Ámon isteni felesége (ḥm.t nṯr n ỉmn) magas rangú főpapnő volt az ókori Egyiptomban; a XVII. dinasztia végétől kezdve gyakorlatilag Ámon főpapjának női párja.[1]
Az isten felesége cím elsőként a X. és a XII. dinasztia idején tűnik fel, amikor az Ámon, Min és Ptah szolgálatában álló közrendű nők használták, igazi jelentőségre azonban az Újbirodalom kezdetén tesz szert. Maga a cím utalás a fáraó isteni születésének mítoszára, mely szerint maga a főisten, Ámon nemzi a jövendő fáraót.[2]
A pozíciót innentől legtöbbször vér szerinti hercegnő töltötte be, eleinte királynék, akik többnyire lányuknak adták tovább, az Újbirodalom végétől kezdve azonban Ámon isteni felesége nem ment férjhez, utódját örökbefogadta.[3] Ugyanebben az időben Ámon isteni felesége fokozatosan egyre nagyobb hatalomra tett szert, végül már olyan előjogokat is birtokolt, melyek korábban csak fáraóknak jártak ki – nevét kártusba írhatta (a XX. dinasztia idejétől kezdve), előnevet vehetett fel (a XXI. dinasztia idejétől),[4] és olyan jelenetekben ábrázolták őket, amilyenekben korábban csak a királyt, és még szed-ünnepet is tarthatott.[5]
Az első királyné, akit Ámon isteni feleségeként említenek, Ahhotep, neki azonban csak a koporsóján tűnik fel, és lehet, hogy csak halála után ruházták rá. Az első, aki minden bizonyossággal már életében viselte a címet, leánya, Ahmesz-Nofertari volt, a XVIII. dinasztia (és az Újbirodalom) első fáraójának, I. Jahmesznek a felesége, aki gyakrabban használta ezt a címét, mint a nagy királyi hitves címet.[6] Hatsepszut is gyakran hangsúlyozta az Ámon isteni felesége címet, és ez valószínűleg segítette abban, hogy végül fáraóként a trónra léphessen. Hatsepszut uralkodása után az Isten felesége címet főként a királyi családba beházasodott királynék viselték, a címmel járó hatalom és tekintély nagyban csökkent, egyidőben azzal, hogy a királyi család nőtagjai a háttérbe szorultak. A cím a XX. dinasztia idején tesz szert újra jelentőségre, amikor VI. Ramszesz ráruházza lányára, Iszetre. Ekkor indult el az a hagyomány, mely szerint Ámon isteni felesége cölibátusban él és örökbe fogadja a következő király lányát utódjául.[7]
Ámon isteni felesége a harmadik átmeneti kor végén érte el politikai hatalmának csúcsát, mikor III. Oszorkon lányát, I. Sepenupetet jelölték ki erre a pozícióra. A cím i. e. 525-ben tűnik el végleg, mikor Anhnesznoferibré főpapnősége alatt a perzsák legyőzték Egyiptom utolsó szaiszi uralkodóját, III. Pszammetiket.
Ámon isteni feleségeinek listája
XVII.–XX. dinasztia
Név |
Dinasztia |
Megjegyzés
|
Ahhotep |
XVII. dinasztia |
Szekenenré Ta-aa felesége (a cím csak koporsóján jelenik meg)
|
Ahmesz-Nofertari |
XVIII. dinasztia |
Szekenenré és Ahhotep leánya, I. Jahmesz felesége
|
Szitkamosze |
XVIII. dinasztia |
valószínűleg Kamosze leánya; lehetséges, hogy csak halála után kapta a címet
|
Ahmesz-Meritamon |
XVIII. dinasztia |
I. Jahmesz és Ahmesz-Nofertari lánya, I. Amenhotep felesége
|
Ahmesz-Szitamon |
XVIII. dinasztia |
I. Jahmesz és Ahmesz-Nofertari lánya
|
Hatsepszut |
XVIII. dinasztia |
I. Thotmesz leánya, fáraó
|
Nofruré |
XVIII. dinasztia |
Hatsepszut és II. Thotmesz leánya
|
Iszet |
XVIII. dinasztia |
III. Thotmesz anyja; csak halála után kapta a címet
|
Szatiah |
XVIII. dinasztia |
III. Thotmesz felesége
|
Meritré-Hatsepszut |
XVIII. dinasztia |
Hui Ámon-papnő lánya, III. Thotmesz felesége
|
Meritamon |
XVIII. dinasztia |
III. Thotmesz és Meritré-Hatsepszut leánya
|
Tiaa |
XVIII. dinasztia |
II. Amenhotep felesége, IV. Thotmesz anyja
|
Szitré |
XIX. dinasztia |
I. Ramszesz felesége, I. Széthi anyja
|
Tuja |
XIX. dinasztia |
I. Széthi felesége, II. Ramszesz anyja
|
Nofertari |
XIX. dinasztia |
II. Ramszesz felesége (a sírjában említik címét)
|
Tauszert |
XX. dinasztia |
II. Széthi felesége, majd fáraónő
|
Iszet Ta-Hemdzsert |
XX. dinasztia |
III. Ramszesz felesége, IV. Ramszesz és VI. Ramszesz anyja
|
Titi |
XX. dinasztia |
III. Ramszesz felesége
|
Duatentopet |
XX. dinasztia |
IV. Ramszesz felesége
|
Iszet |
XX. dinasztia |
VI. Ramszesz és Nubheszbed leánya
|
Források
- ↑ Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.41
- ↑ Toby Wilkinson: The Thames and Hudson Dictionary of Ancient Egypt, Thames & Hudson, 2005. p.93
- ↑ Dodson–Hilton, op.cit., p.21
- ↑ Dodson–Hilton, op.cit., p.26
- ↑ szerk.: Shaw, Ian: Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. Fordította: Kmilcsik Ágnes (2004). ISBN 963-425-022-X , p.376
- ↑ Shaw, op.cit., pp.244-245
- ↑ Wilkinson, op. cit., p.93