét szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 13 listát állítottak, míg a középvárosiban 11-et. A jelöltek száma összesen 383 volt (256+127).

A listák java részét az országos pártok állították, és a jelöltek túlnyomó többsége is az ő listáikon szerepelt. A tizenhét szervezet közül nyolc társadalmi szervezet, egy nemzetiségi szervezet, kettő országgyűlésen kívüli, hat pedig országgyűlési képviselettel bíró párt volt.

Listák

Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Baranya megyei kistelepülési választókerületben ez 697, a középvárosiban 279 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát.

Az országgyűlési pártok mindegyike állított listát mind a két választókerületben. Az országos pártok közül még a Munkáspárt és a Köztársaság Párt rajtvonalhoz állt. A kisgazdák a megyei Polgári Körrel közös listán, a többi párt önállóan indult a választáson.

Baranyáért Szövetség néven állított közös listát a Baranyáért Egyesület és a megyei művelődési szövetség. A kistelepülési kerületben a megyei termelők szövetsége, a falugondnokok és a Parasztszövetség is megmérettette magát. Ugyanitt a Nikolaus Lenau nevét viselő német nemzetiségi egyesületre is szavazhattak a választópolgárok. A középvárosi kerületben a komlóiak városszépítő egyesülete, és a megyei nyugdíjas kamara szállt versenybe a megyeházi képviseletért.

A választásokon részt vevő szervezetek^[9]

Kistelepülési választókerület				Szervezet				Középvárosi választókerület
#.[10]	lista neve	típusa	jelöl­tek száma		neve	jellege	hatóköre	#.[10]	lista neve	típusa	jelöl­tek száma
társadalmi szervezetek
12.	TESZÖV	önálló	4		Baranya Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége	társ.	megyei
13.	Falugondnokok	önálló	5		Baranya Megyei Falugondnokok Egyesülete	társ.	megyei
9.	Parasztszövetség	önálló	5		Magyar Parasztszövetség	társ.	országos
					Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarája	társ.	megyei	2.	Nyugdíjas Kamara	önálló	5
					Honismereti és Városszépítő Egyesület Komló	társ.	helyi	1.	Komlói Városszépítők	önálló	9
8.	Baranyáért Szövetség	közös	14		Baranyáért Egyesület	társ.	megyei	8.	Baranyáért Szövetség	közös	6
					Művelődési Egyesületek Baranya Megyei Szövetsége	társ.	megyei
nemzetiségi szervezetek
3.	Lenau Egyesület	önálló	14		Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület	nemz.	helyi
országgyűlésen kívűli pártok
7.	Köztársaság Párt	önálló	19		Köztársaság Párt	párt	országos	4.	Köztársaság Párt	önálló	19
5.	Munkáspárt	önálló	28		Munkáspárt	párt	országos	5.	Munkáspárt	önálló	11
országgyűlési pártok és szövetségeseik
6.	MDF	önálló	15		Magyar Demokrata Fórum	párt	országos	6.	MDF	önálló	9
4.	SZDSZ	önálló	25		Szabad Demokraták Szövetsége	párt	országos	7.	SZDSZ	önálló	11
11.	KDNP	önálló	26		Kereszténydemokrata Néppárt	párt	országos	3.	KDNP	önálló	11
1.	FKGP-Polgári Kör	közös	28		Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt	párt	országos	10.	FKGP-Polgári Kör	közös	11
					Polgári Kör Baranyáért Egyesület	társ.	megyei
10.	Fidesz	önálló	33		Fiatal Demokraták Szövetsége	párt	országos	11.	Fidesz	önálló	15
2.	MSZP	önálló	40		Magyar Szocialista Párt	párt	országos	9.	MSZP	önálló	20
13 lista			256	17 szervezet				11 lista			127

A többes ajánlás lehetősége miatt bizonytalan az ajánlási folyamatban részt vevő polgárok száma. Annyi bizonyos, hogy legalább 976 polgár közreműködésére volt szükség. Azt feltételezve, hogy a többes ajánlás lehetőségével csak a polgárok fele élt (és azzal is csak egy esetben), akkor közel kilencezer választójogosulttal számolhatunk. Ha pedig senki sem élt volna a többes ajánlás lehetőségvel, akkor több mint tizenkétezer polgár közreműködésére lett volna szükség, ennyi lista állításához. (Ez a választójogosultak 6,2%-ának felel meg.)

