Tehetős köznemesi családban született Végh Péter (1671-1751) udvari titkár[3] és csúzi et puszta-szent-mihályi Csúzy Julianna (1695-1782) gyermekeként.[4][5]1762-1765 között koronaügyész volt. 1770-től kamarai tanácsos és a Szent István-rend kincstárnoka is volt. Munkásságát a Szent István-rend keresztjével jutalmazták. 1780-1789-ig II. József mellett királyi személynök volt. 1782-ben nevezték ki Baranya vármegye főispánjává, mely tisztséget haláláig látta el. 1789-1795 között tárnokmester volt. 1795 júliusában nevezték ki országbírónak, e tisztséget is haláláig viselte.
Mária Terézia úrbérrendezés korában, idősebb Végh Péter özvegye 4 úrbéri földbirtokkal rendelkezett, összesen 370 úrbéri holddal, 17 jobbággyal és 5 zsellérrel. Ifjabb Végh Péternek másrészt, összesen 402 úrbéri holdja, 13 jobbágya és 4 zsellére volt.[6]
Házassága és leszármazottjai
Verebi Végh Péter feleségül vette felsőbüki Nagy Évát (1732-1780), felsőbüki Nagy István soproni főjegyző kancelláriai tanácsos és Filszky Gabriella lányát. Neje halála után elvette gróf Nádasdy Erzsébetet (1744-1814), azonban tőle nem született gyermeke. Az első házasságából származott:
István (1762-1834) baranyai főispán, helytartó tanács alelnök, Szentistván vitéz aranysarkantyús
Péter (1765-1797) fejéri főjegyző, királyi tanácsos
Anna, felsőbüki Nagy József (1743-1801) királyi személynök felesége.
Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai (1688-1950), 97. és 157-158. old.; in: A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) (online hozzáférés)