Theiss Imre és Rottenbiller Margit fia. 1924-ben a Királyi József Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet, majd 1931-ben közgazdasági doktori oklevelet szerzett. 1931 és 1933 között a Rockefeller-ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és a skandináv országokban tanult. 1936-ban a közgazdaságtan dinamikai problémái, különös tekintettel a kvantitatív kutatási módszerekre tárgykörben magántanári képesítést szerzett. Az MTA tagja (levelező: 1945. május 30.; tanácskozó: 1949. október 31.; tagsága visszaállítva: 1989. május 9.). A levelező tagság formai volt, gyakorlatilag kizárták az MTA tagjai sorából.
A Királyi József Műegyetem Gépészmérnöki Osztály Gépelemek Tanszék tanársegéde (1924–1928), tanszékvezetője Herrmann Miksa volt. A Kereskedelemügyi Minisztérium XVII. (Általános Ipari Műszaki Ügyek) Szakosztályának munkatársa (1928–1933), ún. miniszteri főmérnöke (1933–1935), az Iparügyi Minisztérium XI. (Energiagazdálkodási) Szakosztályának miniszteri műszaki tanácsosa (1935–1938), az osztály vezetője (1938–1944), a II. világháború után ugyanott az Energiagazdálkodási Főosztály vezetője (1946–1948). A Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem magántanára (1936–1946), c. nyilvános rendkívüli tanára (1946–1948), a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemen a statisztika nyilvános rendkívüli tanára (1948–1950) a Heller Farkas által vezetett tanszéken. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Statisztikai Tanszék nyilvános rendes tanára (1950–1952), egyetemi tanára (1952–1959). A Központi Statisztikai Hivatal Népességi Főosztálya, illetve a Demográfiai Kutatócsoport külső tud. munkatársa (1959–1979).
Matematikai közgazdaságtannal foglalkozott. Alapvető tevékenységet fejtett ki a statisztikai döntéselméleti kutatások magyarországi megteremtésében és nemzetközi szintű fejlesztésében. Új makroökonómiai módszereket vezetett be a gazdasági tervezésbe.
Felesége Vajk Mária Magdolna volt, akit 1928. október 31-én Budapesten vett nőül.[4][5]
Nemzeti sírkertek. Theiss Ede. Védett: 2004. Sírkert: Farkasréti temető, Budapest. Parcella, Szakasz, Sor, Sír: 41, N/A, 1, 92/93.[6]
Fontosabb művei
Theiss Ede (1900-1979) 24 publikációjának az adatai. OSZK. Katalógus.[7]
A Statisztikai Szemlében 1947-2012 között 42 tanulmánya jelent meg.[8]
Köves Pál-Filó János: Theiss Ede (1899–1979) műveinek válogatott bibliográfiája. [9]
Az átalakulás, termelés és jövedelemelosztás matematikai elmélet. Budapest, 1931
Time and Capitalistic Production. Journal of Policital Economy, 1932
A határhaszon mérésének problémája. – Az időmozzanat az egzakt közgazdaságtanban. Közgazdasági Szemle, 1932
A Quantitative Theory of Industrial Fluctuations Caused by the Capitalistic Technique of Production. Journal of Political Economy, 1933
Statisztikai törvényszerűség a jövedelemeloszlásban. Közgazdasági Szemle, 1935
Dynamics of Saving andInvestment. Econometria, 1935
Statisztikai korreláció és keresleti törvény. Közgazdasági Szemle, 1937
Korlátozott verseny és gazdaságpolitika. Közgazdasági Szemle, 1939
Konjunktúra-kutatás. A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. 15. kötet. 11. füzet. Budapest, 1943
Közgazdaság, történet és társadalom szellemtudományi megvilágításban. – Közgazdaság és társadalom a törvénykutató módszer megvilágításában. Budapest, 1944
Dinamikai közgazdaságtudomány és társadalmi folyamat. Közgazdasági Szemle, 1947
Tervgazdaság és statisztika. Statisztikai Szemle, 1948. január-június.
Theiss Ede-Krekó béla- Pintér László-Párniczky Gábor. Korreláció és trendszámítás. Budapest, KJK. 1958
A francia tervezés modelljei és statisztikai sajátosságai. Budapest, Statisztikai Kiadó Vállalat, 1972
Közgazdász. MKKE lapja. 1989. 19. Theiss Ede – emlékkiállítás. Egyetemünk statisztika tanszékének megalapítója Theiss Ede professzor születésének 90. halálának 10. évfordulója alkalmából november 8-án kiállítás nyílt a központi könyvtár Háy-termében.
Voltak nemzetközi szinten jelentős eredményeket elért tanárok, akik külföldi publikációik eredményeképpen a világszínvonalat képviselték, pl.: Theiss Ede, akit 1950-ben eltávolították a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetememről. In.: Sipos Béla: A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1953-1989) a „pártos” egyetem. Toll és Igazság. Történelem. 2024.04.30.Írta: _ |: Dr. Sipos Béla: A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1953-1989) a „pártos” egyetem. (magyar nyelven), 2024. április 30. (Hozzáférés: 2024. május 1.)