Jelöltek

Listavezetők

Kistelepülési választókerület	Lista		Középvárosi választókerület
Nórántné dr. Hajós Klára		Baranyáért Szöv.	Kedves János
Horváth Sándor		Falugondnokok
dr. Mikes Éva		Fidesz	Bánki Erik
dr. Kurucsai Csaba		FKGP-Polgári Kör	Beok György
dr. Hargitai János		KDNP	Wéber Ádám
		Komlói Városszépítők	Szarka Elemér
Róth Tiborné		Köztársaság Párt	dr. Erdődy Gyula
Gáspárné Kerner Anna		Lenau Egyesület
Győri József		MDF	dr. Wéber János
dr. Kóbor Gyula		MSZP	Varga Péter
Szilágyi Imre		Munkáspárt	Prohászka István
		Nyugdíjas Kamara	dr. Bőbel Hubert
dr. Tatai Lajos		Parasztszövetség
Werner József		SZDSZ	Unger Attila
Bechtel Ernő		TESZÖV

A kistelepülési választókerület képviselőjelöltjei[9]

(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.) FKGP-Polgári Kör dr. Kurucsai Csaba Püski Mátyás Hangya Antal dr. Ács Imre Polgár Zoltán További jelöltek dr. Kernya István Kreskai János Varga Zoltán Ferenc Miklós Gerlach Gábor Merk János ifj. Wágner Antal dr. Reisz Viktor Németh János Völgyi Sándor Elmer István Schubert László Walter József Szőke Józsefné Gungl Jánosné dr. Varga Ádám Németh István Kelemen László Sásdi Nándor Németh István Szűcs Vilmos ifj. Kovácsfi Imre Taranyi Ádám MSZP dr. Kóbor Gyula dr. Tóth Sándor dr. Szűcs József dr. Feledi Éva Czigler János További jelöltek Paizs József Gábor Bernáth József Koltai Péter Nagy Pál Nagy Ferenc Bimbó István Grünwald Géza Bőhm János dr. Szűcs Béla dr. Harasztia Zoltán dr. Piszér István Paróczi József Szilágyi Péter Garai József Endrődi Tibor Werner György Bátor József Czigánd Árpád Molnár János Kis János Amigya Antal dr. Buzási Ernő Mátis János Pusztai László Palotai Ottó Kontár Kornél Csipak Lászlóné Petőh Sándor Lajos Csaba dr. Gémes Ferenc Jóni József Lukács László Kállai János Fórizs Sándor Horváth József Lenau Egyesület Gáspárné Kerner Anna Michelisz Ferenc Pavleko­vicsné Pfaff Erzsébet Baumann Mihály Szugfil József További jelöltek Hahner János Englenderné Hock Ibolya Szilber Éva Borsodi Gáborné Lednetzky Ferencné Korb Zoltán Kratofilné Zeitvogel Éva Ulrich Renáta ifj. Hahn János SZDSZ Werner József Kovács Sándorné Kerner Gyula Kakas Sándor Pörös Béla További jelöltek Vincze Csaba Pozsonyi István Metzing József Bányai Ferenc Heindl József Muskát Zoltán Bédy István Ember József Fledrich György Szirtes Antal Vasas Csaba Göndör Pál Arnold Péter József Kalányos Sándor Maurer Péter Vass József Kormos János Bölcsházy Éva Mindum Károly Molnár Tamás Munkáspárt Szilágyi Imre Ingácz Jánosné Borbély László Horváth József Takács Imre További jelöltek Nagy József Schwartz József Szelláz Sándor Dallos István ifj. Kolompár János Piller Tibor Zentai László Reich István Cserfai Sándor Dolmán István Joós Tibor Orsós László Árki Zoltán Kárpáti Éva Sipos István Gál Józsefné Tamás László Fábos Jenő Tófei János Radics József Csikesz József Martin József Ignácz Tünde MDF Győri József dr. Bíró Ferenc dr. Kapron­czay József Novacsek János Farkas János Géza További jelöltek Tiffán Ede Habjánecz Tibor Bogos Boldizsár Szilárd Antal dr. Milosevits Gyula Schild Csaba Mihály Szedeli József Darvas Miklós Libor István Schneider Péter Köztársaság Párt Róth Tiborné Gál József Kiss György ifj. Bakó István Nagy Béla További jelöltek Győrvári Márk Moravetz Levente Schmidt Ferenc Kovács Dezső Gyurgyovics István Rónai László Bakonyi János Márta Ernő Szemes József Papp Lászlóné Pataki Ferenc dr. Kéri Nagy Béla Györki Judit Mészárosné Vörös Katalin Baranyáért Szöv. Nórántné dr. Hajós Klára Nádor Rudolfné Farkas János Pécsi Sándor Balassa Gyula További jelöltek Módenszieder János Sziveri Mátyásné Jónás József Németh Jenő Dicső László Lorencsics Zoltánné Bedő István Jávorka Csaba Bischof Ádám Parasztszövetség dr. Tatai Lajos dr. Mérész Győző Kósa Tihamér Lehőcz János Orbán Ferenc Fidesz dr. Mikes Éva Bálint Bánk Hehl Zoltán Jámbor Attila dr. Falus István További jelöltek dr. Falus István Stadler János Barta Tibor Nádorné Ilovay Zsuzsanna Bíró Bernadett Sátor Melinda Pető Sándor Fischer Erzsébet dr. Tenyeri Tamás Becze Ildikó Pallós Péter Schipp Ferenc Horváth Zoltán Rittlinger József Koska Éva Lévai József Németh Anita Orbán Dominika Frick Anita Lackóné Orbán Adrienn Frank Zsuzsanna Emmert József Szitás Károly Trombitás Károly Moór Eszter De Balsio Antonio Szabó Tamás Nagy Csaba Bősze András KDNP dr. Hargitai János Horváth Ferenc Schütz József dr. Varga-Pál József Ursprung János További jelöltek Zima István Szigyártó József dr. Kapitány József Hesz Antal Szabó András Varga Károly Terdi Károly Kovács György Jász­berényiné Nagy Piroska Környei János Simon László Sztanics György Hoffer János Kálmán Pál Sáska Zoltán dr. Abaligeti Gallus id. Farkas Jenő Dobszai Józsefné Käsz Helmutné Novák József Hegedűs István TESZÖV Bechtel Ernő Katics Dezső Kovács Sándor Walter Tivadar   Falugondnokok Horváth Sándor Faludi Erika ifj. Pálfi Lajos Kovácsevics Pálné Keresztes Sándor

