Új Köztársaság (Dél-Afrika)

Új Köztársaság Nieuwe Republiek
1884 – 1888
Új Köztársaság címere Új Köztársaság zászlaja
Általános adatok
Fővárosa	Vryheid
Hivatalos nyelvek	afrikaans
Vallás	holland református
Kormányzat
Államforma	Köztársaság
Államfő	Lucas Johannes Meyer (1884–1888)
A Wikimédia Commons tartalmaz Új Köztársaság Nieuwe Republiek témájú médiaállományokat.

Az Új Köztársaság azaz búr nevén Nieuwe Republiek egyike a kései búr államoknak, a mai Dél-afrikai Köztársaság területének délkeleti részén. 1884 és 1888 között állt fenn, fővárosa Vryheidben volt.^[1] Önállóságát elismerte a két fő búr köztársaság Transvaal és Oranje valamint a Német Birodalom és Portugália is.^[2] Vezetője Lucas Johannes Meyer volt, aki végül államát egyesítette Transvaallal.

A búr telepesek már az állam megalapítását megelőzően letelepedtek a vidéken.^[2] A telepesek fegyverrel segítették meg Dinuzulu zulu uralkodót egy trónviszály során.^[1] Búr segítséggel Dinuzulu legyőzte fő riválisát, Zibhebhut és visszaszereztek tőle egy korábban elrabolt, 9000 állatból álló szarvasmarhacsordát is.^[1] Dinuzulu cserébe további földeket adományozott a búroknak az Imfolozi folyónál,^[2] s írásban rögzítették is, hogy a területen a búrok saját államot alapíthatnak.^[1] A szerződés ratifikálása 1884. július 31-én történt meg és augusztus 5-én megalakult az Új köztársaság parlamentje, a Volksraad, magyarul Néptanács, amelynek saját épülete volt a fővárosban.^[1]

A búrok Dinuzulu koronázásán is tiszteletüket tették és fegyvereseik korántsem mellékesen az esemény zavartalan lefolytatására is ügyeltek.^[2] A Dinuzulutól kapott terület mértéke meghaladta a 16 millió hektárt.^[1]

1884. augusztus 5-én Meyer deklarálta az Új Köztársaságot. Bár eleinte az angolok is szavatolták az újdonsült állam önállóságát (1886. október 22.), de ezt igen hamar visszavonták. Az Új Köztársaság kormánya 1885. október 26-án ismételten kihirdette a határait,^[1] de ez nem gátolta meg a briteket, hogy 1887. májusában^[1] annektálják a terület egy jelentős részét.^[2] Hollandia szintén nem ismerte el az Új Köztársaságot annak minden erőfeszítése ellenére.^[1] A britek leginkább attól tartottak, hogy a búrok kijáratot szereznek a tengerhez, amely tovább erősítené az önállóságukat. Továbbá a búr államok hirdették Zuluföld feletti egyedüli hegemóniájukat is, ami szintén sértette a brit terjeszkedési érdekeket.^[1]

A brit annexióra válaszul a zuluk támadást indítottak, ám az angolok leverték Dinuzulut, amely aztán Zuluföld bekebelezéséhez vezetett. Miután az Új Köztársaság elvesztette fő szövetségesét és a kormánya súlyos pénzügyi gondokkal is küszködött,^[1] Meyer Transvaallal állapodott meg az egyesülésről. 1888. július 20-án az Új Köztársaságot Transvaalhoz csatolták, amelyen belül továbbra is autonómiával rendelkezett.^[2] A búr-zulu viszony az első búr háború kitöréséig stabil maradt. Miután azonban a zuluk a háborúban a briteket segítették pont egy Vryheidnál kivívott győzelemnél, a zuluk és a búrok kapcsolata megromlott.

A köztársaság emlékeit gyűjti és őrzi a Nieuwe Republiek Museum Vryheid városában,^[3] amelyet 1939-ben alapítottak és a Volksraad egykori épületében rendeztek be.^[1]

Jegyzetek

1. Die Nieuwe Republiek-bakens, Vryheid (Afrikanergeskiedenis). [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
2. Dominy, Graham: The New Republicans. A Centennial Reappraisal of the 'Nieuwe Republiek' (1884-1888)
3. NIEUWE REPUBLIEK MUSEUM (weboldal)

További információk

• The New Republicans: A Centennial Reappraisal of the 'Nieuwe Republiek' (1884-1888)