A Tahrír tér (ميدان التحرير Mīdān at-Taḥrīr, „Felszabadulás tér”) Kairó belvárosának legismertebb tere, ahol az Egyiptomi Múzeum is áll. A tér számos politikai megmozdulás színhelye volt, többek közt a 2011-es egyiptomi forradalom idején is.
Története
A tér eredeti neve Iszmailia tér (ميدان الأسماعيليّة, Mīdān al-Ismā‘īliyyah) volt, Iszmáíl kedive, a 19. században hatalmon lévő egyiptomi alkirály után, aki elrendelte az új belváros, a „Nílus-parti Párizs” tervezését. Az 1919-es egyiptomi forradalom után a tér széles körben Tahrír („Felszabadulás”) néven vált ismertté, de hivatalosan csak az 1952-es egyiptomi forradalom idején kapta meg ezt a nevet, mikor Egyiptom végleg fölszámolta a brit protektorátust.[1]
Épületei
A Tahrír tér körforgalma éjjel északnyugatról, a Talaat Harb út felől
A tér közepén nagy méretű és forgalmú körforgalom található. Északkeleti oldalán Omar Makram nemzeti hős szobra áll, akit a Napóleon egyiptomi megszállása idején tanúsított ellenállásáért tisztelnek, mögötte pedig az Omar Makram mecset található.[2]
Tüntetők a Tahrír téren 2011. február 9-énA Tahrír tér hajnalban (2012 novembere)
A Tahrír tér a tüntetések és tiltakozások hagyományos helyszíne lett, többek közt az 1977-es kenyérlázadásé és a 2003 márciusi, az iraki háború ellen folytatott tüntetésé is.[4] A tér a 2011-es egyiptomi forradalom alatt a Hoszni Mubarak elnök elleni tüntetések egyik fő helyszínévé és világszerte ismert jelképévé vált.[5][6] A téren folyó tüntetés lehetőséget biztosított a hadseregnek Mubarak eltávolítására; az elnök február 11-én lemondott.[7] 2013. június 29-én újra tüntetés kezdődött a téren a Mubarak helyébe megválasztott elnök, Mohamed Morszi ellen.[8][9] Július 3-án Morszi lemondott.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tahrir Square című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.jpg)
