Ziba Qəniyeva (Şamaxı, Azerbajdzsán[1] vagy Üzbegisztán,[2] 1923. augusztus 20. – Moszkva, 2010)[3] a Vörös Hadsereg mesterlövésze a második világháború idején. Az általa megölt ellenséges katonák számát különböző források igen eltérően adják meg: 21[4] vagy 129,[5] néha 300. (A 129-ben feltehetőleg benne vannak a géppisztolyos találatok is, a 300 pedig valószínűtlen.)[6] A háború után filológus lett.[7][8]
Élete
Apai ágon azeri, anyai ágon üzbég származású.[2] 1937-ben felvették az újonnan alakult Üzbég Filharmónia tánctanfolyamára. 1940-ben Moszkvába költözött, hogy beiratkozzon az Orosz Színművészeti Akadémiára, de 1941. november 7-én, nem sokkal a német–szovjet háború(wd) kezdete után önkéntesen beállt a hadseregbe.
A háború alatt Qəniyeva rádiós és kém volt, aki 16-szor kelt át a frontvonalon. Részt vett a moszkvai csatában. katonai pályafutása megszakadt, miután 1942-ben egy felderítés során Moszkva külvárosában súlyosan megsebesült, és tizenegy hónapot töltött a kórházban.
A háború alatt fényképe megjelent a Komszomolszkaja Pravdában(wd)[9] és az Ogonyok(wd) címlapján.[10]
A háború után folytatta tanulmányait, és 1965-ben kandidátusi fokozatot szerzett filológiából.
Művei
- Qorkinin dekadentçiliyə və naturalizmə qarşı mübarizəsi (Gorkij harca a dekadencia és naturalizmus ellen), "Azərbaycan", 1955, №6
- О сатире Горького в период первой русской революции (Gorkij szatírája az első orosz forradalom időszakában), "Литературный Азербайджан", 1955, №12
- Страницы из истории революционной поэзии на урду (Lapok az urdu forradalmi költészet történetéből), "Народы Азии и Африки", 1970, №2
Kitüntetései
Jegyzetek
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Ziba Ganiyeva című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.jpg)
