PROFILBARU.COM

	Wohl Cecília
Született	1862; Vilnius
Elhunyt	1939. szeptember 5. (76-77 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar; orosz;
Gyermekei	Polányi Laura; Polányi Mihály; Polányi Károly;
Foglalkozása	salonnière; irodalomszervező;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Wohl Cecília (férjezett nevén: Pollacsek, majd Polányi Mihályné, közismert becenevén: Cecil mama; Vilnius, 1862. – Budapest, 1939. szeptember 5.) vilniusi orosz származású budapesti irodalomszervező, Polányi Károly, Polányi Mihály és Polányi Laura édesanyja, Polányi János nagyanyja.

Élete

Az akkor az Orosz Birodalomhoz tartozó Vilniusban született 1862-ben, apja Adolf Wohl rabbinológus volt, az első orosz nyelvű zsidó imakönyv szerzője. Szülei szabad szellemben nevelték, ugyanakkor tartottak tőle, hogy lányuk a századfordulón zajló litván nemzeti öntudatra ébredés gyakran forradalmi hangulatával megfertőződhet (születése időszakában zajlott a lengyel-litván ún. januári felkelés), ezért a középiskola után Bécsbe küldték barátnőjével, hogy a polgárváros higgadtabb légkörében tanuljon tovább. Itt ismerte meg Polányi (akkor még Pollacsek) Mihályt,^[2] akivel 1881-ben kötöttek házasságot és bécsi születésű lett lánya, Laura és egyik fia, Polányi Károly is.^[3]

Összesen öt gyermeke született, a három, utóbb munkásságuk révén ismertté váltakon kívül egy fogyatékkal született gyermek, aki néhány évvel később elhunyt, és egy, aki koncentrációs táborban halt meg.^[2] Férje vasútépítő mérnök-vállalkozó volt, aki 1899-ben váratlanul csődbe ment. Ettől kezdve élete hátralévő rövid időszakában intenzívebben vett részt az időközben Budapestre költözött család életében, öt gyermekének oktatásában, szemléletformálásában. Nevüket 1904-ben Polányira magyarosították. Férje nem sokkal később, 1905-ben elhunyt.^[3]

Irodalomszervező munkássága

Cecil mama a visszaemlékezések szerint kifejezetten rosszul beszélt magyarul, de négy idegen nyelven írt és olvasott.^[4] Ugyanakkor rendkívüli olvasottságával, a magyar irodalmi törekvések tájékozott figyelőjének és befogadójának tartották. A századfordulót követően a család az Andrássy út 2. szám alatt lakott, ott tartották szombatonként irodalmi-művészeti szalonjukat. Ez azonban nem csak irodalmi, de Budapest egyik világnézeti-szellemi központjává is vált: az akkor forradalminak számító szociáldemokrata gondolkodású értelmiségiek is gyakran folytattak itt eszmecserét. Szabó Ervin és Jászi Oszkár irodalma is számontartja, hogy ez az Andrássy úti kör Nietzsche és Marx hatása alatt állt.^[5]

1906-ban az 1905-ös orosz forradalom előzményeiről tartott előadást az MSZDP egyik gyűlésén. Az 1908-ban alakult Galilei Kör első elnöke fia, a szalonokon szintén rendszeresen résztvevő Polányi Károly lett. Az 1910-es években "női líceum" néven egyfajta szabadegyetemet nyitott elsősorban azzal a céllal, hogy azok a nyitott nők, akik nem tudtak egyetemen tanulni, megismerjék a kor irodalmi, szellemi áramlatait és családjukon, társadalmi kapcsolataikon keresztül is közvetíthessék azokat. A líceumban tudományos és műszaki előadásokat, társadalomtudományi stúdiumokat hallgathattak az érdeklődők. A szabadegyetem előadói közt volt Ady Endre, Bölöni György, Dienes Pál^[6] Kosztolányi Dezső, Kaffka Margit, Dienes Valéria, Kernstok Károly és Madzsar József is. Az 1919-es forradalmat követően Cecil mama egyedül maradt Budapesten. Gyermekei külföldön éltek vagy tanultak, férje már elhunyt. A szalon azonban ismét megnyílt, és évekig működött még. 1936-37-ben "Polyglott nyelviskolájában" maga tartott tanfolyamokat nyaranta, ahol németet, oroszt, angolt és franciát tanulhattak.^[7]

Wohl Cecília hallatlan tudásszomjjal, fogékony intellektussal fordult a századelő – majd később a két világháború közti időszak – magyar irodalma és szellemisége felé. Kereste a tehetségeket, kíváncsi volt azokra, akiknek már jelent meg írásuk, és azokra is, akikben látta a potenciált, hogy irodalmi pályát kezdhetnek. A korszak ismert, már befutott írói, társadalomtudósai is rendszeres vendégei voltak a szalonnak, amely annyiban mindenképpen nemzetközinek volt mondható, hogy olykor külföldi gondolkodók is látogatták.^[5] A szalonban megfordult, vagy rendszeres látogatója volt Pólya György Szabó Ervin, Jászi Oszkár, Lukács György, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Sárközi György, József Attila, Illyés Gyula és Füst Milán is.

Cecil mama 1939-ben hunyt el, a második világháború kitörésének idején. A Népszava rövid nekrológban búcsúzott tőle,^[8] melyben a háborús idők sajtószigorítása közepette nem írhatták le az által szervezett szalonok jelentőségét. Vincze Sándor emigrációban élő szociáldemokrata politikus így írt Cecil mama lányának, Polányi Laurának:

„Nagyon fájt nekünk, hogy a Népszava bilincselt írója Cecil mama valóban csodálatos szemeiről és választékos öltözködéséről szólhat csupán a nekrológban, és nem merhette megírni, hogy nekünk — és az egész haladó magyarságnak ő a Gracchusok anyja volt, akinek varázslatos környezetében termékenyült bátorságra és forradalmi lendületre egy szép múltú generáció. Az ilyen egyéniség eltávozása ki nem heverhető vesztesége közvetlen környezetének épp úgy, mint a kornak, amelyet jelenléte tett szebbé, jobbá, érdekesebbé és élni érdemesebbé.”

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2021. június 6.)
↑ ^a ^b Laura Polanyi 1882-1957: Narratives of a Life. Polanyiana (angolul) (1997) (Hozzáférés: 2021. június 3.)
↑ ^a ^b Családregény. Jel-Kép, VIII. évf. 1. sz. (1987) 98–108. o.
↑ A leghíresebb magyar család. Amerikai Magyar Népszava, CXXV. évf. 11. sz. (2017. november 1.) 37. o.
↑ ^a ^b Kiss Endre: Nietzsche Szabó Ervin pályáján. Világosság, XX. évf. 5. sz. (1979. május) 302. o.
↑ V. Bálint Éva: A Polányi család. Magyar Hírlap, XVI. évf. 202. sz. (1983. augusztus 27.) 9. o. (fizetős hozzáférés)
↑ Vezér Erzsébet: Egy szocialista agitátor a század elején. Világosság, XXVI. évf. 3. sz. (1985. március) 179. o.
↑ Elment egy asszony. Népszava, LXVII. évf. 181. sz. (1939. szeptember 7.) 4. o. (fizetős hozzáférés)