Társadalomfilozófia

A társadalomfilozófia (szociálfilozófia) a társadalom és az állam felépítését, funkcióját, értelmét vizsgálja.

Tartalma

A társadalomfilozófiának mint önálló filozófiai tudományágnak az angolszász nyelvterületen vannak hosszabb hagyományai, de ott többnyire „politikai filozófia” (political philosophy) néven művelik. A német nyelvű országokban a társadalomfilozófia kifejezés „inkább egy olyan zavaros cím szerepét tölti be, amely alá a gyakorlati filozófia szokásos szerkezetébe, az antropológiába, etikába, jog-, politikai- és történetfilozófiába nem foglalható elemeket sorolják.”^[1][2]>

A társadalomfilozófia tartalmához a társadalomtudósok a 21. század elején általában a következő tartalmakat sorolják:

• a filozófia gyakorlati résztudományainak átfogó kerete
• a leíró szociológia normatív kiegészítése
• politikafilozófia (az angolszász hagyomány szerint)
• a filozófiai elmélet és a társadalomtudományi gyakorlat dialektikus kapcsolata
• az egyén és a társadalom kapcsolatával és az ebből adódó problémákkal foglalkozó tudományág

Témakörei

Az etika gyakran nagy szerepet játszik a társadalomfilozófia témáiban. A társadalmi etika(wd) ömálló tudományággá alakult, amely rendszerszerűen foglakozik a társadalom erkölcsi kérdéseivel.

A társadalomfilozófia olyan kérdések alapvető tisztázásával foglalkozik, mint:

• Mi a társadalom természete? (organizmus, folyamat ...)
• Mik a funkciói? (közjószág, szubszidiaritás ...)
• Kell az embereknek társadalmi szerződés?
• Miért van szükségük az embereknek másokra? (munka, együttműködés, kommunikáció ...)
• Hogyan szabályozható az emberek együttélése?

Bár ezekkel a kérdésekkel a legtöbb filozófia már Platón óta foglalkozik a maga módján, a társadalomfilozófia kifejezést csak a 19. századtól, a polgári forradalom megvalósulása és az alternatív állami koncepciók megjelenése után kezdték használni.

Néhány, néha gyakran egymásnak is ellentmondó társadalomfilozófiai álláspont:

• Thomas Hobbes álláspontja szerint az abszolutista állam szükséges ahhoz, hogy megakadályozzuk az állandó az emberek egymás elleni állandó harcát (Bellum omnium contra omnes).
• Max Stirner feltételezi, hogy az egyén teljesen független (szolipszizmus).
• Karl Marx az ember társadalmi meghatározottságát vallja (dialektikus materializmus), és a munkát tekinti minden társadalom alapjának.
• Amitai Etzioni és mások ötletei a kommunitarizmusról.
• Rudolf Steiner elképzelései a társadalmi organizmus háromosztatúságáról.
• Erich Fromm az egyén és a társadalom közötti kapcsolatokat vizsgálja a Birtrokolni vagy létezni és A szeretet művészete című műveiben.
• Jürgen Habermas kidolgozza a a kommunikatív cselekvés elméletét.
• Joseph Beuys megalkotta a „művészet kiterjesztett fogalmát” vagy a szociális szobrászatot, és a társadalomban való kreatív részvételre szólít fel.

A társadalomfilozófia sok átfedést tartalmaz többek között az antropológia, szociológia, politikatudomány, gazdaságfilozófia, politikafilozófia, jogfilozófia, államelmélet tudományágaival.

Jegyzetek

1. Maximilian Forschner: Mensch und Gesellschaft. Grundbegriffe der Sozialphilosophie, Darmstadt, 1989, IX.
2. Detlef Horster: Sozialphilosophie. Reclam, Leipzig 2005, S. 6f.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Sozialphilosophie című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• ELTE tananyag. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya
• ELTE tananyag

Kapcsolódó szócikkek

• Államelmélet
• Történelemfilozófia