A Ludovika Akadémia elvégzése után 1916-ban tisztté avatták. Ezt követően az első világháború végéig a román és orosz fronton harcolt, előbb a 2. brassói székely gyalogezred, majd a 38. rohamzászlóalj kötelékében. A fronton tanúsított hősiességéért megkapta a Tiszti Ezüst Vitézségi Érmet. A háború után a vezérkar 2. osztálya hírszerző alosztályának lett a vezetője, megkapva a vezérőrnagyi rangot. 1940 - 1942 között a Hadiakadémián a hadműveleti vezérkari szolgálat tantárgy tanára volt. 1943-ban a marosvásárhelyi 27. székely könnyű hadosztály parancsnoka lett, ezzel az egységgel 1944. március 21-én a már Kárpátalja északi felén húzódó frontra kivonult és felvette a harcot a szovjet hadsereggel.
A nyilas hatalomátvételt követően Szálasi Ferenc vezérőrnaggyá léptette elő és kinevezte a vezérkar 2. osztályának (hírszerzés) vezetőjévé. Továbbra is részt vett a harcokban, majd 1945. májusában Ausztria területén amerikai fogságba esett. Absam helységben a menekülttábor őre lett. A magyar hatóságok kikérték az amerikaiaktól mint háborús bűnöst, Szálasi hatalomra jutásának elősegítésével vádolták, de kiadatása elmaradt. 1948. október 23-ánKlagenfurtban megalapította a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségét, amelynek tagja lett szinte minden Magyarországról emigrálni kényszerült magyar katonatiszt. A szervezet céljának Magyarország szovjet megszállás alóli felszabadítását tűzte ki maga elé. Központja előbb Absam, majd 1955-ben München lett. Zákó András a szervezet lapjának, a Hadak Útján-nak főszerkesztője is volt.
Kitüntetései viselési sorrendben
Magyar Érdemrend középkeresztje hadiszalagon, kardokkal (1944. augusztus 9.)
Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1942. december 4.)
↑Szakály:Szakály Sándor: A 2. vkf. osztály: Tanulmányok a magyar katonai hírszerzés és elhárítás témaköréből 1918–1945. 2. javított és kiegészített kiadás. Budapest: Magyar Napló; (hely nélkül): Veritas. 2015. 230–231. o. ISBN 978-615-5465-61-1
Zinner Tibor - Róna Péter: Szálasiék bilincsben, Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1986