A középvárosi választókerület képviselőjelöltjei[9]

(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.) Komlói Városszépítők Szarka Elemér Páll Lajos Sarkadi László Adószegi Zoltán Nemesi Árpád További jelöltek Nagy Lászlóné Kakas István Huszka Gábor Bobály János Nyugdíjas Kamara dr. Bőbel Hubert Puchert János Siklósi Sándorné Markó Györgyné özv. Horváth Károlyné KDNP Wéber Ádám Siska Imre Ónozó Lajos Karl Sebestyénné dr. Gyuró Béla További jelöltek Tompity János Kengyel Miklós Pataki György Vörös Pál dr. Novotny Iván Andrássy József Köztársaság Párt dr. Erdődy Gyula dr. Szabó László dr. Németh Elemér Horváth László dr. Bacsa Barnabásné További jelöltek dr. Dóra József dr. Bódis István Litter Péter Fogarasi Sándor Németh István Weibl Jenőné Holla Miklós Horváth József Turi István dr. Heim György Róth Tibor dr. Pereszlényi László Vadász Ferenc Gyozsán József Munkáspárt Prohászka István Pöttendi János Pető József Szeliné Burai Margit Ódor György További jelöltek Kiss Béla Doszpod Zoltán Szeibert József Horváth József Tibai József Andrics Ferenc MDF dr. Wéber János dr. Hoppa József Krebsz János Weiszbart József Storcz Róbert További jelöltek dr. Szénás-Máthé Jenő Pichler Imre Székely Gábor dr. Tamás Attila SZDSZ Unger Attila Pálné dr. Kovács Ilona dr. Rodek Gyula dr. Szabó Antal Bernáth László További jelöltek Somogyi László Bereczki Lajos Mecseki László Veszprémi Zolán dr. Karádi Kázmér Ébert Vilmos Baranyáért Szöv. Kedves János Ravazdi László dr. Simor Ferenc Altorjai József dr. Sági Péter További jelöltek Cserdi András MSZP Varga Péter dr. Fekete Mátyás Fábos Pál Tóbiás Béla dr. Bognár Zoltán További jelöltek dr. Nyitrati Ferenc Mayer György Vas István Pakusza Zoltán Kaponyi István Pamuki István ifj. Deli Ferenc dr. Remenyik Ernő Budaházy György Vass József Zentai Béla Héra Ferencné Mamuzsits Gergely dr. Horváth Tamásné Firkó János FKGP-Polgári Kör Beok György Littván József dr. Dénes László Marosán László Hajnal Lászlóné dr. További jelöltek ifj. Tóth Attila Illés Dániel Kállinger István Kollár Anna Stumpf István Zubán Fülöp Fidesz Bánki Erik Drávavölgyi Gábor Gelb Miklós Rónai Mária Pávkovics Gábor További jelöltek Gulyás József Pintér Attila Imréné Pólya Éva Hock Zoltán Soós Péter Völgyesi László Kele János Shrempf Arnold Horváth Ákos Szekó József

