Toót-Holló Tamás

Toót-Holló Tamás
Született1966. február 27. (58 éves)
Ózd
Állampolgárságamagyar
GyermekeiTóth Sára Rebeka,
Tóth Kata Veronika
Foglalkozása
Tisztsége
  • főszerkesztő (2001–2002, Heti Válasz)
  • főszerkesztő (2013–2017, Magyar Távirati Iroda)
  • főszerkesztő (2020–2023, Magyar Nemzet)
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1990)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Toót-Holló Tamás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Toót-Holló Tamás (Ózd, 1966. február 27. –), korábbi névalakjai: Tóth Zsolt, Tót H. Zsolt, Toót H. Zsolt. Az irodalomtudomány kandidátusa[2] (1994), a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával kitüntetett[3] (2020), Herczeg Ferenc-díjas író,[4] szerkesztő, irodalomtörténész, a Heti Válasz, az MTI és a Magyar Nemzet volt főszerkesztője.

.[5]

Szerkesztői tevékenység

2006-tól 2017-ig a Magyar Távirati Iroda (MTI) munkatársa volt, 2013-tól 2017-ig pedig az MTI főszerkesztőjeként dolgozott.[6] 2020. február 6-ától a Magyar Nemzet főszerkesztője] volt.[7]

Szerkesztői és újságírói életművében végig különválasztható az irodalmi és kulturális lapoknál kifejtett tevékenysége (dolgozott az Európai Utas,[8] a Magyar Napló és a Napút szerkesztőjeként – ez utóbbi lapnál jelenleg is a prózarovat vezetője), valamint a politikai-közéleti lapoknál és orgánumoknál töltött időszak. 2001 és 2002 között[9][10] a Heti Válasz alapító főszerkesztője[11] volt, de politikai hírmagazinon kívül indított napilapot (Reggel[12]) és szórakoztató hetilapot is (Vasárnapi Blikk). Az MTI vezetőjeként a Külhoni Magyar Sajtószolgálat[13] (KMS) és a Hungary Matters[14] (HM) létrehozásában is közreműködött, majd ezen orgánumok felelős szerkesztőjeként dolgozott. 2017-től 2020-ig a Mediaworks lapkiadó központi online szerkesztőségének alapító főszerkesztője[15] volt. 2023 márciusától a Mediaworks újonnan létrejövő kulturális divíziója, a Kultúrnemzet megszervezéséért és irányításáért felelt, 2024 augusztusától a Mediaworks Innovációs és Termékfejlesztési Igazgatóságának főmunkatársa.

A Napút 2020/1-es, a magyar identitást tárgyaló tematikus számának vendégszerkesztője volt: ebből a munkájából nőtte ki magát a Szondi Györggyel közösen szerkesztett Mi magunk – magyar identitás, magyar tradíció[16] című tanulmánykötet, valamint az interneten folyamatosan bővülő, általa szerkesztőként szintén Szondi Györggyel közösen jegyzett Magyar Önazonosságtár[17] is.

Tanulmányai

1980 és 1984 között az ózdi József Attila Gimnáziumban végezte tanulmányait. 1985 és 1987 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen (KLTE) tanult magyar-népművelés szakon. 1990-ben szerzett diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) magyar nyelv és irodalom – összehasonlító irodalomtörténet szakán. Egyetemi tanulmányai után 1993-ig az ELTE és a CEU közös posztgraduális ösztöndíjával irodalomtörténeti kutatásokat folytatott. 1994-ben megszerezte az irodalomtudomány kandidátusa tudományos fokozatot.

Névváltoztatás

2007-ben – eredetileg még Tóth Zsolt néven eljárva – kezdeményezte születési családi nevét „Toót-Holló” névre, valamint születési utónevét „Tamás” névre változtatni. Az erről szóló névváltoztatási okirata 2007-ben kelt, mely egyidejűleg a névváltoztatás anyakönyvi bejegyzéséről is intézkedett. A névváltoztatáshoz fűződő motívációiról, valamint a névváltoztatás következményeiről a Magyar Napló 2014 májusi számában közölt életút-interjújában beszélt[18] a legrészletesebben. Mint mondta, ezzel az önmagát újjáteremtő, s egyszersmind egy új élethelyzetbe beavató gesztusával „nem megtagadta, hanem meghaladta” önmagát, „valahogy úgy, mint amikor a szerzetesnek készülő jelölt beöltözik, noviciátussá válik, leteszi világi nevét, s választ magának egy új nevet”. A Holló-névalak felvételére az anyai nagymamai ág adta Holló-rokonság jogosította fel, s így, mint mondta, a hivatalok elé felterjesztett kérelemben a döntéshozókat nem kellett annak előadásával fárasztania, hogy mit jelent számára a holló motívuma a pálosok és a Hunyadiak címerében, Odin kíséretében, vagy éppen a fekete felhőben tollászkodó sárga lábú hollót[19] megidéző magyar népdal szövegében. A névváltoztatásának következményei között ugyanebben az interjúban számot adott arról is, hogy az állami adminisztráció a névváltoztatást csakis úgy tudta hivatalossá tenni, hogy kiállított számára egy olyan anyakönyvi kivonatot, amely szerint ő 1966. február 27-én Toót-Holló Tamás születési névvel látott napvilágot. Ezt ő – mint mondta – úgy élte meg, hogy ráébredt: „a hivatalos adminisztráció a jog teljes arzenáljával” a partnerévé vált abban, hogy úgy érezhesse: „egy soha nem volt térből és időből” jött. „Az új név visszavetítése a múltba olyan, mint a tudományos-fantasztikus irodalomban az időparadoxon: létrejön egy új időfolyam, amelyiknek más a vége, mint amit az eredeti pálya kijelölt volna a számára” – mondta az új, egy soha nem volt születési eseményt rögzítő, ámde jogilag teljesen korrekt születési anyakönyvi kivonatának szimbolikus jelentését taglalva, s abból további inspirációkat nyerve.

Írói munkásság

Toót-Holló Tamás első, 1994-ben még Toót H. Zsolt néven közreadott, Pályaháborgások[20] című regényével elnyerte a Kráter Műhely Egyesület Budai Gábor-díját. Ezután is több kötetet publikált még a Toót H. Zsolt névalakkal – ezek között volt irodalmi olvasónapló (Prózaporond,[21] 2000) és családi tematikájú esszéfüzér is (Apasorban,[22] 2003).

