Zs. Vincze Zsuzsa, hivatalos neve: Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsanna (?–) Kossuth-díjas magyar koreográfus, dramaturg, jelmeztervező, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője.
Életpályája
Kisgyerekkora óta balettozott, általános iskolás korában kezdett táncolni. Pécsett a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskolában érettségizett és szerzett óvónői diplomát.[2] Pécsről felkerülve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarának néprajz- magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát,[3] diplomamunkájában a nyugati székelység tánckultúráját vizsgálta.
Táncolt a Bartók-együttesben Timár Sándor tanítványaként, és az első országos táncházvezető tanfolyam elvégzése után, már az 1970-es évek végétől, az elsők között tanított rendszeresen autentikus néptáncot és éneket az első budapesti táncházakban a Muzsikás együttessel.[2] Szakmai pályáját 1984 és 1991 között a Párhuzam csoportban, későbbi nevén Kodály Kamara Táncegyüttesben kezdte, ez idő alatt nyerte el a Népművészet Ifjú Mestere címet.[2] A nyolcvanas évek közepén kötelezte el magát végleg a hivatásos néptáncos pálya mellett; férje, Zsuráfszky Zoltán Kossuth- díjas koreográfus közvetlen munkatársaként.1991 és 2007 között a Budapest Táncegyüttesben táncos szólista, tánckarvezető. 2007-től a Honvéd Együttes keretében működő Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője, művészeti főmunkatársa,majd 2012-től az együttes szakmai vezetője, koreográfusa.[3] Több alkalommal tanított az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Európa számos országában csakúgy, mint Ausztráliában. Forgatókönyvíró- dramaturg, koreográfus, de jelmeztervezőként is tevékenykedik.[2] A Magyar Tudományos Akadémia társadalmi gyűjtőjeként, táncgyűjtéseken és néprajzi gyűjtéseken vett részt számos alkalommal Magyarországon és Erdélyben.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttesben végzett pedagógusi, koreográfusi és vezetői munkája mellett, több, mint húsz éve ír rendszeresen forgatókönyveket, szövegkönyveket, librettókat táncjátékokhoz, színpadi darabokhoz. Ezek összefoglalása a műfaji kuriózumnak számító Tánc-szín-játék című könyve, amely forgatókönyveinek gyűjteményeként jelent meg 2021-ben. A könyv, a több évtizedes alkotói munka lenyomataként olyan történelmi táncjátékok, táncdrámák, mesejátékok és tánc-színjátékok forgatókönyvét, szövegkönyvét, illetve librettóit tartalmazza, amelyek nyomán kivételes, a népi hagyományainkat komplexen felölelő előadások születtek. A kiadványban a magyar folklór formanyelvén született nagyszabású nemzeti táncjátékok és az ifjúságnak szóló szokásműsorok mellett számos mesejáték forgatókönyve, szövegkönyve is megtalálható, hiszen alkotójuk számára mindig is kiemelkedően fontos volt a gyermekek identitástudatának erősítése, a nemzethez tartozás felemelő érzésének megismertetése.
Az általa színpadra írt táncjátékok, tematikus táncelőadások, nagyszabású, történelmi táncprodukciók (pl. Benyovszky, Székely Dózsa György, A Tenkes kapitánya, Kiegyezés/150, Éljen Petőfi!), olyan monumentális és jelentős helyszíneken kerültek bemutatásra, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Művészetek Palotája, vagy a Nemzeti Táncszínház, s amelyeket hosszú éveken keresztül, nézők tízezrei előtt játszottak itthon és a határainkon túl egyaránt. Ifjúsági és gyerekdarabjai, népszokás műsorai, mint például a Táncoló tavasz, Téli tánc, Tündérmese, Csipkerózsika, Sárkánymese, Mátyás a világ királya, mind nagy sikerrel játszott műsorok, több száz előadást értek meg, nagyon sok fiatallal ismertették és szerettették meg népi hagyományainkat, s hívták fel a figyelmet közös kulturális örökségünk megbecsülésére.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Honvéd Férfikar legemblematikusabb közös produkciója a A hűtlen feleség című bűnügyi táncdráma, amelynek forgatókönyvírója, társrendezője és jelmeztervezője is egyben, csakúgy, mint a 2023- ban, a Művészetek palotájában bemutatott Végvárak, vitézek című, a Koppányi aga testamentuma regény ihletésére készült produkciónak. Életét áthatja a magyar folklór és a magyar népművészet iránti szeretet és elkötelezettség.
Az országban egyedülálló az a hatalmas eredeti viseletgyűjtemény, amelyet néprajzosként és a hagyományos népi viseletek szakértőjeként, az ő irányításával sikerült létrehozni a Magyar Nemzeti Táncegyüttes jelmeztárában
Férje és egyben közvetlen munkatársa, Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész. Négy gyermekük van.
Az elmúlt másfél évtizedben az alábbi jelentősebb produkciók színpadra állításában közreműködött, mint forgatókönyvíró- dramaturg, illetve koreográfus:
