PROFILBARU.COM

	Toldy László
Született	1846. augusztus 17.; Pest
Elhunyt	1919. március 23. (72 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Toldy László
Szülei	Toldy Ferenc
Foglalkozása	történész, ; levéltáros
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
	A Fővárosi Levéltár igazgatója
	Hivatali idő; 1886 – 1911
Előd	Erdei Henrik
Utód	Gárdonyi Albert
	A Wikimédia Commons tartalmaz Toldy László témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Toldy László (zeneszerző).

Toldy László (Pest, 1846. augusztus 17. – Budapest, Ferencváros, 1919. március 23.)^[2] kilépett római katolikus pap, történész, jogi és bölcseleti doktor, a székesfőváros főlevéltárnoka, Toldy Ferenc egyetemi tanár fia és Toldy István testvéröccse.

Élete

Toldy Ferenc és Moisisovics Auguszta fia. Iskoláit Pesten, Nagyváradon és Győrött végezte. Az esztergomi érseki megye papnövendékei közé lépett és Bécsbe a Pazmaneumba küldetett, hogy az egyetemen végezze a hittudományi tanfolyamot; ezt 1868-ban befejezvén, az első hittudományi szigorlatot le is tette. 1869. október 1-jén kinevezték a bécsi Theresianum tanulmányi felügyelőjévé s a magyar történelem és földrajz tanárává; ugyanez év október 15-én Simor János pappá szentelte. 1872-ben a nevelői pályára lépett, melyet 1874-ben a lelkészivel cserélt fel, míg végre 1880-ban kilépett a papság kebeléből. 1882-ben a budapesti kereskedelmi akadémia tanára lett, mely állásról 1886 februárjában Budapest főlevéltárnokává választották meg. Az 1885-ös országos kiállítás külföldi bizottságába jegyzőnek választották. 1891-től az MKE Budapesti osztály választmányi tagja, 1895-től az MTE központi választmány póttagja volt. Halálát végelgyengülés okozta. Felesége Kindermann Ludmilla volt.

Művei

Folyóiratcikkek

Cikkei közül nevezetesebbek a Képes Családi Lapokban (1879. A föld súlya), a Tört. Tárban (1881. XVII. századbeli szakácskönyv), a Budapesti Hirlapban (1882. 24., 25. sz. Kerbeny Károly életrajza, 1884. 211. sz. Lewin Jakab, 1885. 357. sz. Kőrösi Csoma Sándor), az Ország-Világban (1885. Proth Mario), az irodalomtörténeti Közleményekben (1899. Könyvészeti adatok Szabó Károly RMK. I. kötetéhez: Evangeliumoc és Epistolac. Csepreg, 1631.)., a Vasárnapi Ujságban (1904. 48. sz. Klauzal Gábor születési háza), a Magyar Hirlapban (1907. 169. sz. Könyvészeti furcsaságok) stb.

Szerkesztette a Katholikus Hitszónok című havi folyóiratot 1878 júliustól 1879 júniusig; 1884-85-ben magyar Ifjúság Lapja címmel folyóiratot szerkesztett. 1884-ben az ő szerkesztésében indult meg a Közérdek c. hetilap, mely főkép a főváros közügyeivel foglalkozván, 1885-ben A Főváros címét vette fel; 1886 március végéig ő szerkesztette. Mint Budapest főváros levéltárnoka, több hasznos kiadványt szerkesztett, például 1888-tól a Törvényhatósági Naptárt is.

Könyvei

Magyar szent Erzsébet élete. Budapest, 1875
Árpád és a magyarok letelepedése. Budapest, 1876 (Történeti Könyvtár 18.)
Szent László király élete. Budapest, 1876 (Történeti Könyvtár 24.)
A régi magyarok míveltségének története. Budapest, 1877 (Történeti Könyvtár 30.)
Nagy Lajos király uralkodása. Budapest, 1877 (Történeti Könyvtár 38.)
Adalékok Virág Benedek irodalmi munkálkodásához. A szerző életrajzával és arczképével. Budapest, 1880
Szluha László emlékezete és a Zrinyi-Könyvtár. Budapest, 1880
Képek Görögország fénykorából. Budapest, 1881 (Történeti Könyvtár 71.)
Magyarország míveltségi állapota az Anjou-királyok korában. Budapest, 1882 (Történeti Könyvtár 74.)
Mongolia földje. Budapest, 1881
Kereskedelmi földrajz. Kereskedelmi tanodák és felsőbb ipariskolák számára I–II. Budapest, 1884–1886
Arany Biblia. A szentírás feltüntetve a legnagyobb művészek képeiben. Budapest, 1884. Két részben és 50 füzetben 100 képpel. (a katholikus kiadást sajtó alá rendezte Toldy László és Talabér János)
A budapesti Erzsébet-leányárvaház története 1861-től 1886-ig. Budapest, 1889
Budapest régibb és ujabb czimerei. Czimertani és történeti értekezés. Irta és a Tört. Társulat 1896. jan. 2. vál. ülésében felolvasta Toldy László. Budapest, 1896 (különnyomat az Ország-Világból)

Műfordításai

Mi legfontosabb szülők, nevelők, az ifjúsági felügyelők; különösen pedig lelkészekre nézve? Írta Jais Egyed. A hatodik német kiadás után magyarítá, szerző életrajzával és jegyzetekkel ellátta. Esztergom, Bécs, 1868
Albach Sz. J.: Áhítat órái. Elmélkedések Isten, erény és az örökkévalóság felett. Ford. Pest, 1871
Földrajz leányiskolák számára és öntanulásra. Schatter Gyula után az ötödik német kiadás szerint átdolgozta. 3 színes térképpel. Pest, 1872 (Nélkülözhetetlen ismeretek könyve I.)
Világtörténelem. Hitregetan. Leányiskolák számára és öntanulásra. Schatter Gyula után az 5. német kiadás szerint átdolgozta. Pest, 1872. Szövegábrákkal. (Nélkülözhetetlen ismeretek könyve II.)
Számtan. Magyar nyelvtan. A magyar irodalomtörténet vázlata. A műtörténelem vázlata. Leányiskolák számára és öntanulásra. Schatter után. A hazai viszonyokra alkalmazottan. Budapest, 1874 (Nélkülözhetetlen ismeretek könyve III.)
A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein A. német műve után ford. Budapest, 1875–1876 (I. kötet 1. 2. füzet, IV. k 16. 17. füz. A többi részét mások fordították)
A föld és népei. Föld- és népismei kézikönyv. Hellwald Frigyes és egyéb írók nyomán kidolgozta. Előszóval bevezette Hunfalvy János. I., II. kötet. Budapest, 1879–1880. Szövegrajzokkal. (I. Amerika. II. Afrika, Ázsia, Ausztrália, a III. kötetet György Aladár fordította)
A jelenkori Francziaország alakulása. Írta Taine Hippolit Adolf. Ford. I–III. kötet. Budapest, 1881–1884. (a IV és V. kötetet Csiky Gergely fordította)
Grandet Eugenia. Irta Balsac Honoré. Ford. Budapest, 1883 (Olcsó Könyvtár 165.)
Molière vígjátékai. XII. kötet. A rászedett féltékeny, vigjáték 1 felvonásban. Budapest, 1883
Séta a világ körül. Irta báró Hübner Sándor. Ford. Budapest, 1884. Két kötet 13 képpel (A Magyar Nemzet Családi Könyvtára 40-47.)

Jegyzetek

↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM98997, Toldy László, 2018. szeptember 9.
↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 1367/1919. folyószáma alatt.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. [1]
Toldy László a fsz.bme.hu oldalán