Az árpa(Hordeum vulgare) a hideg mérsékelt öv ma is legfontosabb gabonaféléje. A perjefélék közé tartozó gabona az egyik legrégebben háziasított növény, Kr.e. 8000-7000 között kezdték el termeszteni a termékeny félhold területén.
A Hordeum nemzetségben a fajok száma folyamatosan változik, jelenleg 30-40 közötti.[1] A The Plant List szerint 43.[2]
Elnevezés
A természetben vadon előforduló alfaja (vadárpa), ami kétsoros,[3] a H. vulgare subsp. spontaneum. A termesztett növények a H. vulgare subsp. vulgare alfaj alsóbb taxonjaiként vannak számontartva.[1]
A vadárpa és a termesztett árpa természetes kereszteződésével alakult ki a hatsoros árpa. Ezt korábban Hordeum agriocrithon néven külön fajnak hívták. Jelenleg H. vulgare subsp. vulgare convar. vulgare névvel jelzik a négysoros és hatsoros árpákat (syn. H. hexastichon, H. tetrastichum, H. polystichum)[1][4][5].
A kétsoros árpa vagy sörárpa (korábban H. distichon, H. vulgare subsp. distichum) neve jelenleg elfogadottan H. vulgare subsp. vulgare convar. distichon.[1]
Jellemzés
Gyökere bojtos gyökérzet, valódi gyökere a talajban 2 méter mélyre is lehatol. Szára belül üreges, csak a szárcsomókban tömör, magassága 70–150 cm között lehet. Virágzata kalász (füzéres fürt), termése szemtermés.
Többnyire önbeporzó, de előfordul idegenbeporzás is.[1]
Beltartalmi jellemzői
Fehérjetartalma 11-14%, a csupasz változatoké 15% is lehet. A fehérje aminosav összetétele nem túl kedvező, kenyér sem készíthető belőle önmagában; esszenciális aminosavakból keveset tartalmaz.[1]
A szem víztartalma általában 14-15%. A szárazanyag-tartalom összetétele:
3,9% egyéb (cseranyagok, keserűgyanták, vitaminok (B1, B2, C, E), enzimek).[6]
A kétsoros fajták termésének mérete és tömege nagyobb, mint a hatsorosaké, a négysoros fajták termései nem egyöntetűek. [1]
Felhasználás
Emberi élelmiszerként kenyérgabona, árpagyöngy (gersli) készül belőle.
Takarmányként
Világszerte jelentős takarmány, különösen a hűvösebb illetve kontinentális éghajlaton, de máshol is.
Az őszi árpa termése biztosabb a tavasziénál. Ezt a fajt elsősorban takarmányozásra termesztik. A vetésforgóban csak a nagyon korán lekerülő növények jó előveteményei, korai vetése miatt. Vetése a gabonafélék közül a legkorábban, szeptember első felében történik, jól előkészített, aprómorzsás talajba, gabona sortávolságra, 4 millió körüli hektáronkénti tőszámmal, 150–180 kg/ha magmennyiséggel. 3–5 cm mélyre. Az őszi árpa a legkorábban érő gabonaféle, aratása teljes érésben, június első felében szokásos. Várható termése 3,5-4,5 tonna hektáronként.[7]
A sarkkörökig minden éghajlaton termeszthető, a hegyvidéket is beleértve 5000 m magasságig.[1]
A búza, rozs, kukorica után a negyedik legnagyobb vetésterületű gabona a világon.[1] Magyarországon a tavaszi árpa a búza után a második. 1990-ben vetésterülete 150-200 ezer ha volt.[9].
Magyarországon az ősszel vetett árpa nagyobb terméshozamot eredményez, viszont a söripar szempontjából a minőségi követelményeknek (elsősorban az alacsony, 11-12,5% alatti fehérjetartalomnak) a tavaszi vetésű jobban megfelel.
Az árpa az egyik legfontosabb és legelterjedtebb növény a világon. 2021-ben az árpát több mint 100 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 145 millió tonnát.
A világ legnagyobb árpa termelői közé tartozik Oroszország, Ausztrália, Franciaország, Németország és Ukrajna. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Oroszország az éves világ árpa termésének a 12%-át adta.
Az árpatermelés számos tényezőtől függ, beleértve az éghajlati feltételeket, a talajminőséget és a termesztési technológiákat. Az árpatermelés számos kihívással is szembesül, beleértve az éghajlatváltozást, a kórokozók és a kártevők elleni védekezést és az árpa termelőinek megfelelő piacok biztosítását. A fenntartható termelés és a megfelelő termesztési technológiák alkalmazása kulcsfontosságú a sikeres árpa termesztéséhez és az árpa termelőinek jövedelmezőségéhez.
Az árpát különböző célokra termesztik, attól függően, hogy milyen típusú árpáról van szó, és milyen piaci igényeknek kell megfelelnie. Az árpát jellemzően kenyerekhez, tésztákhoz, müzlikhez, gabonapelyhekhez, édességekhez, malátakészítésre, takarmányozásra és energiatermelésre termesztik.
↑Dr. Kelemen Lajos: Mezőgazdasági alapgyakorlatok I., A növénytermesztés munkafolyamatai, 2001, Mosonmagyaróvár
↑Ez a szócikk részben vagy egészben a Barley című angol Wikipédia-szócikk Beverages című fejezete ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.