Toót-Holló Tamás néven jegyzett szépírói munkássága a 2012 és 2015 között megjelent kőmisztérium-trilógiájával s a 2015-től megjelenő, eddig két kötetből álló királyregény-trilógiájával köthető össze. A metafizikai kalandregények első trilógiája, amelyik összefoglaló néven A Garabonciás Könyve címet viseli, három kötetből áll. Az Üsse kő[23] (2012), a Három a kő[24] (2013), a Gördül a kő[25] (2014) című regényekből. Ezek sora a trilógia motívumait színpadra álmodó liturgikus drámával (Üsse kő – Jelenések hét rendbéli úton,[26] 2012), valamint a garabonciás hagyomány néprajzi és irodalomtörténeti összefüggéseit ábrázoló tanulmánykötettel (Garabonciások könyve és szerelme[27] – 2015) egészül ki.

Hibátlan. Mind tudományosan, mind stílusában, mind témájában. A mesékről szóló tudása lenyűgöző. (…) Mindenhogyan helytállóak a mondatok, de nem ez a lényeg. Hanem minden olyan mágikus szövegben szól, ami hihetetlen módon hatott rám. Úgy van megírva, mintha egy varázsszöveget olvastam volna, vagy mint egy beavató szöveget, amely bevitt engem abba a nagyon belső gömbömbe, ahonnan én is dolgozom, ahol az én rejtett kincseim is vannak, hiszen valamilyen formában én is az őshagyománnyal foglalkozom, de ez nem annyira bejárható kívülről. Azonnal a saját középpontomba kerültem. Nagyon elbűvölt. (…) Nagyon izgalmas a nyelvhasználata. A nyelvnek a regöléshez és a varázsláshoz, a mágikus, orfikus prózához való hasonlatossága. Ahogy ír, ahogy gondolkodik, ahogy a világot összerakja. Egy rituális utazás minden sora, minden mondata. (…) Amit én gondolok erről az öt könyvről, az az, hogy ez egy szellemi jelzőfény, nem mécses, hanem üstökösszerű lángcsóva, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egyfelől nevezhetjük valamiféle mitológiai rekonstrukciónak ezt a nagyívű vállalkozást, másfelől pedig a sejtek szintjén a részesei lehetünk ennek a hagyománynak. (…) Ez az öt könyv – a Garabonciás Könyve – olyan, mint egy beavatási szertartás, mert a lét legmélyebb összefüggéseibe avatja be az olvasót. Ezért kellő tisztelettel és komolysággal és alázattal lehet olvasni, és nagyon vigyázva, mert valóban nagy erők mozognak a könyvben, ezt nem tagadhatom le, mert olvasóként is átéltem.
– Boldizsár Ildikó[28]

A második trilógia, amelyik összefoglaló néven A Forrás Könyve címet viseli, a Hunor és Magor királyfiakról szóló Csobban a víz[29] (2015), a Szent László királyról szóló Csillan a hab[30] (2017) és a Mátyás királyról szóló Csordul a csepp[31] (2021) című királyregények alkotják.

A vele készült életműinterjú helyet kapott a Magyar Napló Kiadó 2014-ben megjelent Nyitott Műhely I-II. (100 interjú a mai magyar irodalomból) című,[32] a konzervatív irodalom új kánonját megteremteni kívánó válogatásában, a róla készült irodalmi portréfilm[33] pedig része lett az Írókorzó címmel elkészült filmsorozatnak, amelynek írásos anyaga 2017-ben jelent meg az Orpheusz Kiadó[34] gondozásában.

Drámaírói munkásság: folkopera és zenés tündérjáték születése

Toót-Holló Tamás első darabját, a Garabonciások Könyve című regénytrilógiájának motívumait összegző liturgikus drámát a leginkább könyvdrámának szánta, s dialógusok formáját követve is döntően prózaíróként foglalta össze a regényét mozgató szálakat (Üsse kő – Jelenések hét rendbéli úton). Valóban a színpadra szánt alkotásaival azonban rögtön új műfajt is teremtett – s így Molnár Levente operaénekes szóalkotó leleményét elfogadva színpadi zenés műveit (Aranyhajú hármasok, Boldogasszony keresztlánya) azóta szerzőtársaival közösen folkoperáknak nevezik. Folkoperát mindkét drámájából zeneszerző alkotótársaival, Bársony Bálint tal és Elek Norbert tel, a Magyar Rhapsody Projekt két frontemberével formált – a dalok zenéjét a két zeneszerző közösen jegyzik, a dalok dalszövegét pedig ő maga írta.

Az Aranyhajú hármasok és a Boldogasszony keresztlánya című darabok a magyar asztrálmítoszi hagyomány emlékét őrző és újjáteremtő művek. Ami tehát a szerző szándékai szerint ennek a két zenés műnek az együttállásával létrejött, az a mitikus magyar ősmúlt, az Aranykor és a jelenlegi korunk, a Vaskor között kiépülő, lelki szemeink előtt megjelenő aranyhíd két szimbolikus pillére. Mint kifejtette, ezen a képzeletbeli hídon a kereszténységet megelőző pusztai nomád életünk csillagvallási hagyományának és a Szent István-i Magyarország keresztény hitének őrei együtt őrködnek a magyarságot megtartó eszmények fölött. Az Aranyhajú hármasok így egy olyan istenbéke-ajánlatot foglal magában, amit a táltoshitű világ naphéroszait tisztelő őseink fogalmaztak meg Krisztus híveinek. A Boldogasszony keresztlánya pedig ennek az istenbéke-ajánlatnak a tudatos viszonzása – a már kereszténnyé vált magyarság egyik ősi tanúságtételét felidézve.

Az Aranyhajú hármasok című darab születése mögött álló alkotói kör – az Aranyhajú Hármasok Produkció – számos platformon segítette ezeknek a gondolatoknak a terjedését. Létrehozták a produkció kommunikációs felületét és internetes tudástár át. Közreadták a darab zenei anyagát alkotó folkopera és a jeleneteket tagoló kobzos közjátékok teljes anyagát, amelyet a mű zenei kanonizációjának szántak.

A darab zenei anyagának stúdiófelvétele így valójában az Aranyhajú hármasok első szereposztása volt. Az Aranyhajú hármasok zenei stúdiófelvételének három főszerepét a magyar zenei élet három kiválósága énekli. A Király szerepében Vadkerti Imrét, a Kormorán együttes énekesét halljuk, a Királynét Kubinyi Júlia, a Dűvő és a Rustico zenekar énekese szólaltatja meg, a Király Apja szerepét pedig a világ minden nagyobb színpadáról ismert Molnár Levente operaénekes adja elő.

