PROFILBARU.COM

	William Hyde Wollaston
	John Jackson festménye (1829 előtt)
	Életrajzi adatok
Született	1766. augusztus 6.; East Dereham, Norfolk
Elhunyt	1828. december 22. (62 évesen); London
Ismeretes mint	kémikus; fizikus; mérnök; kohász; csillagász;
Nemzetiség	brit
Állampolgárság	brit
Szülei	Althea Hyde; Francis Wollaston
Iskolái	Gonville and Caius College; Charterhouse School;
	Pályafutása
Szakterület	fizika, kémia
	Munkahelyek
	Szakmai kitüntetések
	a Royal Society tagja; Copley-érem (1802); Royal-érem (1828); Croonian Medal and Lecture (1809); Bakerian Lecture (1, 1802); Honorary Fellow of the Royal Society of Edinburgh; Bakerian Lecture (2, 1805); Bakerian Lecture (3, 1812); Bakerian Lecture (4, 1828); American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja; Royal Society Bakerian Medal;
	A Wikimédia Commons tartalmaz William Hyde Wollaston témájú médiaállományokat.

William Hyde Wollaston — teljes nevén William Hyde Jackson Wollaston (East Dereham (Norfolk), 1766. augusztus 6. – London, 1828. december 22.), brit orvos, kémikus, fizikus, a palládium és a ródium fölfedezője.

Élete

1782–1787 között orvosnak tanult, a doktor címet 1793-ban kapta meg. 1800-ig praktizált, de eddigre részlegesen megvakult. Ekkor visszavonult, és saját laboratóriumában főleg fizikai és kémiai kísérleteket végzett.

Munkássága

Kiterjedt optikai vizsgálatai alapvetően a fénytörés jobb megismerését célozták; ehhez műszereket is tervezett, illetve készített:

reflexiós goniométer (1809),
Wollaston-prizma (1820).

1802-ben felfedezte a Nap színképében az első sötét sávokat (ezeket ma Fraunhofer-féle vonalaknak hívjuk).

1803-ban az analitikailag tiszta platina előállításával kísérletezve e munka afféle melléktermékeként fölfedezte a palládiumot és a ródiumot.

1804-ben végzett kísérleteivel alátámasztotta a többszörös súlyviszonyok törvényét.

Az elsők között jelentette ki, hogy a molekulákban egymáshoz kapcsolódó atomok három dimenzióban (térben) rendeződnek el.

A hólyagkőből 1810-ben elkülönítette az első természetes aminosavat, a cisztint.

Bevezette az ekvivalens súly fogalmát (1814-ben).

Fontosabb művei

Synoptic table of Chemical Equivalents (1814)

Emlékezete

Róla nevezték el a wollastonit szilikátsásványt (táblapát, CaSiO₃).

Jegyzetek

Források

John Gribbin: 13,8. A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában. Icon Books, London, 2015. Magyarul: Akkord Kiadó, 2016. Talentum Könyvek, 267 old. ISBN 978 963 252 093 3; ISSN 1586-8419
Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 709. o. ISBN 963-9257-19-2