A szavazás menete

A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

A szavazás rendben zajlott, zavaró körülményről nem született tudósítás.^[11]

Részvétel

A részvétel összesített adatai^[12]^[13]

				jogosultak arányában	szavazók arányában
Választójogosult			195 052
	Szavazó		105 583	54,13%
		érvényes szavazólap	98 070	50,28%	92,88%
		érvénytelen és hiányzó	7 513	3,85%	7,12%
	Távolmaradó		89 469	45,87%
szavazó 54,1% távolmaradó 45,9% érvényes 92,9%

Kilenc polgár közül öt ment el szavazni

A 195 ezer szavazásra jogosult polgárból 106 ezer vett részt a választásokon (54%). Közülük igen sokan, hét és fél ezren szavaztak érvénytelenül (7,1%).

Általában elmondható, hogy minél kisebb volt egy település lakóinak a száma, annál magasabb volt a részvételi hajlandóság. Ennek megfelelően, míg a kistelepüléseken a polgárok több mint 60%-a ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 38%-ot. A választói kedv Kisdéren és Kemsén volt a legmagasabb (95-95%), a legalacsonyabb pedig Komlón (31%).

Az érvénytelen szavazatok aránya mind a két választókerületben magas volt (7,5%-5,5%).

Részvételi adatok választókerületi bontásban[12][13]
				Kistelepülési választókerület				Középvárosi választókerület
					jogosultak arányában	szavazók arányában			jogosultak arányában	szavazók arányában
Választójogosult				139 333				55 719
	Szavazó			84 570	60,70%			21 013	37,71%
		érvényes szavazólap		78 204	56,13%	92,47%		19 866	35,65%	94,54%
		érvénytelen és hiányzó		6 366	4,57%	7,53%		1 147	2,06%	5,46%
	Távolmaradó			54 763	39,30%			34 706	62,29%

Részvételi adatok településméret szerint
Lakók száma		Település	Választó- jogosult	Szavazó	Részvétel	Legnagyobb/legkisebb részvétel
Kistelepülési választókerület
	1 – 600	217	48 085	34 545	71,84%	Kisdér 95,41%, Kemse 95,31% Kisharsány 37,53%
	601 – 1 300	56	39 417	23 909	60,66%
	1 301 – 3 000	16	27 282	14 219	52,12%	Máza 68,14% Pellérd 35,47%
	3 001 – 10 000	8	24 553	11 893	48,44%
		297	139 337	84 566	71,43%
Középvárosi választókerület
	10 001 – 25 000	3	33 358	14 026	42,05%	Siklós 44,19% Komló 31,25%
	25 000 fölött	1	22 361	6 987	31,25%
		4	55 719	21 013	37,71%
Összesen		301	195 056	105 579	54,13%

Eredmények

Összesített eredmények

Lista		Érvényes szavazat		Küszöb		Képviselő
				kt	kv
	MSZP	23 954	24,43%	✓	✓	11	27,5%
	FKGP-Polgári Kör	19 743	20,13%	✓	✓	8	20,0%
	SZDSZ	13 753	14,02%	✓	✓	7	17,5%
	MDF	7 081	7,22%	✓	✓	3	7,5%
	Fidesz	6 204	6,33%	✓	✓	3	7,5%
	KDNP	6 107	6,23%	✓	✓	3	7,5%
	Baranyáért Szöv.	6 223	6,35%	✓	✗	2	5,0%
	Munkáspárt	4 469	4,56%	✓	⚠	1	2,5%
	Köztársaság Párt	2 927	2,98%	✗	✓	1	2,5%
	Komlói Városszépítők	1 884	1,92%		✓	1	2,5%
	Nyugdíjas Kamara	1 059	1,08%		⚠	0
	Lenau Egyesület	1 249	1,27%	✗		0
	TESZÖV	1 186	1,21%	✗		0
	Falugondnokok	1 154	1,18%	✗		0
	Parasztszövetség	1 077	1,10%	✗		0
		98 070				40

A három legnagyobb képviselőcsoport együttvéve 26 közgyűlési helyet birtokolt, ami az összes hely majdnem kétharmadát jelentette. A legtöbb képviselő az MSZP (11 fő) csoportjában ült, a második és harmadik helyet az FKGP-Polgári Kör (8 fő) és az SZDSZ (7 fő) csoportja foglalta el.

