A zsidó abbreviaturáknak, olykor akronimának (rövidítésnek) nevezik a szavaknak, többnyire tulajdonneveknek vagy az Isten-névnek a kezdőbetűk összevonásával történt lerövidített formáit, amelyek már a legrégibb időben az írás keletkezésekor jöhettek létre.
Története
Az abbreviatúrák egyik oka az volt, hogy eredetileg maguk a betűk is szimbolizáltak valamit, és a szimbólumból általánosították őket. Másik oka a térhiány, az írásjegyekkel való takarékoskodás szükségessége, továbbá a héber betűk számértékes jellege, az Isten-névhez fűződő szent tisztelet, amely miatt lehetőleg kerülték annak kiírását, azonkívül a gyorsírásra való törekvés (ez utóbbi Steinschneider feltevése). Már a Maszóra-szöveg számos abbreviaturát tartalmaz, a Talmud pedig jól ismeri azt, és eredetileg a görögből átvett natrikon, később a III. században pedig a szintén görög szimon szóval jelöli azt.
Az abbreviaturákat az ókorban nem a szerzők nevének rövidítésére használták. Ez utóbbi a késői középkorban és később, egész a legújabb korig volt igen népszerű, annyira, hogy a szerzők teljes neveit számos kommentárnál és szerzőnél nem a címlapból, hanem a bevezetésből ismertek. Néha családi nevek is keletkeztek a XVI–XVIII. század folyamán az abbreviatúrából, így pl. a Brill vagy Brüll név, amely főleg Magyarország, Cseh- és Morvaország területén keletkezett, és amely nem más, mint a Ben Rabbi Juda Löb ha-Levi név abbreviatúrája. Ilyen továbbá a Katz név, amely a Kohen Cedek-ből, minden kohanitának a neve után rövidítve feltüntetett "K" és "c" összevonásából ered. Az abbreviaturákat népszerűvé tette a középkorban az az elterjedt különös szokás, hogy a címek kezdőbetűit megrövidítve összevonták olyan módon, hogy egy személynevet adjanak. A címek, illetve a könyvek szerzői azután ezzel a megrövidített névvel lettek híresek. A legismertebbek ezek közül Rási (Salamon ben Jicchák, 1040–1105) és Rambam (Mose ben Maimon, latinosan Maimonidész, 1137–1204) hittudósok, akiket a rabbinikus irodalomban csakis ezeken neveken említenék. De a többi tekintélyek is rövidített és összevont névformájukban említik őket.
Zsidó hittudósok abbreviaturás nevükön
Forrás: [1]
Abbreviaturás családnevek
Az az ősi szokás, hogy a zsidók patronymikont viseltek, 1780-ban a magyar birodalomban is megszűnt. Arra sem gondolhattak többé a magyar zsidók, hogy magyar hangzású neveket vesznek fel, amely régebben, ha gyéren is, megtörtént. II. József magyar királynak 1787. július 23-án kiadott rendelete arra kényszerítette a magyar zsidókat, hogy német hangzású személyes vezetékneveket viseljenek. Sok zsidó azonban a hagyományokhoz való ragaszkodásában irtózott a ráoktrojált német névtől és az újítást azzal tette elviselhetővé, hogy olyan nevet választott, amely ősi nevét, vagy foglalkozását, esetleg származását rejtette magában, anélkül, hogy a német szó eredeti formájából kiesett volna. Akkor vált szokássá, hogy, abbreviaturákba bujtatták az öröklött neveket. Így keletkezett a Bram név a "ben rabbi Mózes" (rabbi Mózes fia) szavak kezdőbetűinek összevonásából. Ben Simon (Simon fia) a régi név kezdőbetűinek összevonásával Basch-ra változtatta a nevét. A Bak, Back névben a "ben kódos" (szent fia) szavak rejtőznek. Ezt a nevet rendszerint a vértanúk ivadékai vették fel. Sok kohanita (papi származású) család a Katz nevet választotta. Ez a név a "Kohen cedek" (igazságos pap) szavakból alakult a kezdőbetűk összevonása által. A Brill-család névadó őse "ben rabbi Jonah Löb" volt. Abbreviaturáknak köszönhetik formájukat még a következő családnevek: Asch, Ascher = Eisenstadt (Kismarton), Bárd, Brod = ben rabbi Dávid; Fakh = Frauenkirchen (Boldogasszonyfalva), Nasch = Nikolsburg, Pach, Pacher = poteach chószem (pecsét vésnök) Sachs = zera kódos (szent ivadék) Schatz = seliach cibur (előimádkozó). A Basch, Back és Brill-családok több kitűnőséget adtak a magyar zsidóságnak.
Források
- A régi, ókori abbreviaturákat összeállította a protestáns G. Dalman „Aramaisch-neuhebrätsches Wörterbuch”-ja, ill. az ehhez mellékelt Händler-féle «Lexikon der Abbreviaturen (1897);
- Schlechter, Studies in Judaism (1901);
- Schlechter, Talmudical Fragments (Cambridge 1896);
- Bernstein, Szefer Rosé Thebót (London 1896);
- Joseph Ezekiel, A Handbook of Hebrew Abbreviations, with their Explanations in Hebrew and English (Bombay 1897);
- Ph. Lederer, Hebräische und aramäische Abbreviaturen (Frankfurt a./M. 1894)
- Mandel Bernát, «A zsidók családneveiről» című tanulmányával az Egyenlőségnek 1909 jan. 17., jan. 24., febr. 7., márc. 7. és márc. 14-én megjelent számaiban.
