Váradi Gyula (Budapest, 1921. – 2003. július 1.[1]) magyar katonatiszt, részt vett az 1956-os forradalomban.
Élete
Fiatalkorában az illegálisan működő KMP tagja lett, ezért 1943-ban letartóztatták és másfél év börtönbüntetésre ítélték. 1945-ben az MKP tagja lett. Előbb a Kossuth, majd a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát végezte el. 1948-tól parancsnoka volt a tatai páncélos tiszti iskolának, 1950-től a Honvédelmi Minisztérium vezérkarában lett vezérőrnagy. 1952-ben elvégezte a Vorosilov Katonai Akadémiát is.
A forradalom kitörése után a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány tagja lett, ebben a minőségében a kormány és a felkelők közötti összekötőként működött, tárgyalásokat folytatott úgy a Corvin közi felkelőkkel, mint a szovjet katonai parancsnokokkal. A forradalom leverése után 1957-ben letartóztatták, majd 1958-ban Marián István alezredessel és az FHB többi vezetőjével együtt elítélték, Váradi Gyulát hét évre. 1960-ban kegyelemből szabadult, ezt követően öntőmunkás lett.
A rendszerváltás után, 1990-ben a Történelmi Igazságtétel Bizottsága Katonai Szekciójának elnökévé választották.
Jegyzetek
- ↑ Népszabadság, 2003. júl. 11.
Források
- Marossy Endre: Váradi Gyula vezérőrnagy és társai hadbírósági pere; Írott Szó Alapítvány, Bp., 2022