Az Aranyhajú hármasok második szereposztása egy rádiószínházi sorozat, amelyet az MTVA megbízásából a Kaneta Produkció készített. A szerző által készített, a Kossuth Rádió rádiószínházi műsorsávjainak szánt adaptációt a rendező, Balatoni Monika a tündérjáték műfaji megjelöléssel írta le, jeléül annak, hogy ez a mű megint csak műfajteremtő szándékkal, a rádiószínházi kereteket az akusztikus költészet eszközeivel tágítva született meg. Az Aranyhajú hármasok rádiószínházi sorozatában Őze Áron (Király), Barbinek Péter (Király Apja), Létay Dóra (Királyné), Turek Miklós (Narrátor), Fehér Anna és Bozó Andrea (aranyhajú lányok), Kiss Mari (Kuvik), Madarász Éva (Szarka) és Hajtó Aurél (Igazmondó Juhász) működnek közre a tündérjáték hangköltészeti varázslatainak életre keltésében. Rajtuk kívül pedig hárman a szereplőgárdából – Szemerédi Bernadett, Várai Áron és Szlama László –ugyanazok, mint akik az Aranyhajú Hármasok Produkció zenei stúdiófelvételén szereplő énekesek között is ott voltak.

Az Aranyhajú hármasok című mű életciklusának legnagyobb jelentőségű eseménye pedig a mű színpadi ősbemutatója, amelynek megrendezésére Vidnyánszky Attila vállalkozott. A művet a Nemzeti Színház 2023/24-es kőszínházi évadábana Királyok Évadában – mutatták volna be, a premier az eredeti tervek szerint 2023. december 15-én lett volna.

[3]

„A találkozás a szöveggel nagyon inspiráló volt. Az, hogy ennek a mesének ilyen dimenziói vannak, s hogy ennyi kapu nyílik meg rajta keresztül, az nagy meglepetés volt számomra. Sokak számára lesz érdemes rácsodálkozni az ebben a műalkotásban összegződő kutatási témára, mert komoly felfedezéseket lehet tenni általa. Egy olyan anyag, amely hitet, erőt tud adni, amely büszkeséget okoz, amikor az ember olvassa. S ezt a darabot nem egyszerűen olvasni kell, hanem kutakodni is kezdünk vele kapcsolatban. Ez a mű egyszerűen kiegyenesíti a magyar embert, mert olyan jó érzés magyarként magunkra gondolni ezen az anyagon keresztül.”
– Vidnyánszky Attila

A mű próbafolyamatát a Nemzeti Színházban történt drámai baleset szakította meg, amelynek egyik elszenvedője a darab egyik kulcsszereplője, Horváth Lajos Ottó volt.  A részben már színpadra állított, de be nem mutatott darab főbb szereplői Archiválva 2023. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben: a Királyt Berettyán Nándor, a Király Apját Horváth Lajos Ottó, az idős Királynét Szilágyi Ágota, a fiatal Királynét Battai Lili Lujza e.h., az Aranyhajú Fiút Mészáros Martin, a két Aranyhajú Lányt Barta Ágnes és Battai Lili Lujza, Tündér Ilonát Martos Hanga, az Igazmondó Juhászt Rácz József, az énekes Regöst Szép Domán, a Narrátort  Szabó Sebestyén László, Kuvikot Tóth Auguszta, Szarkát Ács Eszter, a Bábjátékost pedig Fabók Mariann alakítja.

[4]

„Régen érintett meg így szöveg, mint az Aranyhajú hármasok. Kétszer olvastam el, elindult bennem a nagy felfedezés időszaka. Utoljára a Szarvassá változott fiú kapcsán éreztem ilyen zsongást, zsibongást, akkor éreztem utoljára azt, hogy valamiféle titkok közelébe kerültem."

...

„Ez a darab a miénk, tele van hittel, reménnyel, meggyőződéssel, hogy valami ősi erő itt mozog, jelen van bennünk, vezet, visz minket egy sugárzóbb, tisztább, csillogóbb világ felé."
– Vidnyánszky Attila

A darab színpadi karrierjét megakasztó szerencsétlen baleset folytán előálló, színháztörténetileg is unikális afférról a szerző először az Olvasatnak nyilatkozott[5]. Mint mondta: az aranyhajú gyermekek a magyar asztrálmítoszi hagyomány jeles alakjai, akik népmeséinkben élnek, de valójában mitikus, nem evilági alakok: igazi naphéroszok. Ezért az ő feltűnésüknek és eltűnésüknek talán nem evilági okai is lehetnek – hívta fel a figyelmet, kifejezve azt a reményét, hogy ők biztosan jobban tudják minden földi műsorrendnél, hogy mikor lennének újra eljövendők hozzánk.


Mégis,
a mesék garabonc hősei után
állni kell szakadatlan a
próbát ó geszta-lapoktól,
garaboncok Könyvétől,
nagy szellemektől
indíttatva, kik maguk sem
kímélték magukat,
szentek s bolondok egyben –
valódi szabadok,
élve a Teremtés akaratát, –
mert mi másét érdemes!
Próbák próbái, találós
kérdései záporoznak,
elmossák a legnagyobb
türelem partjait is,
másfelől, mint roppant
hullámok – lésznek
tagolói a szöveg-őselemnek,
mi ha hátára vesz,
sokáig nem vet partra,
ahogy voltál, úgy
biztosan nem...
– Kiss Anna[35]

Irodalomtörténészi, kritikusi munkásság

Karácsony Benőről szóló kandidátusi értekezése Tót H. Zsolt név alatt, Széttaposott ösvény címmel jelent meg. A két világháború között erdélyi magyar széppróza jeles képviselője körüli kutatásairól később két dokumentumfilmben is számot adott: egyrészt Medgyesi Gabriella A korán jött polgár[36] című filmjében, másrészt a Súly alatt a pálma[37] című, a holokauszt 70. évfordulóján rendezett kolozsvári konferenciához készült dokumentumfilmes összeállításban.

