Szentbalázsi Zele Jakab (néhol: Szele Jakab) (fl.1538–1571), nagykanizsai kapitány, Zala megyei hadak kapitánya, Zala vármegye adószedője, földbirtokos.
Zele Jakab testvérei közül legjelentékenyebb szerepre jutott Nádasdy Tamás nádor familiárisaként. Fiatal korában a vagyoni viszonyai rendezésével volt elfoglalva. 1538-ban még ő panaszkodott nagybátyja ellen, Szele Balázs ellen Vasvármegye ítélőszéke előtt a miatt, hogy ez tőle Szentbalázson 3 hold földet hatalmasul elfoglalt, de csakhamar maga is próbát tett az erőszakos vagyonszerzéssel és Zele Péter testvérével együtt Háshágyi Ferencnek molnári, szerdahelyi és szentmihályi jószágain hatalmaskodott. Ennek következménye azonban a királyi kúria előtti hosszas per és főbenjáró ítélet lett. Végre mégis egyezségileg elsimult a dolog és 1548-ban Háshágyi Ferenc a Szele fivérek iránti atyafiságos (fraternalis) szeretetből bizonyos feltételek alatt lemondott követeléseiről és jogairól.
A Szele család Szentmihályon kegyúri jogokat is gyakorolt. Ezt Jakab úr nagyon gyakorlatias módon fogta fel. Midőn az ottani plébános hirtelen végrendelet nélkül elhalt, a hagyatékát egyszerűen a maga részére foglalta el. 1556 tavaszán, Terjék Tamás lemondása után, ő tárgyalt a jelöltekkel, és javaslatára, a saját és a nádor unokaöccse, Zele Jakab lett a nagykanizsai várnak tiszttartója. 1555-ben Zala vármegye adószedője is volt. Panaszkodott, hogy az adópénzt nem adják meg, és őt az urának, Nádasdy Tamásnádornak való szolgálatáért halálra gyűlölik. Szele Jakab ugyan már 1556. január 2-án kérte a nagykanizsai vár építkezéshez a megye segítségét, indokolva, hogy ahhoz a vár tartománya kevés, de mint látjuk a kérésnek nem mindenkinél volt foganatja. 1556. januárban még a folytatást tervezték, ekkor Szele Jakab beszámol az építkezésről és pallért kér a további munkákhoz. Az építkezések a hadi események után folytatódtak. 1558-ban még mindig nagyszabású munkák folynak. Zele Jakab 1559. januárjában összegzi az elvégzetteket. [4]
1557-ben rokonával, Szele Jánossal jut nagy viszálykodásba. Panaszkodik az anyai nagybátyjának, Csányi Ákosnak, hogy elbúsult Zele János hitvány erkölcse miatt, amellyel rajta és jobbágyain károkat cselekszik. 1560 szeptember 26-ikán Batthyány Ferenc írt neki azon panasz folytán, hogy Zele Jakab a dézsmát törvénytelenül szedte be, mert előbb a földesúr szedi az adót s csak azután szabad dézsmálni. Kérte tehát, mint barátját, hogy legyen e nélkül, mert bizony nem engedi senkinek, hogy szegény árvák jószágán valami új törvényt költsön valaki. 1564-ben osztályos atyafiaival Pállal, Jánossal és Boldizsárral együtt Miksa magyar királytól a zalamegyei családi birtokokra, Szentbalázsra, Kisfaludra, Zelefalvára másképpen Zelechre, továbbá Túr pusztára a kökényesi részbirtokra és Darócz pusztára Miksa királytól új adománylevelet és a kapornaki konventhez szóló beiktató parancsot eszközölt ki. Az adomány-levélbe bele foglaltattak Jakab fiai István, Farkas és Tamás, Pál fia János, továbbá János fiai Tamás, László és Ferenc is.[5]
Ezek az erődítési munkák szakadatlanul folytak, így előbb Zele Jakab tiszttartó irányításával 1567 tavaszáig, majd az azt követő évtizedben is. Zele Jakab 1558-ban keltezett levele szerint: az építőmunkások a palánkfalak és a bástyák földdel való feltöltésén dolgoztak, de helyeket" is kialakították.[6] Gersei Petho Péter 1566 és 1571 között Zala vármegye alispánja előbb Háshágyi Imrével, majd Zele Jakabbal.[7]
Házassága és leszármazottjai
Jakab alkalmasint kaposmérei Mérey leányt bírt feleségül. A már említett három fián kívül Zsófia nevű leánya is volt, a ki szentgyörgyvölgyi Bakacs Lukácsnak nejévé lőn, s a kinek jussán a Szele család régibb iratainak egy része is a vizeki Tallián családnak birtokába jutott.
Jegyzetek
↑Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016) Bilkei Irén: Egy Jagelló-kori zalai alispán, Csányi Balázs és rokoni kapcsolatai a késő-középkorban
↑Buzási János: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Bécs: A Birodalmi Levéltárak magyar vonatkozású iratai I. kötet : A Birodalmi Udvari Tanács és a Birodalmi Udvari Kancellária levéltára 2. rész (Levéltári leltárak 76. Budapest, 1979)
↑Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)Vándor László: A kanizsai vár építési korszakainak kérdései
↑Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.HadtörténelemV. Molnár László: Kanizsa vára a Nádasdyak korában (1532–1568)
↑Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)Adattár (Pálffy Géza)III. A veszprémi végvár vicekapitányainak „Életrajzi lexikona” (16–17. század)