A további 14 képviselői helyen hét szervezet osztozott. Három-három képviselője volt az MDF-nek, a Fidesz-nek és a KDNP-nek. Két fővel vett részt a megyeháza munkájában a Baranyáért Szövetség, míg további három szervezet jutott egy-egy képviselői székhez. Utóbbiak közül a Munkáspártnak bár mind a két választókerületben átlépte a küszöböt, csak a kistelepülési listavezetője került be a közgyűlésbe, míg a Köztársaság Pártnak és a Komlói Városszépítőknek a középvárosokban sikerült elegendő számú polgár bizalmát elnyerni.

A Nyugdíjas Kamara bár a középvárosi kerületben átlépte a 4%-os küszöböt, mégsem jutott képviselői helyhez. Négy további szervezet pedig, amelyek csak a kistelepülési kerületben állítottak listát, nem kerültek be a közgyűlésbe.

Választókerületenként

Eredmények a kistelepülési választókerületben^[12]

Lista		Érvényes szavazat		Küszöb	Képviselő
	MSZP	19 001	24,30%	✓	8	27,6%
	FKGP-Polgári Kör	17 705	22,64%	✓	7	24,1%
	SZDSZ	10 641	13,61%	✓	5	17,2%
	Baranyáért Szöv.	5 671	7,25%	✓	2	6,9%
	MDF	5 534	7,08%	✓	2	6,9%
	Fidesz	5 021	6,42%	✓	2	6,9%
	KDNP	4 992	6,38%	✓	2	6,9%
	Munkáspárt	3 485	4,46%	✓	1	3,4%
	Köztársaság Párt	1 488	1,90%	✗	0
	Lenau Egyesület	1 249	1,60%	✗	0
	TESZÖV	1 186	1,52%	✗	0
	Falugondnokok	1 154	1,48%	✗	0
	Parasztszövetség	1 077	1,38%	✗	0
Összesen		78 204		8/13	29

Eredmények a középvárosi választókerületben^[12]

Lista		Érvényes szavazat		Küszöb	Képviselő
	MSZP	4 953	24,93%	✓	3	27,3%
	SZDSZ	3 112	15,66%	✓	2	18,2%
	FKGP-Polgári Kör	2 038	10,26%	✓	1	9,1%
	Komlói Városszépítők	1 884	9,48%	✓	1	9,1%
	MDF	1 547	7,79%	✓	1	9,1%
	Köztársaság Párt	1 439	7,24%	✓	1	9,1%
	Fidesz	1 183	5,95%	✓	1	9,1%
	KDNP	1 115	5,61%	✓	1	9,1%
	Nyugdíjas Kamara	1 059	5,33%	⚠	0
	Munkáspárt	984	4,95%	⚠	0
	Baranyáért Szöv.	552	2,78%	✗	0
Összesen		19 866		8/11	11

A választás javarészt a kistelepülési választókerületben dőlt el, hiszen abban 29, míg a középvárosi kerületben csupán 11 képviselői helyet osztottak ki.

A kistelepülési választókerületben 78 ezer érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. Az első helyért szoros versenyfutás zajlott, végül az MSZP listája a szavazatok szűk negyedét besöpörve végzett az élen. Tőlük bő ezer szavazattal maradt el a kisgazdák és a baranyai Polgári Kör közös listája. Harmadik helyre az SZDSZ listája futott be, bő tízezer rájuk leadott vokssal. Az MSZP 8, az FKGP-Polgári Kör 7, az SZDSZ pedig 5 képviselői helyhez jutott a kistelepülési választók bizalmából. A kistelepülési választókerületben a 4%-os küszöböt 3129 szavazat jelentette. Ezt még további öt listának sikerült meghaladnia. Hasonló eredményt elérve jutott be a közgyűlésbe a Baranyáért Szövetség, az MDF, a Fidesz és a KDNP két-két képviselője is. A Munkáspárt szűk fél százalékkal lépte a bejutási küszöböt, így egy képviselőt ők is delegálhattak a megye közgyűlésébe. Kimaradt további öt szervezet, mindegyikük 1-2 százalékos támogatottságot tudott fölmutatni.

