A levélbolhák (Psylloidea) a rovarok (Insecta) osztályában a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjének egyik öregcsaládja.
Elterjedésük
![]() | Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Megjelenésük, felépítésük
Apró, kabócaszerű, de azoknál jóval hosszabb csápú rovarok. Színük barnás vagy zöldes. Fejüket egy középső barázda két félre osztja. Szájszervük szúró-szívó.
Kétízű lábfejük két karomban végződik. Hátsó lábaikkal jól ugranak.
Egyszerűen, egy tőből erezett szárnyuk átlátszó. A szárny erezete fajspecifikus; fajhatározó bélyeg. Szárnyaikon nincs erezet nélküli szegély.
Lapított testű lárváik, nimfáik az imágóknál kevésbé mozgékonyak: fejlődésük második stádiumától nem járó-, hanem kapaszkodó lábaik vannak.
Életmódjuk, élőhelyük
Az ősszel megtermékenyített, kifejlett nőstények telelnek át. Sárgás petéiket kora tavasszal, nagy tömegben rakják le a levelekre, termő hajtásokra. A lárvák a leveleken, fiatal hajtásokon telepekben szívogatnak. Bőséges, mézharmatszerű ürüléküktől a levelek fénylő-ragadós bevonatot kapnak; az édes bevonatot szívesen fogyasztják a hártyásszárnyú rovarok. A mézharmatos hajtásokon később a korompenész is megtelepedhet.
A levélbolhák szívogatta fiatal hajtások leszáradhatnak, a virágok, terméskezdemények lehullhatnak, a gyümölcs fejletlen maradhat. Emellett a gyümölcsök foltosodhatnak és ízükből is veszítenek; a levélbolhák kártétele akadályozza a következő évi termőrügyek kifejlődését is. A legtöbb faj egyetlen gazdanövényre specializálódott, amint ezt nevük is tükrözi.
Magyarországon három fő célpontjuk:
A puszpáng fajokon (Buxus spp.) él a puszpáng-levélbolha (Psylla buxi), de kártétele nem számottevő.
A 2000-es években több, korábban csak a Mediterráneumból ismert faj települt be hazánkba:
Jegyzetek
- ↑ a b [ Haltrich Attila, Rédei Dávid, Pénzes Béla és Vétek Gábor: A babér-levélbolha (Trioza alacris Flor, 1861) (Sternorrhyncha: Triozidae) megjelenése Magyarországon]
Források
Külső hivatkozások
- Ripka Géza: Levélbolhák. Agroinform Kiadó, 104 p.
