A fajok többsége a trópusokon él. Gyakoriságuk a sarkok felé csökken; a hideg mérsékelt égövben már csak szórványosan fordulnak elő. A Kárpát-medencében legismertebb fajuk az óriás énekeskabóca(Tibicina haematodes).
Megjelenésük, felépítésük
Fejpajzsukat nem választja el keresztbarázda a homlokuktól, ezért a fejpajzs összefüggő a homlokkal. Egy barázda a legtöbb faj fejpajzsát két részre osztja (Dér).
Életmódjuk, élőhelyük
Lárva és és imágó alakjukban is élő növények nedveivel táplálkoznak; petéiket is a lárvák leendő tápnövényeibe tojják. Többségük lágyszárúakon vagy lombos fákon él, egy kisebb részük fűféléken. A fajok többsége a floémből veszik fel a táplálékot, kisebb részük a xilémet vagy a mezofillumot szívogatja. Két alcsalád:
a púposkabóca-szerűek(Membracoidea) közé sorolt mezeikabóca-félék(Cicadellidae)Typhlocybinae alcsaládja kivételével a floémből táplálkoznak. Mivel pedig a floém nagyon édes, ezek a kabócák a cukorfölösleget mézharmat formájában választják ki (Dér). Ezek a kabócák gyakran kerülnek szimbiotikus kapcsolatba hangyafajokkal.
