Tove Ditlevsen Koppenhágában született,[7] és Vesterbro munkásnegyedében nőtt fel. Gyermekkori élményei voltak munkája fókuszpontjai. "A gyermekkor hosszú és keskeny, mint a koporsó, és egyedül nem tudsz kiszabadulni belőle" - mondta.[8] Ditlevsen négyszer házasodott (és vált el).[9]
Élete során 29 könyvet adott ki, köztük novellákat, regényeket, költészetet és emlékiratokat. A női identitás, az emlékezet és a gyermekkor elvesztése visszatérő téma munkáiban. Tizenkét évesen kezdett el verseket írni.[10] Első verseskötete a húszas évei elején jelent meg.[11] 1947-ben Blinkende Lygter (Vibráló fények) című verseskötetével nagy sikert aratott. A Danmarks Radio megbízta egy regény megírásával, a Vi har kun hinanden (Csak egymásnak vagyunk) címmel, amelyet 1954-ben adtak ki, és rádiórészletként sugározták.[12] Ditlevsen egy rovatot is írt a Familie Journalen hetilapban, amelyben az olvasók leveleire válaszolt.[6]
Három könyve, a Barndom (Gyermekkor), az Ungdom (Ifjúság) és a Gift (a szónak két jelentése van: méreg ill. házasság) önéletrajzi trilógiát alkot.[10][13][14] A Koppenhága-trilógiának nevezett három kötet 2023-ban jelent meg magyarul Kertész Judit fordításában.
Felnőtt élete során Ditlevsen alkohol- és kábítószer-problémákkal küszködött, és többször került pszichiátriai kórházba, ami későbbi regényeinek visszatérő témája.[15] 1976-ban altató túladagolással öngyilkos lett.[16] Harmadik férjétől származó fiát, Michael Ryberget, aki 1999-ben közlekedési balesetben halt meg, anyja mellé temették.[17]
Az azonos nevű versgyűjteményből származó „Blinkende Lygter” című költeményére hivatkoznak, és eredeti névadója a 2000-es Gengszterek fogadója című filmnek, amit Anders Thomas Jensen(wd) rendezett és amelyet többször Dánia legnépszerűbb játékfilmjének választottak. Barndommens gade című regényéből filmet készítettek az 1980-as évek közepén, Anne Linnet pedig kiadott egy albumot Ditlevsen verseivel.[19] Az album zenéjét a Barndommens gade című filmben is felhasználták.[20]
Bibliográfia
Pigesind, versek 1939.
Slangen i Paradiset, versek 1939.
Man gjorde et barn fortræd, regény 1941.
De evige tre, versek 1942.
Lille Verden, versek 1942.
Barndommens gade, regény, 1943.
Den fulde Frihed, novellák 1944.
Det første møde, novella, 1944.
For Barnets Skyld, regény, 1946.
Blinkende Lygter, versek, 1947.
Dommeren, novellák, 1948.
Tårer", novella, 1948.
En flink dreng, novellák, 1952.
Paraplyen, novellák, 1952.
Nattens dronning", novella, 1952.
Vi har kun hinanden, 1954.
Jalousi, versek, 1955.
Der bor en pige, poem, 1955.
Kvindesind, versek, 1955.
Annelise - 13 år, gyermekkönyv, 1958.
Flugten fra opvasken, emlékiratok, 1959.
Hvad nu Annelise?, gyermekkönyv, 1960.
To som elsker hinanden, regény, 1960.
Den hemmelige rude, versek, 1961.
Den onde lykke, novellák, 1963.
Dolken, novellák, 1963.
Barndom, emlékiratok, 1967.
Ungdom, emlékiratok, 1967.
Ansigterne, regény, 1968.
De voksne, versek, 1969.
Det tidlige forår, emlékiratok, 1969.
Gift, erindringer, emlékiratok, 1971.
Det runde værelse, versek, 1973.
Parenteser, essays, 1973.
Min nekrolog og andre skumle tanker, essays, 1973.
Min første kærlighed, emlékiratok, 1973.
Vilhelms værelse, regény, 1975.
Tove Ditlevsen om sig selv, emlékiratok, 1975.
Til en lille pige, versek, 1978.
Kærlig hilsen, Tove - Breve til en forlægger, levelek (1969-1975), 2019.
Magyarul megjelent
Gyerekkor (Barndom; Koppenhága-trilógia 1.) – Park, Budapest, 2023 · ISBN 9789633559536 · Fordította: Kertész Judit
Ifjúkor (Ungdom; Koppenhága-trilógia 2.) – Park, Budapest, 2023 · ISBN 9789633559550 · Fordította: Kertész Judit
Függés (Gift; Koppenhága-trilógia 3.) – Park, Budapest, 2024 · ISBN 9789633559574 · Fordította: Kertész Judit
Díjak és támogatások
1942 - Carl Møllers Legat
1942 - Emma Bærentzens Legat
1942 - Astrid Goldschmidts Legat
1945 - Forfatterforbundets Legat
1945 - Holger Drachmann-legatet
1950 - Edith Rode Legatet
1952 - Direktør J.P. Lund og hustru Vilhelmine Bugge's Legat
1959 - Ministry of Culture's children book prize (Denmark) (Kulturministeriets Børnebogspris) for her children's book Annelise - tretten år
1966 - Rektor frk. Ingrid Jespersens Legat
1971 - Biblioteksafgiftens top 25: 10 (She was number 10 on the top-25 list over library books
1971 - Søren Gyldendal Prize
1975 - Dansk Forfatterforenings H.C. Andersen Legat
1975 - Jeanne og Henri Nathansens Mindelegat
1999 – 23 years after her death, the readers of Politiken could choose a book as "Danish book of the Century". Ditlevsen's book Barndommens gade was number 21.[21]
↑Ellentmondó információk állnak rendelkezésre arról, hogy a születési év 1917 vagy 1918, de a sírköve 1917-et jelez. 1917. december 14-én született, a Hedebygade 30A címen lakik: egyházi könyv Koppenhága , Christ Church plébánia, 1917-1921, p. 162.
↑Syberg, Karen. Tove Ditlevsen: myte og liv. Copenhagen: People's Press (1997). ISBN 9788770552264
↑Liukkonen, Petri: Tove Ditlevsen. Books and Writers (kirjasto.sci.fi) . Kuusankoski(wd) Public Library. [2011. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tove Ditlevsen című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