A középvárosi választókerületben közel 20 ezer érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok. A voksok negyede az MSZP listájára érkezett, közel hatoda pedig az SZDSZ listájára. A szocialisták három, a liberálisok két képviselőt küldhettek a megyeházára. További hat listáról egy-egy képviselő jutott be a közgyűlésbe, ám a rájuk leadott szavazatok mértéke igen eltérő volt. A kisgazdák és a megyei Polgári Kör bő 10%-ot kaptak, míg a KDNP alig 5 és fél százalékot. E két véglet közötti eredményt ért el a komlóiak városszépítő egyesülete, az MDF, a Köztársaság Párt és a Fidesz. A középvárosi választókerületben 795 szavazatra volt szükség a 4%-os küszöb eléréséhez. Ezt még két további szervezet érte el. Ám a mandátumkiosztás sajátosságaiból fakadóan sem a Nyugdíjas Kamara, sem a Munkáspárt nem jutott képviselői helyhez.^[14] A Baranyai Szövetség támogatóinak száma több mint háromszázzal a küszöb alatt maradt.

Küszöb körüli eredmények

Lista		Választó- kerület	Eltérés
			Szavazat	%p
	Munkáspárt	kistelepülési	356	+0,46
	Munkáspárt	középvárosi	189	+0,95
	Nyugdíjas Kamara	középvárosi	264	+1,33

Két lista eredménye esett a küszöb ±1%-os vonzáskörzetébe, mindkettő át is lépte azt, és mind a kettő a Munkáspárté volt. Ám – a fentebb már említett okok miatt – a középvárosi kerületben ezért nem járt képviselői hely. S ugyanígy járt a Nyugdíjasok Kamarája is, amely pedig több mint 1%-kal teljesített a küszöb fölött, mégis mandátum nélkül maradt.

Az új közgyűlés

A közgyűlés összetétele

11 8 7 3 3 3 2 1 1 1
Listák		Képviselők
	MSZP	11	27,5%
	FKGP-Polgári Kör	8	20,0%
	SZDSZ	7	17,5%
	MDF	3	7,5%
	Fidesz	3	7,5%
	KDNP	3	7,5%
	Baranyáért Szöv.	2	5,0%
	Munkáspárt	1	2,5%
	Köztársaság Párt	1	2,5%
	Komlói Városszépítők	1	2,5%
Összesen		40

A megye vezetése

Elnök
Werner József
SZDSZ
Alelnökök
Kurucsai Csaba		Polgári Kör
Hargitai János		KDNP

Az új közgyűlés alakuló ülésére december 21-én került sor. A megelőző napokban hosszas és fordulatos egyeztetést folytattak a nagyobb pártok. Eleinte egy MSZP-SZDSZ koalíció körvonalai rajzolódtak ki. Ám az elnökjelölt személye körül vita alakult ki: az SZDSZ nem fogadta el az MSZP jelöltjét, az elnöki hivatalban lévő Szűcs Józsefet.^[15] Később egy olyan nagykoalíciós elképzelés merült föl, amelyben a jobboldali pártok és az SZDSZ közösen vettek volna részt. Ebben a fölállásban az SZDSZ adta volna a közgyűlés elnökét.^[16]

Az alakuló ülésen végül ez utóbbi forgatókönyv vált valóra. Az FKGP-Polgári Kör, az SZDSZ, az MDF, a Fidesz és a KDNP együttműködése 24 képviselővel biztosította a többséget a negyven fős közgyűlésben. A közgyűlés elnökévé az SZDSZ kistelepülési listavezetőjét, Werner Józsefet választották. Két alelnök személyéről is döntöttek: Kurucsai Csaba a Polgári Kör jelöltjeként (az FKGP-vel közös listáról) került a közgyűlésbe, míg Hargitai János a KDNP színeiben nyerte el a megbízatását.^{[17][mti 2]}

Alig fél évvel később azonban a szocialisták összeférhetetlenséggel vádolták meg a közgyűlés elnökét. Ezek szerint Werner József a hivatalba lépése után még hónapokkal is egy gazdasági társaság ügyvezető igazgatója volt, ami a törvényes előírások szerint nem lehetséges. Ezért június végén lemondásra kényszerült.^{[18][mti 3]}

Augusztus elejéig úgy tűnt, hogy az eredeti koalíció új elnökjelöltje veheti át a közgyűlés vezetését.^[19] Augusztus 2-án azonban meglepetésszerűen az MSZP jelöltjét Tóth Sándort választották elnökké, 21 támogató szavazattal. A pálfordulást az FKGP-Polgári Kör képviselőcsoportja hajtotta végre.^{[20][mti 4]} A két alelnök a helyén maradt. Az 1998-as őszi önkormányzati választásokig a megye vezetésében további nagyobb változás nem történt.