Kritikusi munkásságát éveken keresztül egy állandó prózakritikusi rovat, a Prózaporond gazdájaként is folytatta. Ezt a rovatát előbb a Polisz, aztán a Napút folyóiratban közölte 1996-tól 2001-ig. A rovat teljes anyaga Prózaporond[21] címmel, kötet formájában is megjelent. 1999 és 2001 között, aztán pedig 2015-től a Napút prózarovatának a vezetője is, s ebben a minőségében a Cédrus Művészeti Alapítvány évente ismétlődően kiírt pályázatára beérkező szépprózai alkotások állandó elbírálója.

Oktatás

Toót-Holló Tamás – S.Varga Ilona ALion felvétele

1993 és 1996 között az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézet tanársegéde volt. 2013 és 2016 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Közszolgálati média szerkesztő szakirányú továbbképzésén, 2014 és 2018 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Média és közszolgálati kommunikáció továbbképzési szakán tanított. 2017 és 2018 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kormányzati tanulmányok szakmai továbbképzési szakán oktatott és tréningeket vezetett. 2019 és 2020 között a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (NTGN)[38] médiaképzésén az írott sajtó szakirány szakfelelőseként és tanáraként dolgozott. 2021-től a Mediaworks Tehetséggondozó Program vezetője.[39]

Kutatás

Irodalomtörténészként egyetemi előadásain és kurzusain a XX. századi magyar prózairodalmat kutatta. Később könyv alakban is kiadott kandidátusi értekezését Karácsony Benő munkásságáról írta.[40]

Médiakutatóként a közszolgálati média hatásmechanizmusát elemezte, a közszolgálati kommunikációt tanítva pedig a közérthető ügyfélkommunikáció nyelvi-stiláris feltételeinek elterjesztésén dolgozott.[41]  

Irodalomtörténészként az irodalom és a néprajz határterületén mozogva is kutatásokat végzett: a magyar folklórban megőrzött őshagyomány elemeinek felhasználásával mítoszrekonstrukciókat hajtott végre – egyebek mellett a garabonciás diákok körüli hiedelemmondákat[27] és az aranyhajú gyermekek tündérmeséje körül kialakult érckori példázatokat[42] helyezve új összefüggések közé.

Ennek során a „nagy garral” járó garabonciások egyik-másik szerepszemélyiségében a csillagvallási tradíciók nyomait, s a Fényhit őrzésének beszédes jeleit mutatta ki. Ugyanígy tett akkor is, amikor az aranyhajú gyermekekben a magasban lévő haza kincses hírvivőit fedezte fel, ősmítoszként azonosítható történetükben pedig a magyar ősvallás egyik rejtve rejtező emlékét, táltoshitű őseink valaha volt napkultuszát hagyta felragyogni.

A csoda mindig akkor jön, amikor nem várjuk! Már csak ilyen a csoda természetje. Az embernek vannak rögeszméi, várakozásai, különösen, ha néprajzos. (...) Amikor megkaptam Toót-Holló Tamás Garabonciások könyve és szerelme című munkáját, és elkezdtem olvasni, akkor azonnal megéreztem, hogy valami különleges alkotásról van szó. A szövegből valami egészen sajátos nyelvi játékosság áradt, és különleges belső erő, amelyet a folklorista elmélete szerint éppen az kölcsönöz a szövegnek, hogy tele van utalásokkal a magyar néphitre, és a népköltészet nyelvi fordulataira. (…) az író állandóan vagy pontosabban, még gyakrabban, mint korábban, a történelmi párhuzamokat hívja és idézi, hogy regényét egyre távolabbra repítse a talajszint valóságától. Ezért tartjuk teljesen újszerűnek ezt a szövegvilágot, és joggal nevezzük el etno-regénynek.
– Hoppál Mihály[43]

Lokálpatrióta elhivatottság

Szülővárosát, Ózdot személyes identitásmintáit elsődlegesen formáló helyként ismeri el, s erről többféle módon, köteteiben és interjúiban is számot ad. Ennek a kötődésnek az első markáns jele az ózdi írótársaival – Kálnay Adéllal, Csontos Jánossal és Takács Józseffel – közösen jegyzett 1997-es kötete, a Provincia Nostra[44] is. Az Alapítvány a Kárpátok Eurorégió Fejlesztéséért és az ózdi önkormányzat által támogatott antológia az ózdi írók egymással készített interjúiból, valamint saját műveik szemelvényeiből áll. Ózdi örökségének része az is, ahogyan a tragikusan korán elhunyt írótársa, Csontos János emlékét – s ezen keresztül az ózdi származás identitásmintáit – mindmáig őrzi.[45]

„Azt szoktam mondani, hogy egyszerre érzem magam kelet-magyarországinak – ez számomra a regionális kiszorítottság és félretoltság érzéséből táplálkozó kurucos, lázadó mentalitást jelenti; hegyvidéki embernek – a hegyek élménye egyfajta romanticizmussal ajándékozott meg; és egy válságokkal küzdő iparvidéki táj szülöttének – amely táj a rozsdás kohók és omladozó gyárépületek lehangoló látványa miatt azzal a felismeréssel tett gazdagabbá, hogy a múlandó kinti dolgok helyett olykor értelmesebb befelé fordulni, s a belső, lelki tájainkon feltáruló látnivalókra, a képzelt világok és a virtuális valóságok élményanyagára figyelni.”
– Toót-Holló Tamás (Provincia Nostra)[44]

Művei

Irodalomtörténeti kötetek

Regények

Dráma

Rádiójáték

Olvasónapló

Esszéfüzér

Antológia

Díj, tudományos fokozat

Kollektív elismerés

Közéleti szerepvállalás

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke.[48] A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestületi tagja.[2] A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) köztestületi tagja. A Magyar Írószövetség választmányi tagja.[49]

Család

Gyermekei: Tóth Sára Rebeka (1991), Tóth Kata Veronika (1996)

További információk

A szerző könyvbemutatói (videóanyagok)

Könyv született a kőről – Televíziós interjú a szerzővel – Könyvkalauz, M2

Toót-Holló Tamás Csillan a hab című könyvének bemutatója

Napút-est a Duna Palotában 2017. november 14-én Kiss Anna, Hoppál Mihály és Szondi György részvételével

(↑Beszámoló a fenti esemény után; Kérdezz-felelek – Egy könyvbemutató utórezgései)

Toót-Holló Tamás könyvtrilógiájának bemutatója a XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

A köteteket bemutatja: Boldizsár Ildikó (2015. április 24.)  

