1939-ben doktorált fizikából a debreceniTisza István Tudományegyetemen. 1935–1950 között több helyen munkálkodott különböző beosztásokban, gimnáziumi és egyetemi tanárként egyaránt. 1950-ben nevezték ki az Orvosi Fizikai Intézet vezetőjévé. A SOTE orvoskarának dékánja, tudományos rektorhelyettese, majd 1976–1990 között a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya elnökeként munkálkodott. 1982-ben vonult nyugdíjba, de egészen haláláig naponta bejárt intézetébe, és továbbra is tevékenykedett a tudományos közéletben.
Fizika orvosok és biológusok számára címmel tankönyvet írt, ez 1964-ben jelent meg.
