Schambach János (1815–1889)[3] kereskedő és Herbkay Franciska gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait a Premontrei Rend Kassai Főgimnáziumában végezte. 1882-ben a Budapesti Tudományegyetemen klasszika-filológiából tanári képesítést szerzett. Az 1882/83-as tanévben a Selmecbányai Királyi Katolikus Gimnáziumban helyettes tanárként alkalmazták. Ekkoriban ismerte meg későbbi feleségét, selmeczi Pöschl Ede bányatanácsos és akadémiai tanár lányát, akit 1884-ben nőül vett. 1884 augusztusában kinevezték a Kaposvári Állami Főgimnázium helyettes tanárává, majd 1885-ben ideiglenes tanárrá, s végül 1888. július 18-án rendes tanárrá. Az 1893. augusztus 5-én keltezett miniszteri rendelettel Budapestre, az I. Kerületi Királyi Katolikus Gimnáziumban helyezték át. Az 1895/96-os tanévtől már I. Kerületi Állami Főgimnáziumban működött az 1896/97. tanév végéig. 1897-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Budapesti II. Kerületi Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnáziumhoz helyezte át és a következő tizenöt évet ebben az intézményben töltötte. 1912-ben megviselt egészségi állapotára való tekintettel, saját kérelmére, a kultuszminiszter az I. Kerületi Állami Főgimnáziumhoz nevezte ki. 1919 augusztusában pihenés céljából Rábaszentmártonra utazott, ahol a következő hónap elején gutaütés következtében életét vesztette.
Felesége Pöschl Evelin volt.
Művei
A görög művészet kiválóbb alkotásainak ismertetése
Folyóiratcikkei a kaposvári főgimnázium Értesítőjében (1886. A latin nyelvi kezdő tanítás praxisából ismertetés Közoktatás 40. sz., 1888. A latin nyelvi kezdő tanítás, ismertetés Egyetemes Philológiai Közlöny); az Országos Tanáregylet Közlönyében (1888. Cornelii Nepotis Vitae, Herausg. v. K. Erbe 1887. ism.).
Önállóan a következő művei, műfordításai, magyarázatos kiadásai jelentek meg:
Képes könyv képek nélkül. Irta Andersen János Keresztély. Dánból ford. Budapest, 1881. (Olcsó Könyvtár 133.)
Szemléltetés az ókori irodalmak tanításánál és a kaposvári állami főgymnasium philologiai múzeuma. Budapest, 1887. (Különnyomat az Orsz. Középiskolai Tanáregylet 1886–87. Közlönyéből.)
Antik művészeti kirándulás. Függelékül: Szemléltetés az ókori irodalmak tanításánál és a kaposvári állami főgymnasium philologiai múzeumának leírása. 5 fénynyomatú képpel. Kaposvár, 1887. (ismertetés Egyetemes Philológiai Közlöny 1888.).
A legfrissebb genius és egy maradi professor. A művészet oktatás kérdéséhez. Budapest, 1899. (Különnyomat a Magyar Szemléből.)
Cicero negyedik beszéde Verres ellen. A műtárgyakról. Számos képpel. Syracusae és Sicilia térképével. Fordította Zsámboki Gyula. (130 l.) 1902.
Cicero negyedik beszéde Verres ellen. De signis. Iskolai használatra kiadta és magyarázta Zsámboki (Schambach) Gyula. Számos képpel. Syracusae és Sicilia térképével. (158 l.) 1902
A színes másolatok a műélvezetre való nevelésnél a vetítésük módja. Különny. a „Nemzeti Nőnevelés”-ből. (n. 8-r.) Bpest, 1903.
Cicero negyedik beszéde Verres ellen. De Signis. Magyarázta Zsámboki Gyula. Cic. in Verr. Or. IV. 1–végig. (56 l.), 1907?
A görög művészet kiválóbb alkotásainak ismertetése, Budapest, 1910
Philippi Adolf. A képírás régi nagy mesterei színes képekben. –szövegének fölhasználásával, magyarázta Zsámboki Gyula. (Lex. 8-r. VIII, 108 l., 121 kép.) Bpest, 1910
Ciceró: De imperio Gn. Pompei. Oratio ad Quirites pro lege Manilia. Iskolai használatra magyarázta: Zsámboki Gyula. 4. kiad. 83 [1] l., 1911
Az ő közreműködésével jelent meg a következő kiadvány is: A Művészettörténet faliképei. Az építészet, szobrászat és festészet köréből. Magyarázó szöveggel ellátta: Zsámboki Gyula. 3. füzet. 1. Homéros. 2. Apoxyomenos. 3. A Rondanini-féle Medusa. 4. A római Colosseum. 5. A római Pantheon belseje. 6. Holzschuber nürnbergi patricius arcképe. 7. A római Szent Péter-templom külseje. 8. A római Szent Péter templom belseje. 9. Aurora, Phoebus és a Hórák. 10. A búsuló juhász.. Magyarázó szöveg. Bp., 1912. Franklin.