Az Írókorzó című alkotói portrésorozat Szondi Györgyről és Toót-Holló Tamásról szóló epizódjainak bemutatója a Bolgár Kulturális Intézetben

Beszélgetőtársak: a film alkotói – Csontos János, Szabó Mihály – és a filmek főszereplői: Szondi György és Toót-Holló Tamás. (2017. október 11.)  

A Patrióta-esték könyvbemutatója

Beszélhetőtársak: Lovász Irén néprajztudós, népdalénekes, Pataki Tamás író (2020. október 1.)

„Védeni kell a magyarságunkat és normalitásunkat”

Magyar Nemzet, 2020. október 6.

Nem szabályos történelmi regény megvillant szemű királyunkról

Házigazda: Szondi György, helyszín: Magyar Művészeti Akadémia, 2021. szeptember 3.

Toót-Holló Tamás trilógiazáró kötetéről a szerzővel Csáji Koppány László beszélget

Házigazda: Szondi György, helyszín: Országos Idegennyelvű könyvtár, 2021. október 4.

Sárkány van náluk, nem félnek használni

Házigazda: Vidnyánszky Attila, helyszín: Nemzeti Színház, Kaszás Attila-terem ,2022. október 5.

Ezer rege és népmese az ősi időkből

Házigazda: Kásler Miklós, helyszín: Magyarságkutató Intézet, 2024. június 10.

A szerző előadásai (videóanyagok)

Élet Feketegyász országában – Tündér Erzsébet porlepte története

III. Éljetek Halottak Fesztivál – Művelődési Szint [MÜSZI] Budapest, 2016. október 31.

Virág Péter – a nő útja, a férfi útja és a táltos útja

Magyar Kultúra Napja, 2016. január 22., az Eleven TV felvétele

Nagy garral érkezni, sárkányt zabolázni

II. Éljetek Halottak Fesztivál – Vajda Lajos Stúdió (VLS) Szentendre, 2015. október 31.

Tölgyfa egy hamvas tisztáson – Előadás Karácsony Benőről

A "Súly alatt a pálma" című konferencia videóelőadása a holokauszt 70. évfordulóján (2014. február 19., Kolozsvár) Magyarország Kulturális Központja – Balassi Intézet (Sepsiszentgyörgy) szervezésében, a Székely Szeretetszolgálat Alapítvány közreműködésével

Interjúk a szerzővel

Portréfilm Toót-Holló Tamásról – Írókorzó

Csontos János és Szabó Mihály televíziós portrésorozata kortárs magyar alkotókról

Rákh Géza: A rejtőzködő tudás

A rejtőzködő tudás – Magyar Hírlap, 2012. augusztus 25., szombat, 13. oldal

Rákh Géza: Garabonciás harcosok

Garabonciás harcosok – Magyar Hírlap, 2014. január 4., szombat, 13. oldal

Ágoston Balázs: Kő kövön maradjon (Beszélgetés Toót-Holló Tamással)

Magyar Demokrata XVIII. évf. 12.szám, 2014. március 19.

Csontos János: Egy vagyok, és sokan vannak bennem (Beszélgetés Toót-Holló Tamással)

Magyar Napló – 2014. május – 58-63. oldal

Borbély Zsolt Attila: Bűv-igék a modern korban (Beszélgetés Toót-Holló Tamással)

Nagy garral érkezni, sárkányt zabolázni – Erdélyi Napló, 2015. május 9.

Kertész Viktória: Csillagösvényen – Beszélgetés Toót-Holló Tamással

Asszonyszabadító lovagkirály – Figyelő, 2017. évfolyam, 48. szám 2017.11.29.

Stifner Gábor: Mi Magunk – Toót-Holló Tamás-interjú

Karc FM, 2020. augusztus 3.

L. Fábián Anikó: Ősi mítoszok bűvkörében

Szabad Föld, 2020. szeptember 25.

Kovács katáng Ferenc: Itt van dolgunk és történelmi küldetésünk

Olvasat, 2020,. október 2.

Stifner Gábor: Észkarc

Karc FM, 2020. október 5.

Makkay József: Szent László és Mátyás király nyomában

Erdélyi Napló 2020. október 16.

Bán János: Fülszöveg

M5 – 2020. október 31.

Színpadi mű és webes tudástár is készül elveszett ősmítoszunkról

Origo – 2021. március 01.

Márta Renátó interjúja – Kossuth Rádió

Kalendárium – 2021. szeptember 3.

Kovács katáng Ferenc: Csurran-cseppen

Olvasat – 2021. szeptember 24.

Bán János: Fülszöveg

M5 – 2021. október 2.

Molnár Pál: Királyaink legendái is a magyar népet erősítik Archiválva 2021. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben

Gondola – 2021, október 12.

Librettó

M5 – 2021. október 19.

Csatári Bence: Aranykorok, ősi múltunk, hagyományaink, örökségünk üzenete

Kossuth Rádió – 2022. április 1.  

A vendég

Kovács katáng Ferenc: Szent István napján is megálmodhatja Emese álmát Mária országa

Olvasat, 2022. augusztus 19.

Vági Barbara: Valami ősi erő van bennünk, vezet minket egy sugárzóbb világ felé

Origo, 2022. 10. 05.

Aranyhajú hármasok

Kossuth Rádió - Kalendárium, 2022. október 7.

Varga Klára: Az aranyhajú gyermekek születése 1.

Varga Klára: Az aranyhajú gyermekek születése 2.

Magyar Hírlap, 2022. december 21-22.

"Szolidaritásunkról biztosítjuk a fősodratú euroatlanti liberalizmus nevében megtámadott kollégáinkat"

Beszélgetés Toót-Holló Tamással, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnökével

nemzetimediaszovetseg.hu; 2023. január 20.

Molnár Pál: Ősi magyar horrormesék nyomában

Gondola, 2023. február 25.

Rácz András: Ősi legendáink és modern létünk

Magyar Nemzet, 2023. március 18.

Bóna Judit: Lábjegyzet (Beszélgetés a Herczeg Ferenc-díjas Toót-Holló Tamással)

Karc FM, 2023. március 20.

Ágoston Balázs: Nemzeti prizma (Kultúrnemzet: beszélgetés egy kulturális divízió előtt álló feladatokról)

Magyar Demokrata, 2023. március 22.

Viola Szandra: Csillagvallás, tündérjáték és folkopera (Beszélgetés a Csordul a csepp és az Aranyhajú hármasok című művekről)

Karc FM - Poétikon, 2023. 05. 07. 11:00-12:00

Végh Attila: Nyitva van az aranykapu

Olvasat, 2024. április 19.

