PROFILBARU.COM

Toxoplasma gondii
Rendszertani besorolás
Domén:	Eukarióták (Eukaryota);
Csoport:	Sar;
Főtörzs:	Alveolata;
Törzs:	Apicomplexa;
Osztály:	Conoidasida;
Alosztály:	Coccidia;
Rend:	Eucoccidiorida;
Alrend:	Eimeriorina;
Család:	Sarcocystidae;
Alcsalád:	Toxoplasmatinae;
Nemzetség:	Toxoplasma;
Faj:	T. gondii;
Tudományos név
	Toxoplasma gondii; Nicolle & Manceaux, 1908
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Toxoplasma gondii témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Toxoplasma gondii témájú kategóriát.

A Toxoplasma gondii egysejtű eukarióta endoparazita, mely világszerte elterjedt. A toxoplazmózis kórokozója.^[1] Fejlődési ciklusának ivartalan szakasza madár vagy emlős köztigazdában, az ivaros szakasz pedig valamely macskafélében (Felidae), mint végleges gazdában zajlik. A macskaürülékkel távozó oociszták fertőzhetik a köztigazdát, melyben növekedés és ivartalan szaporodás zajlik. A macska a fertőzött köztigazdák, például egerek vagy verebek elfogyasztásával fertőződhet. A köztigazdák azonban egymást is fertőzhetik az ivartalan alakokkal például ragadozás, kannibalizmus vagy dögevés során. Fertőzött emlősök utódai gyakran a méhen belül maguk is fertőződnek.

A rágcsálók viselkedését úgy befolyásolja, hogy az növeli a macskafélék általi elfogyasztását.^[2]^[3]^[4]

Átvitel

Hatása a gazdaszervezetre

Bővebben: Toxoplazmózis

Az első néhány héten enyhe influenzaszerű tünetei vannak vagy tünetmentes. Ezután az élősködő általában nem okoz tünetet egészséges felnőttekben. A parazita agyvelőgyulladást (encephalitis) és neurológiai betegségeket okozhat, és károsíthatja a szívet, a májat és szemet is (chorioretinitis). Gyenge immunrendszerű egyénekben (pl. HIV fertőzöttek) a betegség végzetes lehet.

Jegyzetek

↑ Dardé, M. L.. Population structure and epidemiology of Toxoplasma gondii, Toxoplasma Gondii: The Model Apicomplexan. Perspectives and Methods. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Elsevier, 49–80. o.. DOI: 10.1016/B978-012369542-0/50005-2 (2011). ISBN 9780123695420
↑ Berdoy, M. (2000. augusztus 1.). „Fatal attraction in rats infected with Toxoplasma gondii”. Proceedings of the Royal Society of London B: Biological Sciences 267 (1452), 1591–94. o. DOI:10.1098/rspb.2000.1182. PMID 11007336. PMC 1690701.
↑ Webster, J. P. (2007. május 1.). „The effect of Toxoplasma gondii on animal behavior: playing cat and mouse”. Schizophrenia Bulletin 33 (3), 752–756. o. DOI:10.1093/schbul/sbl073. PMID 17218613. PMC 2526137.
↑ Webster, J. P. (2013. január 1.). „Toxoplasma gondii infection, from predation to schizophrenia: can animal behaviour help us understand human behaviour?”. The Journal of Experimental Biology 216 (Pt 1), 99–112. o. DOI:10.1242/jeb.074716. PMID 23225872. PMC 3515034.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Dardé, M. L.. Population structure and epidemiology of Toxoplasma gondii, Toxoplasma Gondii: The Model Apicomplexan. Perspectives and Methods. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Elsevier, 49–80. o.. DOI: 10.1016/B978-012369542-0/50005-2 (2011). ISBN 9780123695420

[Berdoy2000-2] Berdoy, M. (2000. augusztus 1.). „Fatal attraction in rats infected with Toxoplasma gondii”. Proceedings of the Royal Society of London B: Biological Sciences 267 (1452), 1591–94. o. DOI:10.1098/rspb.2000.1182. PMID 11007336. PMC 1690701.

[Webster2007-3] Webster, J. P. (2007. május 1.). „The effect of Toxoplasma gondii on animal behavior: playing cat and mouse”. Schizophrenia Bulletin 33 (3), 752–756. o. DOI:10.1093/schbul/sbl073. PMID 17218613. PMC 2526137.

[Webster2013-4] Webster, J. P. (2013. január 1.). „Toxoplasma gondii infection, from predation to schizophrenia: can animal behaviour help us understand human behaviour?”. The Journal of Experimental Biology 216 (Pt 1), 99–112. o. DOI:10.1242/jeb.074716. PMID 23225872. PMC 3515034.

[1]

[2]

[3]

[4]