A vizitdíj a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és járóbeteg szakellátásért fizetendő biztosításon felül, az orvosi ellátás igénybevételekor az ellátott által fizetendő alkalmanként egységesen fizetendő hozzájárulás.
Az egészségbiztosítás lehet
teljes, amikor nem kell az orvosi ellátásért közvetlenül fizetni, illetve
részleges, amikor az ellátásért alkalmanként egy meghatározott összeget, vagyis vizitdíjat, más esetben %-os hozzájárulást kell fizetni az orvosi ellátásért.
A %-os hozzájárulás módja lehet visszatérítéses, vagyis amikor a beteg a kezelés teljes költségét megfizeti az orvosnak, számla ellenében, majd a kezelés egy részét a biztosító a számla alapján megtéríti.
Az európai országok egy részében teljes biztosítás van, egy másik részében részleges.
Teljeskörű biztosítás van, és a betegnek hozzájárulást nem kell fizetni az orvosi ellátáshoz az alábbi európai uniós tagállamokban:,[1]Egyesült Királyság, Hollandia, Spanyolország, Litvánia, Málta, Lengyelország és a népszavazási kötelezés érvénybelépte után Magyarország.[2]
Magyarországon
Alapösszegű vizitdíj nyugtája 2007-ből
Magyarországon a teljes körű egészségbiztosítás gyakorlata alakult ki, vagyis nem kellett sem %-os hozzájárulást, sem vizitdíjat fizetni a biztosítási körben az orvosi ellátásért. A második Gyurcsány-kormány 2007. február 15-én vezette be a vizitdíjat, a beteg-orvos találkozások csökkentésére és a társadalombiztosítás biztosítási körének csökkentésére, a költségek részleges áthárítására.
Összege alkalmanként 300 forint volt. A vizitdíjat a lakosság többsége elutasította, 2008. március 9-én népszavazás (az ún. „szociális népszavazás”) kötelezte a parlamentet és a kormányt a korábbi, teljes körű biztosítás visszaállítására 2009. január 1-jei határidővel. A népszavazáson a szavazópolgárok 50,1%-a vett részt, és a szavazók 82,62%-a a vizitdíj eltörlésére, a teljes körű társadalombiztosítás visszaállítására szavazott.
A kormány a népszavazás eredményének ismeretében 2008. március 31-ével megszüntette a vizitdíjat. A népszavazás következményeként az egészségügyi minisztert is menesztette a kormányfő, 2008. április 30-i hatállyal. Az egészségügyi miniszter menesztése az MSZP-SZDSZ koalíció felbomlásához vezetett.
A vizitdíjból a felnőtt háziorvosi praxisoknak átlagosan 186 000 Ft bevételük keletkezett 2007 márciusában (ez havi 620 orvosi ellátást jelent átlagosan).[3]
A vizitdíj megszüntetéséig emelt összegű vizitdíjat kellett fizetni minden olyan esetben, ha a betegellátás nem rendelőben történt.
600 Ft-ot kellett fizetnie annak, aki:
saját kezdeményezésére a háziorvosi rendelőn kívül vette igénybe a gyógyellátást
saját kezdeményezésére nem annál a háziorvosnál vette igénybe, aki területi ellátásra kötelezett volt, illetve akihez bejelentkezett,
1000 Ft-ot, ha:
az ügyeleti ellátást indokolatlanul vette igénybe
a beutalóval igénybe vehető járóbeteg-szakellátást beutaló nélkül vette igénybe, illetőleg nem a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatónál vette igénybe.
A vizitdíj alól mentesültek:
a 18 év alattiak
akik tartós orvosi kezelésben részesültek
a Honvédség, a hivatalos katasztrófavédelmi szervek, a rendvédelmi szervek tagjai
azon véradók, akik legalább 30 alkalommal adtak teljes vért
a tüdőszűrésre jelentkezők
a hajléktalanok, amennyiben saját háziorvosuknál vették igénybe a kezelést, de ezen felül rájuk is érvényesek voltak a térítés kötelezettségei
a sürgősségi vagy kötelező gyógykezelésben részesülők
akik ugyanazon szolgáltatónál egy nap a második vagy többedik járóbeteg-szakellátást vették igénybe (és a vizitdíjat az első esetben már megfizették).[4][5]
↑Más források arra utalnak, hogy a vizitdíj a háziorvosi ellátás finanszírozásának 1/4-ét fedezte.[2]Archiválva2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Forrás: EÜM