PROFILBARU.COM

	Varga Zsolt András
Született	1968. június 20. (56 éves); Marosvásárhely
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogtudós; egyetemi tudós/kutató; ügyész;
Tisztsége	főügyészhelyettes (2000. június 5. – 2006. május 16.); főügyészhelyettes (2010. december 15. – 2013. augusztus 31.); dékán (2013–2016, PPKE Jog- és Államtudományi Kar); Magyarország Alkotmánybíróságának bírája (2014. szeptember 27. – 2020. október 16.); a Kúria elnöke (2021. január 2. – );
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1995, jogászdoktor, jogtudomány); Pázmány Péter Katolikus Egyetem (–2019, BA, kateketika);
	Tudományos pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szakterület	jogtudomány
Tudományos fokozat	PhD (2003, Eötvös Loránd Tudományegyetem); habilitáció (2010, Pázmány Péter Katolikus Egyetem);
Tudományos publikációk száma	350 (2022. szeptember 14.)
	MTMT; Parlament.hu;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Varga Zsolt András (Varga Zs. András alakban használja, Marosvásárhely, 1968. június 20.^[2] –) magyar jogtudós, alkotmányjogász, egyetemi tanár, 2000–2006 és 2010–2013 között Polt Péter legfőbb ügyész helyettese, 2014–2020 között az Alkotmánybíróság tagja, 2021-től a Kúria elnöke.

Kinevezése érdekében a negyedik Orbán-kormány törvényt módosított, hogy a semmilyen bírói tapasztalattal nem rendelkező Varga Zs.-t a Kúria élére jelölhesse, akit az Országos Bírói Tanács nem támogatott.^[3]^[4] Az Országgyűlés 2020. október 19-én a Kúria elnökévé választotta.

Életpályája

Jogi diplomáját 1995-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte. 2003-ban PhD fokozatot szerzett, 2010-ben pedig habilitált. 2019-ben katekéta-lelkipásztori munkatárs (BA) végzettséget szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán. Szakterülete az alkotmány- és közigazgatási jog.

1993 szeptembere és decembere között tisztviselő a Budapesti V-VIII-XIII. Kerületi Ügyészségen, majd 1995 márciusától augusztusig fogalmazó ugyanitt. 1995-től az Országgyűlési Biztos Hivatalának jogi referense, egy év múlva főosztályvezető-helyettese, 1999–2000 között a hivatal vezetője volt. 2000–2006 és 2010–2013 között Polt Péter legfőbb ügyész helyetteseként dolgozott. 2006–2010 között legfőbb ügyészségi címzetes főtanácsos ügyész. 2013–2014 között címzetes főügyész, a legfőbb ügyész tanácsadója. 2013-tól a Velencei Bizottság tagja, 2017–2019 között a szervezet Nemzetközi Jogi Albizottságának , 2019 decembere óta pedig az Alkotmánybírósági Albizottságának alelnöke.^[5] 2014–2020 között az Alkotmánybíróság tagja volt.^[6]^[7] Lemondását követően kúriai bíró. 2020 októberében a Kúria elnökének választották, amely posztot 2021 januárjától tölt be.^[8] ^[9] Többek között az Akadémiai Köztestület, a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium, a Fédération Internationale pour le Droit Européen (FIDE) magyar tagozata elnökségének, a European Law Institute, a Research Network on EU Administrative Law (ReNEUAL), illetve a The Rule of Law Insttitute, Lublin Project Council tagja, a Szent István Akadémia rendes tagja.^[5]

Tudományos munkássága

1995–1997 között nevelőtanár az ELTE Nagytétényi úti kollégiumában, 1993–2003 között megbízott előadó az ELTE Büntetőjogi Tanszékén. 2004–2009 között a győri Széchenyi István Egyetem Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszékének előadója, tudományos főmunkatársa, majd docense. 2004-től tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékén, először adjunktusként, majd docensként, 2012-től pedig egyetemi tanárként. 2008 júniusától a Közigazgatási Jogi Tanszék tanszékvezetője. 2013–2016 között a jogi kar dékánja, 2016-tól prodékánja.^[10]^[11]

Az Új Magyar Közigazgatás, Jog-Állam-Politika, Kodifikáció, Pro Publico Bono, Magyar Jog, Állam- és Jogtudomány, Public Governance, Administration and Finances, Eljárásjogi Szemle, Hungarian Yearbook és International Law and European Law, illetve az Acta Humana szerkesztőbizottsági tagja.^[5]

Magánélete

Házas, felesége Kovács Helga Mariann bíró, akit azt követően neveztek ki a személyiségi jogi perekben – így a sajtóperekben is – döntő Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnökévé, hogy a bírák által tartott véleménynyilvánító szavazáson 36:14 arányban alulmaradt. A Kúria és a Fővárosi Ítélőtábla is visszautasította a politikai kinevezés vádját.^[12]^[3]^[13]^[4]