Az alcsoport legtöbb társulása a boreális övre és annak szomszédságára jellemző, de a bugás sásos(Caricetum paniculatae) szubatlantikus, a zsombéksásos(Caricetum elatae) pedig szubatlanti–szubmediterrán jellegű. Magyarországon a Nagyalföld egyes vidékein (Nyírség, Észak-Alföld, Dráva-völgy) elég gyakoriak, máshol szórványosak. A Dunántúli-dombságon elég gyakoriak, a hegyvidékeken ritkák.:
Megjelenésük, fajösszetételük
Amint ezt az alcsoport neve is mutatja, megjelenésük alapjában zsombékoló; több társulásuk szabályos zsombék-semlyék struktúrát alakít ki.
Szinte minden állományukban jelen van a zsombéksás(Carex elata) és elég gyakran a mocsári kocsord(Peucedanum palustre). Ritkább, de jellemző, a zsombékosok és a magassásrétek(Caricenion gracilis) megkülönböztetésére alkalmas fajok:
Főleg lápok vízzel tartósabban vagy egész évben borított részein fordulnak elő. Legtöbbször disztróf–mezotróf vagy mezotróf állóvizek feltöltődésében vesznek részt, de forrásos, szivárgó vizű élőhelyeken (rostos tövű sásosCaricetum appropinquatae), sőt patakmedrekben (bugás sásos — Caricetum paniculatae) is megtalálhatók. Alattuk általában kimutatható a tőzeg vagy egyéb biogén anyag felhalmozódása. A vízszint többnyire kevésbé ingadozik, mint a magassásréteken(Caricenion gracilis), ezért a gyökérzóna a szárazabb periódusokban is nedves marad.
_NSG_Kartmecketal.JPG)
