Zenica

Zenica (Зеница)
Zenica modern főtere
Zenica címere Zenica zászlaja
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Polgármester	Husejin Smajlović
Irányítószám	72000
Testvérvárosok	Lista Vajdahunyad Temirtau Zalaegerszeg Gelsenkirchen Luleå község
Népesség
Teljes népesség	70 553 fő[1]
– elővárosokkal	115 134 fő
Népsűrűség	206 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	330 m
Terület	558,5 km²
Időzóna	Közép-Európai (UTC+1) Közép-Európai (UTC)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 12′ 06″, k. h. 17° 54′ 14″44.201666666667, 17.903888888889Koordináták: é. sz. 44° 12′ 06″, k. h. 17° 54′ 14″44.201666666667, 17.903888888889
Zenica weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zenica témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zenica város Bosznia-Hercegovina középső részén található. Zenica-Doboj kanton székhelye. Lakosainak száma 73 751 fő (2013). Városi rangját IV. Béla magyar királytól kapta 1244-ben.

Fekvése

• A város a Zenica-Doboj kantonban, a Boszna folyó völgyében terül el. A folyó a város közepén szép kanyarulatot ír le.

Története

Zenica városi része különböző történelmi korokban alakult ki, időrendben a neolit, az illír, a római, a Bistua Nuova korában. A legjelentősebb régészeti lelet (II-IV. századból) egy korai keresztény kettős bazilika romjai. A középkorban Bosznia politikai függetlensége szorosan összefonódott Zenicával. A közeli Vranduk város, a bosnyák királyok székhelye volt. A török uralom ideje alatt (1463-1878) a kereskedelmi útvonal irányának megváltozása határozta meg a város szerepét, így Zenicában számos mecsetet (Ahmed szultán, Osman Celebi, Sejmen, Jalija), érdekes sírhelyeket, karavánszerájt stb. építettek. Egy 1697-ből származó útleírásban Zenicát a Nílus Deltájához hasonlították, ahol dinnyék teremnek. Feltételezik, hogy Zenica lakosainak száma a meghatározó bosnyák etnikai csoporttal kb. 2.000 fő volt. A szerbeket és horvátokat a történelmi források a 18. század végén, míg a zsidókat a 19. században említik. Savoyai Jenő 1697-es támadását és pusztítását követően a stabilizáció korszaka jött, amelynek során megteremtődtek az adminisztráció, a városiasodás, az üzleti élet és a topográfia feltételei, és létrejött egy városias központ. A 20. század elején nagy fellendülés volt tapasztalható.^[2]

Sportélet

A város labdarúgócsapata a Celik. Az egyik meccsét komoly atrocitások követték: "egy szurkoló meghalt, nyolc drukker és tizenegy rendőr pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedett abban a rendbontásban, amely egy bosnyák labdarúgó bajnoki mérkőzés után tört ki Zenicában."^[3]

Gazdaság

A Trák-Macedón-masszívumon elhelyezkedő Bosznia gazdag nemesfémekben, így az ország központjában fekvő Zenicában a 20. században hatalmas vasgyárat építettek.^[4]

Ismert emberek

• Itt született 1960-ban Semir Osmanagić, a visokoi piramisok kutatója.
• Itt halt meg 1891-ben Tauffer Emil börtönügyi szakíró.

Testvérvárosai

•  Németország, Gelsenkirchen
•  Magyarország, Zalaegerszeg
•  Románia, Vajdahunyad
•  Szlovénia, Kranj

Hivatkozások

1. http://www.statistika.ba/?show=11#link139
2. Zalaegerszeg: Zenica. [2007. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 14.)
3. hvg.hu - hírek szünet nélkül : Zenica - Halálos verekedés egy bosnyák focimeccs után
4. Zenica - a Hét 1974/2

További információk

• Abcúg Szerbia - Zenicai szerbellenes megmozdulások 1914-ben