A Sárkány-barlangnak két bejárata van, az egyik természetes, a másik mesterséges – a 19. században alakították ki. Három nagyobb barlangteremből áll, az őket összekötő folyosókat 1974-ben fedezték fel a waweli székesegyház alatt.
A mészkőbarlangot termálvizek alakították ki. A barlang föld alatti vizében él a ritka tátrai vakbolharák(Niphargus tatrensis)rákféle, a harmadidőszak tengeri faunájának élő maradványfaja.
A barlang 276 méter hosszú, a magassága 15 méter körül van. A látogatók 81 méter mélyre mehetnek be.
A 18. században a Wawel erődítményrendszerének megerősítése miatt a barlang bejáratát eltorlaszolták és csak 1842-ben nyitották meg újra a barlangot az emberek, látogatók számára.
1972-ben egy tűzokádó sárkányszobrot – a Wawel-sárkány tiszteletére – állítottak a barlang bejárata elé.
