Innovation diffusion as a spatial process, On the definition of migration, The impact of transport on the quality of life, The domain of human geography, Space, time and human conditions
1916-ban született Mohedában, egy svéd kisvárosban. A Lundi Egyetemen hallgatott földrajzot 1947 és 1953 között. 1953-ban szerzett doktori címet. Ugyanezen az egyetemen lett földrajzprofesszor, majd professzor emeritus 1971-től kezdődően. 1972-ben tagja lett a Svéd Kutatóakadémia Ember és társadalom Kutatóintézetében. 1982-ben ment nyugdíjba, 2004-ben hunyt el.
Tudományos munkássága
Amikor Hägerstrand 1942-ben első tanulmányát publikálta, a földrajzban a kvantitatív szemlélet volt az uralkodó.
Olyan modelleket és statisztikai módszereket fejlesztett ki, mint például az idő-tér prizma. Munkássága korai tényezőnek tekinthető a földrajz kvalitatívvá válásában, a humán gondolkodás meghonosításában a tudományon belül. A mai napig a nem-reprezentatív kutatások alapját képezik Hägerstrand elméletei.
A Lund Studies in Geography című tanulmánykötet-sorozat szerkesztői közreműködésével a modern geográfiai kutatások aktív publikációs fóruma lett.
Legfontosabb tudományos újításai a térben mozgás modellezésére irányultak.
Az 1952-ben, a fent említett tanulmánykötetben megjelent „Az innovációs hullámok terjedése” című munkája. Hägerstrand elsőként adott modellszerű magyarázatot, az innovációs központokból a befogadó, vagy akadályozó területek felé áramló technikai, társadalmi, intézményi innovációk földrajzi elterjedésére.
A másik, 1957-ben publikált Migration and area című mozgás-vizsgálati tanulmánya a népesség mozgásának általános tér-jellemzőit ismét a kibocsátó és befogadó területek kontextusában tárgyalta.
A harmadik tér-mozgás modellje volt, az időföldrajz. A népesség mozgásainak szabályszerűségeit próbálta modellezni a nap 24 órájában egy adott településen belül, (pl.: tanulók dolgozók napi ciklikus mozgásai) és egy tágabb téregységen belül (pl.: ingázó munkavállalók).
Modelljei azóta is távlati területi és várostervezés módszeréül szolgálnak, de alkalmazhatóságuk természetesen csak a nyugati kultúrához tartozó (fejlettnek tekintett) országokra korlátozódik.
Hägerstrand elméleteit a feminista földrajzosok, úgy mint Gilian Rose sok kritikával illették, mert szerintük azok sokszor egy férfiközpontú és hibás értékrendű világról festenek képet.
Idézettsége
Tudományos munkásságának hatását a nemzetközi földrajzban 1950-es évektől napjainkig mutatja széles körű idézettsége, három fő témában: innováció, migráció és aktivitás, utazás és tér. Az 1960-as évektől nagyságrendileg 20-40 cikkben idézik évente.
Magyar vonatkozás
Hägerstrand 1968 és 1976 között a Nemzetközi Földrajzi Unió elnöke volt, aminek első regionális (európai) konferenciáját 1971-ben több magyar kutató társa közreműködésével (pl.: Enyedi György) sikerült Budapesten megszervezni.
Tagja volt, a Svéd Királyi Tudományos Akadémiának, a Royal Swedish Academy of Letters-nek a Royal Swedish Academy of Engineering Sciences-nek, a Norwegian Academy of Science and Letters-nek, a Finn Tudományos Akadémiának, a American Academy of Arts and Sciences-nek a Corresponding Fellow of the British Academy-nek és a franciaországi Société de Géographie-nek, valamint az Academia Europaea-nak, amelynek alapító tagja is volt.
1968-ban megkapta a Outstanding Achievement díjat a Association of American Geographers-től.
Innovation diffusion as a spatial process. (Chicago: University of Chicago Press, 1967)
On the definition of migration. (Lund: Lunds Universitets Kulturgeografiska Institution, Rapporter och Notiser, 9, 1973)
The impact of transport on the quality of life. (Lund: Lunds Universitets Kulturgeografiska Institution, Rapporter och Notiser, 13, 1974)
The domain of human geography. Directions in geography, ed. R. J. Chorley, 67-87. (London: Methuen, 1973)
Space, time and human conditions. Dynamic allocation of urban space, ed. A. Karlqvist et al. (Lexington: Saxon House Lexington Book, 1975)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Torsten Hägerstrand című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Kajsa Ellegård and Uno Svedin, Torsten Hagerstrands time-geography as the cradle of the activity approach in transport geography, 2012, Journal of Transport Geography, (23), 17-25.