Esti Kornél: Aranyhajú hármasok – rádiószínházi premier

M2 Petőfi TV – 2024. május 14.

Névai Gábor: Nem az a Nap süt az égen

Magyar 7 - ma7.sk, 2024. 08. 04.

Ungvári Judit: Művészbejáró

Katolikus Rádió - 2024. június 22.

Bán János: Fülszöveg

M5 - 2024. október 2.

Paor Lilla: Értéktár

Hatoscsatorna - 2024. október 2.

Kritikák a szerző műveiről

Makai Máté: Hazák, garabonciások, tárgyak

Gördülő kövek – Új Nautilus, 2012. június 8. péntek  

Csontos János: Mámor, mágia, magasság (Toót-Holló Tamás kőmisztérium-trilógiája)

Magyar Napló – 2013. január – 26-33. oldal

Hegedüs Imre János: Meseeposz

Magyar Napló – 2013. január – 62-63. oldal

TOR: Mámor, mágia, magasság. Legyen. Üsse kő

est.hu. – 2013. február 25.

TOR: Akit megragad a garabonciás

est.hu – 2013. február 26.

Tamási Orosz János: Mámor, mágia, magasság (Toót-Holló Tamás: Üsse kő. A Garabonciás Könyve)

Magyar / Hon / Lap – 2013. március 8.

Tamási Orosz János: Jelenések hét rendbéli úton (Toót-Holló Tamás: Üsse kő. Jelenések hét rendbéli úton)

Magyar / Hon / Lap – 2013. március 9.

Parcsami Gábor: Gördül a kő, töri az utat

Székelyföld kulturális folyóirat, XVII. évfolyam, 12. szám, 2013. december, 163-171. oldal

Hegedüs Imre János: A malomnak nincsen köve

Magyar Napló, 2015. május. 65-66. oldal

Füleki Gábor: Zengőkövek – recenzió A Garabonciás Könyvéről

Napút Online – 2017. június 7.

Kiss Anna: Nap útja, Hold útja (Toót-Holló Tamás könyveit olvasva)

Napút Online – 2017. augusztus 22.

Hoppál Mihály: A csoda akkor jön, amikor nem várjuk

Napút Online – 2017. november 14.

Csermák Zoltán: Szellemi honvédelem aranykori fényben

ma7.sk – 2020. szeptember 27.

Fehér Zoltán: „A múlt csak példa most”

Napút Online, 2020. október 30.

Juhász Kristóf: Aranyhajú gyermekek a valóság ölelésében

Irodalmi Jelen – 2020. december 27.

Rónai Balázs Zoltán: Ősmagyar naphéroszok

Országút – 2021. január 20.

Lexikonszócikk a szerzőről

Zsiráffal szemező holló (önszócikk))

Napút, 2015. július – XVII. évfolyam, 6. szám – Mustrák ugyanúgy, 12-18. oldal

Kötetmegjelenés: Önlexikon (Kortárs magyar írók önszócikkei) Archiválva 2018. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, Cédrus Művészeti Alapítvány, Budapest, 2017. (Összeállította: Szondi György).  453-461. oldal

Interneten elérhető művei

Források

Jegyzetek

  1. https://www.konyv7.hu/magyar/menupontok/felso-menusor/online/atadtak-a-herczeg-ferenc--jozsef-attila--es-marai-sandor-dijat--2023-marcius-15
  2. a b Toót-Holló Tamás - Köztestületi adatlap – Magyar Tudományos Akadémia (MTA). (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  3. Toót-Holló Tamás Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült | Napút Online (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  4. Átadták a Herczeg Ferenc-, József Attila- és Márai Sándor-díjat – 2023. március 15. - Könyvhét. www.konyv7.hu. (Hozzáférés: 2023. március 19.)
  5. András, Rácz: Ősi legendáink és modern létünk (magyar nyelven). Ősi legendáink és modern létünk, 2023. március 18. (Hozzáférés: 2023. március 19.)
  6. [1] Archiválva 2020. július 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
  7. A Magyar Nemzet új főszerkesztője: Egy jobboldali kormány mindig számíthat az elvi támogatásunkra. azonnali.hu, 2020. február 6. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
  8. Európai Utas (magyar nyelven). epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  9. [2][halott link]
  10. Toót H. Zsolt - Szerző | Válasz.hu (magyar nyelven). valasz.hu. (Hozzáférés: 2020. május 17.)[halott link]
  11. Áprilisban jelenik meg a Heti Válasz első száma. Napi.hu. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  12. Reggel (2004) (magyar nyelven). Magyar Médiatörténet, 2014. december 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  13. Külhoni Magyar Sajtószolgálat. kms.mtva.hu. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  14. Hungary Matters (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  15. A Mediaworkshöz igazolt az MTI volt főszerkesztője (hu-HU nyelven). 24.hu, 2017. május 15. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  16. a b Mi magunk – Magyar identitás, magyar tradíció | Napút Online (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 23.)
  17. Magyar önazonosságtár | Napút Online (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  18. (2014. május) „Egy vagyok, és sokan vannak bennem”. Magyar napló 26. (5.). 
  19. szerk.: Ortutay Gyula: MAGYAR NÉPDALOK (2000) 
  20. a b Toót H. Zsolt: Pályaháborgások. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  21. a b c Zsolt Toót H: Prózaporond. 2000. ISBN 978-963-86135-0-9 Hozzáférés: 2020. május 16.  
  22. a b Zsolt Toót H: Apasorban. 2003. ISBN 978-963-86365-0-8 Hozzáférés: 2020. május 16.  
  23. a b Toót-Holló Tamás: Üsse kő – A Garabonciás Könyve. napkut.hu. [2021. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  24. a b Toót-Holló Tamás: Három a kő – A Garabonciás Könyve. napkut.hu. [2021. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  25. a b Toót-Holló Tamás: Gördül a kő. napkut.hu. [2021. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  26. a b Toót-Holló Tamás: Üsse kő – Jelenések hét rendbéli úton. www.napkut.hu. [2021. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  27. a b c Toót-Holló Tamás: Garabonciások könyve és szerelme. www.napkut.hu. [2021. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  28. Toót-Holló Tamás könyvtrilógiájának bemutatója a XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  29. a b Toót-Holló Tamás: Csobban a víz – A Forrás Könyve. www.napkut.hu. [2021. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  30. a b Toót-Holló Tamás: Csillan a hab – A Forrás Könyve. www.napkut.hu. [2021. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  31. a b Toót-Holló Tamás: Csordul a csepp (hu-HU nyelven). Napút Online. (Hozzáférés: 2021. szeptember 12.)
  32. Archivált másolat. [2020. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  33. https://www.youtube.com/watch?v=S4GJBZhPJNg&t=958s
  34. Archivált másolat. [2018. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  35. Kiss Anna: Nap útja, Hold útja (A Dativus ciklusból) | Napút Online (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  36. "A korán jött polgár" PORT.hu-adatlap” (magyar nyelven). 
  37. Súly alatt a pálma - Youtube. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  38. Nemzeti Tehetséggondozó NKft.. ntgn.hu. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  39. Nemzet, Magyar: Tehetséggondozó újságírói programot indít a Mediaworks (magyar nyelven). Tehetséggondozó újságírói programot indít a Mediaworks, 2021. szeptember 28. (Hozzáférés: 2022. május 17.)
  40. a b Tót H. Zsolt: Széttaposott ösvény - Karácsony Benő élete és műve. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  41. Toót-Holló Tamás néven, egy tanulmányt szerzőként, a teljes kötetet pedig szerkesztőként jegyezve, A közpénzügyek komplex újságírói kezelése. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 32-39.. o. (2018) 
  42. a b Toót-Holló Tamás: Szellemi honvédelem aranykori fényben – Párbeszéd a múlttal: az aranyhajú gyermekek magyar evangéliuma (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  43. Hoppál Mihály: A csoda akkor jön, amikor nem várjuk | Napút Online (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  44. a b c Provincia Nostra - ózdi írók antológiája – Válogatás Kálnay Adél, Csontos János, Toót H. Zsolt műveiből. Szószabó Stúdió [1997]. ISBN 9630490218 
  45. Angyaldekameron – Úzvár ózdi mitológiája (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  46. Számos művész részesült kulturális középdíjban, illetve állami kitüntetésben (hu-HU nyelven). Fidelio.hu. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  47. Kommunikációért Nívódíjjal ismerték el a Mediaworks központi szerkesztőségeinek munkáját (magyar nyelven). DÉLMAGYAR. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  48. Toót-Holló Tamás – Magyar Nemzeti Médiaszövetség (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  49. Felépítés (hu-HU nyelven). Magyar Írószövetség. (Hozzáférés: 2023. március 21.)

