Tanulmányokat írt a néger kisebbség szociális és gazdasági helyzetéről (The Philadelphia Negro, 1899). Különböző polgárjogi szervezetek alapító tagjaként, köztük Niagara Movement, National Association for the Advancement of Colored People (NAACP) vett részt a színes bőrűek polgári és kulturális jogaiért folytatott politikai harcokban. Eltökélten harcolt a színes bőrű gyerekek elkülönített iskolai oktatása ellen. Az 1920-as években egy új, kulturálisan magasan fejlett afrikai állam létrehozásának gondolata foglalkoztatta. Bejárta a világot, több ízben járt a Szovjetúnióban, rokonszenvezett a kommunizmus eszméivel, 1958-ban Nemzetközi Lenin-békedíjjal tüntették ki.
Du Bois a reformpedagógiához közeli pedagógiai nézeteket vallott. John Dewey-hoz hasonlóan nagyra értékelte az ingergazdag környezetet, amely „a világ dolgainak rendkívül sokféleségével” hat a gyermek lelkére. A nevelés végső célja, hogy hozzájáruljon a kultúrák közeledéséhez.
Számos angol nyelvű kötete megtalálható magyarországi közkönyvtárakban is. Válogatott prózai írásait 1334 oldalon adták közre 1986-ban. (Writings. New York, N.Y., The Library of America.)
Műveiből
The gift of black folk: Negroes in making of America. Boston, 1924
Africa – its place in modern history, Africa – its geography, people and products. Kansas, 1930
The world and Africa. New York, N.Y. 1965
Magyarul megjelent művei
A fekete láng. Regénytrilógia, 1-3.; ford. Szinnai Tivadar, jegyz. Szabó Mária; Kossuth, Bp.,1961–1963
John Brown balladája; ford. Borbás Mária; Kossuth, Bp., 1978