A megválasztott képviselők

MSZP
kistelepülések
dr. Kóbor Gyula
dr. Tóth Sándor
dr. Szűcs József
dr. Feledi Éva
Czigler János
Paizs József Gábor
Bernáth József
Koltai Péter
középvárosok
Varga Péter
dr. Fekete Mátyás
Fábos Pál

FKGP-Polgári Kör
kistelepülések
dr. Kurucsai Csaba
Püski Mátyás
Hangya Antal
dr. Ács Imre
Polgár Zoltán
dr. Kernya István
Kreskai János
középvárosok
Beok György

SZDSZ
kistelepülések
Werner József
Kovács Sándorné
Kerner Gyula
Kakas Sándor
Pörös Béla
középvárosok
Unger Attila
Pálné dr. Kovács Ilona

MDF
kistelepülések
Győri József
dr. Bíró Ferenc
középvárosok
dr. Wéber János

Fidesz
kistelepülések
dr. Mikes Éva
Bálint Bánk
középvárosok
Bánki Erik

KDNP
kistelepülések
dr. Hargitai János
Horváth Ferenc
középvárosok
Wéber Ádám

Baranyáért Szöv.
kistelepülések
Nórántné dr. Hajós Klára
Nádor Rudolfné

Munkáspárt
kistelepülések
Szilágyi Imre

Köztársaság Párt
középvárosok
dr. Erdődy Gyula

Komlói Városszépítők
középvárosok
Szarka Elemér

Jegyzetek

1. 1990/91-ben nem a pártok jelöltjei közül választott elnököt a közgyűlés, így Szűcs József sem pártjelölt volt. Ugyanakkor korábban a megyei tanács tisztségviselője volt, 1994-ben pedig az MSZP listájáról került be a közgyűlésbe.
2. 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer, 1994. október 6. [2017. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 18.) A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd: A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. T/45. számú iromány. Magyar Országgyűlés, 1994 (Hozzáférés: 2017. július 18.)
3. Települések – Települési egyéni választókerületek (TEVK) – Baranya megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. július 18.) A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek.
4. A kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napján (dec. 11.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
5. Az előző választás óta öttel nőtt a települések száma. (Hét új község jött létre és kettő szűnt meg.) 1991-ben Mázaszászvár község vált ketté Máza és Szászvár néven, majd a következő évben Dobszából is két település lett, Kisdobsza és Nagydobsza. Ugyancsak 1992-ben Hobol vált ki Szigetvárból, Mánfa pedig Komlóból. 1993-ban Szaporca önállósult Kémes községtől. Ugyanebben az évben Pécsvárad városi címet nyert el. Magyarország közigazgatási helynévkönyve pp. 99-103. Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
6. A kistelepülési polgárok aránya 71,43% volt és ők 29 képviselőt választhattak meg a 40-ből, ami 72,50%-nak felel meg. (Ugyanez a középvárosokban: polgárok 28,57%, képviselők (9 fő) 27,50%.)
7. Nincs elnöke a baranyai önkormányzatnak. Elnapolták a megyei közgyűlés alakuló tanácskozását pp. 1-2.. Új Dunántúli Napló, 1990. december 22. (Hozzáférés: 2017. július 18.), Újra elnapolták a megyei közgyűlést pp. 1-2.. Új Dunántúli Napló, 1990. december 30. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
8. Döntött a megyei közgyűlés pp. 1., 3.. Új Dunántúli Napló, 1991. január 10. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
9. A választások hivatalos jelöltjei: Baranya megyei közgyűlési listák. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
10. A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.
11. A megyei napilap szerint „a megyei szavazókörökben zavaró incidens nem történt”. Szavazott Baranya pp. 1. Új Dunántúli Napló, 1994. december 12. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
12. Fővárosi/Megyei közgyűlés választás eredménye Baranya megye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1994 (Hozzáférés: 2017. július 18.)
13. A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.
14. Ez olyan esetekben fordulhat elő, amikor több lista lenne jogosult a bejutásra, mint amennyi képviselői hely egyáltalán van és így a legkisebb támogatottságú listák egyáltalán nem jutnak helyhez. Számtani megoldás erre az ellentmondásra nincs, csak a választási rendszer egyes részeinek megváltoztatásával lehet(ne) az ilyen helyzeteket elkerülni. Vagy a képviselői helyek számát kellene növelni, vagy a választáson induló listák számát csökkenteni (például az ajánlási rendszer szigorításával).