Read other articles:

يو-1224 الجنسية  ألمانيا النازية الشركة الصانعة دويتشه ويرفت  المالك  كريغسمارينه المشغل كريغسمارينه (20 أكتوبر 1943–15 فبراير 1944)[1]البحرية الإمبراطورية اليابانية (15 فبراير 1944–13 مايو 1944)  المشغلون الحاليون وسيط property غير متوفر. المشغلون السابقون وسيط property غير متو...

 

село Дністровець Країна  Україна Область Одеська область Район  Подільський район Громада Окнянська селищна громада Код КАТОТТГ UA51120150150088539 Основні дані Засноване 1840 Населення 0 Площа 0,47 км² Густота населення 0 осіб/км² Поштовий індекс 67951 Телефонний код +380 4861 ...

 

1952 film The Thief of BagdadDirected byKarel LamačWritten byGustav KampendonkProduced byFritz KirchhoffStarringSonja ZiemannRudolf PrackPaul KempCinematographyWilly WintersteinEdited byRosemarie WeinertMusic byMichael JaryLotar OliasProductioncompanyPontus FilmDistributed byDeutsche Cosmopol FilmRelease date 10 April 1952 (1952-04-10) Running time91 minutesCountryWest GermanyLanguageGerman The Thief of Bagdad (German: Die Diebin von Bagdad) is a 1952 West German musical comed...

Artikel ini tidak memiliki referensi atau sumber tepercaya sehingga isinya tidak bisa dipastikan. Tolong bantu perbaiki artikel ini dengan menambahkan referensi yang layak. Tulisan tanpa sumber dapat dipertanyakan dan dihapus sewaktu-waktu.Cari sumber: Institut Teknologi Termal Moskwa – berita · surat kabar · buku · cendekiawan · JSTOR Artikel ini perlu diwikifikasi agar memenuhi standar kualitas Wikipedia. Anda dapat memberikan bantuan berupa penambah...

 

Shivani TomarLahir22 Februari 1990 (umur 33)New Delhi, IndiaKebangsaanIndianPekerjaanAktris, ModelTahun aktif2011–sekarang Shivani Tomar adalah seorang aktris dan model televisi India. Tomar tampil sebagai pemimpin wanita Shakti di seberang Aditya Pandey dalam acara komedi SAB TV Hum Aapke Ghar Mein Rehte Hain.[1][2] Tomar juga muncul di Kasam Tere Pyaar Ki di Colors TV.[1] Dia memainkan peran Chandni di Star Plus Iss Pyaar Ko Kya Naam Doon 3. Televisi Tahu...

 

American men's basketball league World Basketball Association (WBA)SportBasketballFounded2004MottoThe next best thing to the NBANo. of teams7CountryUSAContinentFIBA Americas (Americas)Most recentchampion(s)Anderson Upstate HeatMost titlesGwinnett Majic (3)Official websitewww.WBAball.net The World Basketball Association (WBA) was a semi-professional men's spring basketball league in the United States. The league suspended operations after the 2013 season. History The WBA was conceived in 2009,...

У Вікіпедії є статті про інші населені пункти з такою назвою: Богданівка. село Богданівка Країна  Україна Область Дніпропетровська область Район Синельниківський район Громада Васильківська селищна громада Облікова картка село Богданівка  Основні дані Засноване ...

 

Bananas growing in a greenhouse in Iceland Although Iceland is reliant upon fishing, tourism and aluminium production as the mainstays of its economy, the production of vegetables and fruit in greenhouses is a growing sector. Until the 1960s, this included commercial production of bananas. In 1941, the first bananas in Iceland were produced.[1][2] They have been produced since that time, about 100 clusters a year each about 5–20 kg (11–44 lb), but are not current...

 

2012 video gameJust Dance 4North American cover art for the PlayStation 3Developer(s)Ubisoft MilanUbisoft ParisUbisoft ReflectionsUbisoft BucharestUbisoft PunePublisher(s)UbisoftSeriesJust DancePlatform(s)Wii, Xbox 360, PlayStation 3, Wii UReleaseWii, Xbox 360, PlayStation 3EU: October 2, 2012AU: October 2, 2012NA: October 9, 2012Wii UNA: November 18, 2012EU: November 30, 2012AU: November 30, 2012Genre(s)Music, rhythmMode(s)1-4 players Just Dance 4 is a 2012 music rhythm game developed and pu...

