Terbium(III)-oxid

Terbium(III)-oxid
IUPAC-név	terbium(III)-oxid
Más nevek	terbium-trioxid, terbia, terbium-szeszkvioxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	12036-41-8
PubChem	159410
EINECS-szám	234-849-5
SMILES [O-2].[O-2].[O-2].[Tb+3].[Tb+3]
InChI 1/3O.2Tb/q3*-2;2*+3
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	Tb2O3
Megjelenés	fehér kristályok
Sűrűség	7.91 g/cm³
Olvadáspont	2410 °C
Oldhatóság (vízben)	oldhatatlan
Oldhatóság	híg savakban oldódik
Mágneses szuszceptibilitás	0.07834 cm³/mol
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	köbös
Tércsoport	Ia-3, No. 206[1]
Veszélyek
EU osztályozás	nincs osztályozva
Rokon vegyületek
Azonos kation	Terbium(III)-klorid
Azonos anion	Gadolínium(III)-oxid Diszprózium(III)-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A terbium(III)-oxid, más néven terbium-szeszkvioxid egy ritkaföldfémnek, a terbiumnak az oxigénnel alkotott vegyülete, kémiai képlete Tb₂O₃. Kalciummal keverve p típusú félvezető.^[2][3]

Bázikus oxid, hígított savakkal majdnem színtelen terbiumsó képződése közben reagál.

${\displaystyle \mathrm {Tb_{2}O_{3}+6\ H^{+}\rightarrow 2\ Tb^{3+}+3\ H_{2}O} }$

Kristályszerkezete köbös, rácsállandója a = 1057 pm.^[4]

Előállítása

Terbium(III,IV)-oxid (Tb₄O₇) redukciójával állítják elő. A redukció hidrogéngázban történik 1300 °C-on, 24 órán keresztül.^[5]

${\displaystyle \mathrm {Tb_{4}O_{7}+H_{2}\rightarrow 2\ Tb_{2}O_{3}+H_{2}O} }$

Jegyzetek

1. Curzon A.E., Chlebek H.G. (1973). „The observation of face centred cubic Gd, Tb, Dy, Ho, Er and Tm in the form of thin films and their oxidation”. J. Phys. F 3 (1), 1–5. o. DOI:10.1088/0305-4608/3/1/009. 
2. Reidar Haugsrud, Yngve Larring, and Truls Norby (2005. december 1.). „Proton conductivity of Ca-doped Tb₂O₃”. Solid State Ionics 176 (39–40), 2957–2961. o, Kiadó: Elsevier B.V.. DOI:10.1016/j.ssi.2005.09.030. 
3. Reidar Haugsrud, Yngve Larring, and Truls Norby (2005. december 1.). „Proton conductivity of Ca-doped Tb₂O₃”. Solid State Ionics 176 (39-40), 2957–2961. o, Kiadó: Elsevier B.V.. DOI:10.1016/j.ssi.2005.09.030. 
4. N. C. Baenzinger, H. A. Eick, H. S. Schuldt, L. Eyring: Terbium Oxides. III. X-Ray Diffraction Studies of Several Stable Phases. In: Journal of the American Chemical Society, 1961, 83, 10, S. 2219-23.
5. G. J. McCarthy (1971. október 1.). „Crystal data on C-type terbium sesquioxide (Tb₂O₃)”. Journal of Applied Crystallography 4 (5), 399–400. o. DOI:10.1107/S0021889871007295. 

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Terbium(III) oxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.