Az Õ (kisbetűs alakja : õ), kiejtve O tildével, az apalí nyelv|apalí]], az észt, a guarani, az umbundu, az odual, a portugál, a csourama, a vietnámi és a zarma nyelvek egyik grafémája. Az O betűből és a tilde diakritikus jelből áll.
Használata
Az O tildével általában a hátul képzett, félig zárt ajakkerekítéses vagy a hátul képzett, félig nyitott ajakkerekítéses, mindkét esetben nazális magánhangzó, az õ vagy az ɔ̃ jelölésére szolgál.
A franciában az õ csak jövevényszavakban fordul elő, és nem tekintik az ábécé részének.
Az ófrancia kéziratokban néhány helyen az on vagy az om helyén fordul elő.
A vietnámi nyelvben a tilde a hangsúlyt jelöli, az o pedig a félig nyitott ajakkerekítéses hang, az ɔ lejegyzésére szolgál.
Az észtben az õ az ɤ lejegyzésére szolgál. Ez az ábécé 24. betűje, a V és az Ö között helyezkedik el. A võroban ugyanilyen a hang kiejtése.
Az O tildével a következőképpen jeleníthető meg az Unicodeban:
- Szétbontásos módszer (Latin-1 kiegészítő tábla):
| Fajta |
Megjelenítés |
Kódolása |
Leírása
|
| Nagybetű |
Õ |
U+00D5 |
Nagy nyomtatott O tildével
|
| Kisbetű |
õ |
U+00F5 |
Kis nyomtatott o tildével
|
Lásd még
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Õ című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