South Korean actor For the Shinhwa member, see Lee Min-woo. In this Korean name, the family name is Lee. Lee Min-wooLee Min-woo at The Wedding Scheme premiere, on March 30, 2012BornLee Dong-min (1976-03-15) March 15, 1976 (age 47)Seoul, South KoreaEducationChung-Ang UniversityTheater and FilmOccupationActorYears active1981–presentAgentAlomalo Humane Entertainment[1] Korean nameHangul이민우Hanja李珉宇Revised RomanizationI Min-uMcCune–ReischauerI MinuBirth nameHangul...

 

Artikel ini bukan mengenai Stasiun Bunut. Stasiun Ngunut PD29 Tampak depan Stasiun Ngunut, 2020LokasiJalan Stasiun NgunutNgunut, Ngunut, Tulungagung, Jawa Timur 66292IndonesiaKetinggian+104 mOperatorKereta Api IndonesiaDaerah Operasi VII Madiun KAI CommuterLetak dari pangkalkm 143+861 lintas Bangil-Blitar-Kertosono[1]Jumlah peron2 (satu peron sisi dan satu peron pulau yang sama-sama cukup tinggi)Jumlah jalur3 (jalur 1: sepur lurus)Informasi lainKode stasiunNT5016[2]Klasifikasi...

 

1969 crime film directed by Teruo Ishii Yakuza LawFilm posterJapaneseやくざ刑罰史 私刑 Directed byTeruo IshiiWritten byTeruo IshiiProduced byShigeru OkadaStarring Ryûtarô Ôtomo Bunta Sugawara Minoru Ôki Hiroshi Miyauchi Teruo Yoshida CinematographyOsamu FuruyaMusic byMasao YagiProductioncompanyToei CompanyDistributed byToei CompanyRelease date June 27, 1969 (1969-06-27) (Japan) Running time96 minutesCountryJapanLanguageJapanese Yakuza Law (やくざ刑罰史 私...

This article has multiple issues. Please help improve it or discuss these issues on the talk page. (Learn how and when to remove these template messages) This article relies largely or entirely on a single source. Relevant discussion may be found on the talk page. Please help improve this article by introducing citations to additional sources.Find sources: Jockey Plaza – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (August 2019) This article relies exce...

 

Malaysian football club Football clubPetaling Jaya City FCFull namePetaling Jaya City Football ClubNickname(s)The PhoenixShort namePJCFCFounded2004; 19 years ago (2004) as MIFADissolved2022 (senior team)WebsiteClub website Petaling Jaya City Football Club, simply known as PJ City FC, is a Malaysian defunct football club based in Petaling Jaya, Selangor, owned by QI Group. The club was established to represent the community living in Petaling Jaya city. In 2016, the club won ...

 

Vyschaïa Liga 1984 Généralités Sport Football Édition 47e Date du 10 mars 1984 au 24 novembre 1984 Participants 18 équipes Palmarès Tenant du titre Dniepr Dniepropetrovsk Promu(s) en début de saison Kaïrat AlmatySKA Rostov Vainqueur Zénith Léningrad Relégué(s) CSKA MoscouPakhtakor Tachkent Meilleur(s) buteur(s) Sergueï Andreïev (19) Navigation Saison 1983 Saison 1985 modifier La saison 1984 de Vyschaïa Liga est la 47e édition du championnat d'URSS de football. Lors de ce...

Official band colors Republika adalah sebuah band rock Polandia dari tahun 1980-an. Kelompok ini dibentuk di Toruń, Polandia, pada 1979 dengan nama Res Publica dan mulai bermain dengan gaya progressive rock Jethro Tull. Tipe musik ini ternyata tidak populer di kalangan penggemarnya, karena itu pemimpin orisinal kelompok ini, Jann Castor, yang juga dikenal sebagai Wieslaw Rucinski, meninggalkan band tersebut dan bermigrasi ke Australia. Setelah menerbitkan 2 CD (PRECEDENCE, RED EXPRESS) ia di...

 

Culture and arts festival World Festival of Black ArtsFestival Mondial des Arts NègresWorld Festival of Black Arts (FESMAN)GenrePan-AfricanLocation(s)Dakar, Senegal; Lagos, Nigeria; Stone Town, Zanzibar; Arusha, TanzaniaYears active1966, 1977, 2009/2010, 2022, 2023Organised by1966: Leopold Senghor,1977: Olusegun Obasanjo,2010: Abdoulaye Wade,2022: Abioye Yinka and Grace Mumo,2023 Abioye Yinka, Grace Mumo and Lehlohonolo Peega The World Festival of Black Arts (French: Festival Mondial des Art...

 

American retired soccer player (born 1994) Marc Pelosi Pelosi with the United States U23 at the 2015 Toulon TournamentPersonal informationFull name Marc Anthony PelosiDate of birth (1994-06-17) June 17, 1994 (age 29)Place of birth Bad Säckingen, GermanyHeight 1.83 m (6 ft 0 in)Position(s) MidfielderYouth career2001–2011 De Anza Force2011–2015 LiverpoolSenior career*Years Team Apps (Gls)2015–2017 San Jose Earthquakes 12 (0)2017 → Reno 1868 (loan) 4 (0)International...

Pacific typhoon in 1987 Typhoon Gerald (Neneng) Typhoon Gerald on September 9Meteorological historyFormedSeptember 4, 1987DissipatedSeptember 11, 1987Typhoon10-minute sustained (JMA)Highest winds150 km/h (90 mph)Lowest pressure950 hPa (mbar); 28.05 inHgCategory 3-equivalent typhoon1-minute sustained (SSHWS/JTWC)Highest winds195 km/h (120 mph)Overall effectsFatalities127Damage$134 million (1987 USD)Areas affectedPhilippines, Taiwan, South-Central Ch...

 

Province in Bicol, PhilippinesThis section needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources in this section. Unsourced material may be challenged and removed. (June 2023) (Learn how and when to remove this template message)This article is about the Philippine province. For other uses, see Albay (disambiguation). Province in Bicol Region, PhilippinesAlbayProvinceProvince of Albay From top, left to right: Mayon Volcano, Da...

 

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!