A Setälä-féle átírás az uráli nyelvek szöveglejegyzéseiben használt fonetikus–fonematikus átírás (transzkripció). Nevét Eemil Nestor Setälä finn nyelvészről kapta, aki először írta le a jelölési rendszert a Finnisch-Ugrische Forschungen első számában. Setälä nem egy teljesen új rendszert talált ki, hanem a finnugor nyelvekre korábban is használt átírások alapján próbált új, egységes átírást alkotni. A Setälä-féle átírás sosem vált teljesen szabványossá, különböző kutatók különböző nyelvekre eltérő változatokat használtak, a Setälä-féle elveket nagy vonalakban követő átranszkripciókat mégis Setälä-féle átírásnak nevezzük. A Setälä-féle átírás az uralisták körében szinte egyeduralkodó volt a 20. század végéig (kivéve Oroszországot, ahol a cirill alapú átírások jelentettek konkurenciát), a 20. század végén elsősorban a megváltozott tipográfiai körülmények hatására más transzkripciók is megerősödtek (pl. a Salminen-féle nyenyec átírás), ill. nemzetközi hatásra egyre erősebb konkurenciájává vált az IPA. A Unicode-ban nincsenek speciális Setälä-karakterek, de nagyon sok olyan karakter van, amely megfelel a Setälä-átírás egy-egy jelének.
Általános vonások
Míg az IPA minden lehetséges hangot, amely bármely nyelvben két külön fonéma lehet, igyekszik önálló betűjellel jelölni (legfeljebb az összetett képzésű hangokra, mint az affrikáták vagy a diftongusok használ betűkombinációkat), és mellékjelekkel csak az ejtésvariációkat használja, addig a mellékjelek a Setälä-féle átírásban fonémákat is megkülönböztetnek. A Setälä-féle átírás latin alapú, de jelkészlete tartalmaz a cirill és a görög írásból származó jeleket is. Az IPÁ-val szemben nem álló, hanem kurzív betűkkel írják.
A magánhangzók jelölése
A Setälä-féle átírás magánhangzó-jelölése (egyszerűsített táblázat):
i̮ |
|
|
|
|
|
|
|
i
|
|
e̮ |
|
|
|
|
|
e |
|
|
|
ɛ̮ |
|
|
|
ε |
|
|
|
|
|
a |
|
ä |
|
|
|
|
|
|
|
a |
|
|
|
|
|
|
|
å |
|
ḁ̈ |
|
|
|
|
|
ᴖ |
|
|
|
ᴖ̈ |
|
|
|
o |
|
|
|
|
|
ö |
|
u |
|
|
|
|
|
|
ɯ |
ü
|
A táblázat olvasata: balra a hátul, jobbra az elöl képzett magánhangzók állnak (pont fordítva, mint az IPA-t használó táblázatokban szokásos). A táblázat középvonalától felfelé a kerekítetlen, lefelé a kerekített magánhangzók állnak. Minél távolabb áll a középvonaltól a magánhangzó, annál magasabb nyelvállású.
A rendszerben a következő mellékjelek használatosak:
- A betű alatt:
- A lefelé domborodó félkör ( ̮ ) azt jelzi, hogy az egyébként palatális magánhangzót jelölő betű velárist jelöl;
- A felfelé domborodó félkör ( ̯ ) azt jelzi, hogy a magánhangzó nem szótagképző.
- A ( ͔ ) alakú mellékjel velárisabb, a ( ͕ ) palatálisabb képzést jelöl.
- A ( ̭ ) zártabb, a ( ̬ ) nyíltabb képzést jelöl.
- A tilde ( ̰ ) nazális képzést jelöl.
- A betű felett:
- A két pont ( ̈ ) az egyébként velárist jelölő betűk felett a hasonló, de palatális képzést jelöli. Az egy pont ( ̇ ) a mérsékelten palatális képzést jelöli.
- A kör ( ̊ ) a labialitást jelöli.
- A lefelé domborodó félkör (ă, breve) a rövid, a tompa ékezet (à) a félhosszú, a macron (ā) a hosszú, a „cirkumflex” (â) a túl hosszú magánhangzók mellékjele. (A rövid általában jelöletlen; a gyakorlatban csak a gyakran redukáltnak nevezett túl rövid magánhangzókat jelölik vele.)
A fejjel lefelé álló magánhangzók a „nem teljes képzés”-t jelölik. A kiskapitálisok jelölik a zöngétlen magánhangzókat.
A mássalhangzók jelölése
A Setälä-féle átírásban a latin ábécé betűi az európai nyelvekben általában jellemzőhangértéket képviselik. A zöngés hangot jelző mássalhangzók kiskapitális jelölése mediális (félzöngés) ejtésmódot vagy (szonoránsoknál) zöngétlenséget jelöl. A Setälä-féle átírás nem különbözteti meg konzekvensen a palatális és a palatalizált hangokat, mindkettőt vesszővel jelöli. Az alveoláris képzést a v-szerű mellékjel (caron, háček, mäkčeň) jelöli.
A Setälä-féle átírás mássalhangzójelölése (egyszerűsített táblázat)
|
Explozíva |
Frikatíva |
Laterális |
Pergetett |
Nazális |
Klikk
|
Bilabiális
|
p |
ʙ |
b
|
|
|
φ |
|
β
|
|
|
|
|
ᴪ |
ψ
|
ᴍ |
m
|
p˿ |
b˿
|
Labiodentális
|
p͔ |
ʙ͔
|
b͔
|
|
|
f |
|
v
|
|
|
|
|
|
|
ᴍ͔ |
m͔
|
|
|
Poszt- vagy interdentális
|
|
|
|
θ |
δ
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Alveoláris
|
t |
ᴅ |
d
|
|
ᴙ
|
s |
ᴢ |
z
|
š |
ž
|
ʟ |
l
|
ʀ |
r
|
ɴ |
n
|
t˿ |
d˿
|
Dentipalatális (palatalizált)
|
ť |
ᴅ́ |
ď
|
|
|
ś |
ᴢ́ |
ź
|
š́ |
ž́
|
ʟ́ |
ľ
|
ʀ́ |
ŕ
|
ɴ́ |
ń
|
|
|
Prepalatális (palatalizált/előrébb képzett)
|
ḱ |
ɢ́ |
ǵ
|
|
|
χ́ |
|
j
|
|
|
|
|
|
|
ᴎ́ |
ŋ́
|
Veláris
|
k |
ɢ |
g
|
|
|
χ |
|
γ
|
|
|
|
|
|
|
ᴎ |
ŋ
|
k˿ |
g˿
|
Postveláris
|
k͔ |
ɢ͔ |
g͔
|
|
|
χ͔ |
|
γ͔
|
|
|
|
ᴫ
|
|
|
ᴎ͔ |
ŋ͔
|
|
|
Uvuláris
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ᴩ |
ρ
|
|
|
|
|
Források
- Setälä, Emil N[estor] 1901. Über die Transkription der finnisch-ugrischen Sprachen. Finnuisch-ugrische Forschungen I., 15–52.
- Post, Lauri ja Itkonen, Terho (toim.) 1973 FU-transkription yksinkertaisteminen [Az FU-átírás egyszerűsítése] Castreniumin toimitteita 7. Helsinki.