15. Megyei közgyűlés: itt is bonyolódik a helyzet pp. 7. Új Dunántúli Napló, 1994. december 17. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
16. Megyeházi előzetes: talán ma döntenek pp. 5. Új Dunántúli Napló, 1994. december 20. (Hozzáférés: 2017. július 18.), illetve Megyeháza : többpárti koalíciós szerződés pp. 5. Új Dunántúli Napló, 1994. december 21. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
17. Győzött a papírforma. Megalakult Baranya közgyűlése pp. 1-2. Új Dunántúli Napló, 1994. december 22. (Hozzáférés: 2017. július 18.) Az újság meg is szólaltatta az új elnököt: »Abban bízom, hogy összerázódik a testület, személyemet nem az irányításban, sokkal inkább a koordinálásban tartom fontosnak. Meggyőződésem, az élet jó szabályozó, s a feladatok olyan súlyúak lesznek, hogy nem csupán politikai szereplések színtere lesz a közgyűlés.[...] A mostani feszültség mindenképpen oldódni fog.«
18. Megyei közgyűlés: személyeskedés pp. 1. Új Dunántúli Napló, 1995. június 8. (Hozzáférés: 2017. július 18.), illetve Lemondott a megyei közgyűlés elnöke pp. 1., 3. Új Dunántúli Napló, 1995. július 1. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
19. Nyilatkozat pp. 3. Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus 1. (Hozzáférés: 2017. július 18.) Ebben a nyilatkozatban a koalíciós pártok tesznek hitet a közös munka folytatása mellett.
20. A választásról: Megyei közgyűlés: szocialista elnök pp. 1., 3. Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus 3. (Hozzáférés: 2017. július 18.), a támogatók kilétéről: Végre dolgozni szeretnénk! Beszélgetés dr. Tóth Sándorral, a Baranya Megyei Közgyűlés ezen a héten megválasztott elnökével pp. 1., 5. Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus 5. (Hozzáférés: 2017. július 18.), az FKGP megyei vezetése az ügyről: Önálló frakció. A FKgP Baranya Megyei Szervezete Vezetőségének nyilatkozata pp. 11. Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus 24. (Hozzáférés: 2017. július 18.), az MDF megyei vezetése az ügyről: Színt vallunk pp. 11. Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus 31. (Hozzáférés: 2017. július 18.)

MTI hírek

• http://archiv1988-2005.mti.hu

A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hírt (cím kulcsszavai, dátum).

1. MTI hírek: „Elnapolták a Baranya Megyei Közgyűlést”, Magyar Távirati Iroda, 1990. december 21. (Hozzáférés: 2017. július 18.) , „Másodszor is elnapolták a baranyai megyegyűlést”, Magyar Távirati Iroda, 1990. december 28. (Hozzáférés: 2017. július 18.) , „Elnököt választott a baranyai önkormányzat”, Magyar Távirati Iroda, 1991. január 9. (Hozzáférés: 2017. július 18.) 
2. „Baranya: kisebbségben a győztes szocialisták”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 21. (Hozzáférés: 2017. július 18.) 
3. „Lemondott a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke”, Magyar Távirati Iroda, 1995. június 30. (Hozzáférés: 2017. július 18.) 
4. „Szocialista megyei elnök Baranyában - Egy képviselő lemondott”, Magyar Távirati Iroda, 1995. augusztus 2. (Hozzáférés: 2017. július 18.) 

Források

• Választástörténet. Az országos választások és népszavazások eredményeinek archívuma. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
  • 1994. évi önkormányzati választás

    Baranya megyében: Jelöltek • Eredmények • Az önkormányzat összetétele

• Dunántúli Napló (1944-2004). Hungaricana. Országgyűlési Hivatal. (Hozzáférés: 2017. július 19.)

További információk

• Önkormányzati választások, 1994: Politikai szociológiai körkép. Szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1996. ISBN 963-8300-32-9 arch Hozzáférés: 2017. július 18.  

Kapcsolódó szócikkek

• Helyi önkormányzati választások
• 1994-es magyarországi önkormányzati választás