PROFILBARU.COM

Törpe erszényesmókus
	Evolúciós időszak: Pleisztocén - jelen
	Queenslandi példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Alosztályág:	Erszényesek (Marsupialia);
Rend:	Diprotodontia;
Alrend:	Kuszkuszalkatúak (Phalangeriformes);
Öregcsalád:	Erszényesmókus-szerűek (Petauroidea);
Család:	Erszényesmókus-félék (Petauridae);
Nem:	Petaurus; Shaw, 1791
Faj:	P. breviceps;
Tudományos név
	Petaurus breviceps; Waterhouse, 1839
Szinonimák
Szinonimák
	a Petaurus breviceps ariel szinonimája: Petaurus breviceps arul (Gervais, 1869); a Petaurus breviceps breviceps szinonimája: Petaurus breviceps notatus Peters, 1859; a Petaurus breviceps papuanus szinonimái: Petaurus breviceps flavidus Tate & Archbold, 1935; Petaurus breviceps tafa Tate & Archbold, 1935;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Törpe erszényesmókus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe erszényesmókus témájú médiaállományokat és Törpe erszényesmókus témájú kategóriát.

A törpe erszényesmókus (Petaurus breviceps) az emlősök (Mammalia) osztályának erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a Diprotodontia rendjébe és az erszényesmókus-félék (Petauridae) családjába tartozó faj. Egyéb nevei: kis siklóerszényes vagy cukormókus.

Előfordulása

A törpe-erszényesmókus Tasmániától és a szomszédos szigetektől kezdve Észak- és Kelet-Ausztrália erdein keresztül északon Pápua Új-Guineáig található meg. A törpe erszényesmókus Ausztrália egyik leggyakoribb emlősállata.

Alfajai

Petaurus breviceps ariel Gould, 1842
Petaurus breviceps breviceps Waterhouse, 1839
Petaurus breviceps longicaudatus Longman, 1924
Petaurus breviceps papuanus Thomas, 1888

Megjelenése

Az állat fej-törzs-hossza 16-21 centiméter, farokhossza 16,5-21 centiméter. A hím testtömege 130 gramm, a nőstényé 90 gramm. Háta szürkés, orrától a hátsó lábáig sötét csík húzódik. Hasa világosbarna vagy világosszürke. A hosszú, bozontos farokkal fogni nem igazán tud, de siklás közben evezőként használja irányváltoztatáshoz. A repülőhártya vékony, szőrrel borított bőrréteg, amely a csuklótól a hátsó láb ujjízületéig húzódik, és lehetővé teszi a siklást. A repülőhártya helyzete az áramlási viszonyokhoz való alkalmazkodáskor és kormányzáskor változtatható. A nagy, kidülledő szemeivel jól lát éjszaka. A hímnek több szagmirigye van: egy-egy a homlokán, a mellkasán és a végbélnyílásánál.^[2]

Életmódja

A törpe-erszényesmókus éjszaka aktív és társas, legfeljebb 12 állatból álló csoportokban él. Tápláléka fák nedve, nektár, virágpor, rovarok és lárvák. Az állat legfeljebb 14 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 8-15 hónapos korban éri el. A párzási időszak általában augusztusban van. A vemhesség 16 napig tart, ennek végén 1-3, többnyire 2 utód jön a világra. Születésükkor 190 milligrammot nyomnak. Körülbelül 70 napot töltenek az erszényben, ezután még 30 napot a családi fészekben. 15 hetes korukban kísérik el először az anyjukat a táplálékszerző útján.

Jegyzetek

↑ (2010. december 7.) „Phylogeography of the Australian sugar glider (Petaurus breviceps): evidence for a new divergent lineage in eastern Australia”. Australian Journal of Zoology 58 (3), 165. o. DOI:10.1071/ZO10016.
↑ Archivált másolat. [2007. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 19.)