Sándorfy Kamill (Camille Sandorfy) (Budapest, 1920. december 9. – Párizs, 2006. június 6.) magyar kémikus, egyetemi tanár. A Theoretica Chimica Acta, a Chemical Physics Letters, a Canadian Journal of Spectroscopy, a Theochem. szerkesztőbizottsági tagja; MTA-tag (k.: 1993-tól).
Életpályája
Szülei: Sándorfy Kamill és Fényes Piroska voltak. 1939–1946 között a Szegedi Tudományegyetem kémia–fizika szakos hallgatója volt. 1946–1947 között a budapesti Műegyetem kutatója volt. 1947–1949 között a Sorbonne-on kémiát tanult. 1947–1951 között a párizsi CNRS munkatársa volt. 1951–1953 között Ottawában a Kanadai Országos Kutató Tanács ösztöndíjasa volt. 1953-ban ismét a CNRS-nél dolgozott. 1954-ben Kanadába emigrált. 1954-ben a Montréali Egyetem ösztöndíjasa, 1954–1956 között tanársegéde, 1956–1959 között egyetemi docense, 1959–1987 között professzora, 1987-től nyugdíjas emeritus professzora volt. 1967-től a Kanadai Királyi Társulat tagja volt. 1968-ban a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem vendégprofesszora volt. 1969-ben Nápolyban az Olasz Országos Kutató Tanács vendégprofesszora volt. 1970-ben a Rio de Janeiro-i és a São Paulo-i Egyetemek, 1974–1975 között a Párizsi VI. Egyetem vendégprofesszora volt. 1974-től a Nemzetközi Kvantummolekuláris Akadémia tagja volt. 1980–1983 között a Canadian Journal of Chemistry szerkesztője volt. 1980-tól az Európai Művészeti, Természet- és Humán Tudományos Akadémia tagja volt. 1987-ben Thiais-ban és Lille-ben vendégkutatóként előadókörutat tett Kínában. 1988-tól a József Attila Tudományegyetem tiszteletbeli doktora volt. 1993-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt.
Munkássága
Kiterjedt kutatásokat végzett a molekuláris spektroszkópiában. Az infravörös spektroszkópiában tanulmányozta a molekuláris rezgéseket, valamint a hidrogénkötött rendszerekben lévő felső sávokat, valamint a hidrogénkötések hatását. Az elektronikus spektroszkópia során a távoli ultraibolya régióra szakosodott, ahol számos molekuláris Rydberg-állapotot figyelt meg. Néhány spektroszkópiai tanulmánya betekintést nyert a biológiai folyamatokba, ideértve a látás molekuláris mechanizmusát és a hidrogénkötés szerepét az érzéstelenítésben.
Művei
Les spectres électroniques en chimie théorique (1959)
Electronic Spectra and Quantum Chemistry (1964)
Semiempirical Wavemechanical Calculations on Polyatomic Molecules (Raymond Daudellel, 1971)
Chemical Spectroscopy and Photochemistry in the Vacuum Ultraviolet (társszerző, 1974)
The Hydrogen Bond I–III. (társszerkesztő, társszerző, 1976)
Spectroscopy of Biological Molecules (társszerkesztő, társszerző, 1983)
The Role of Rydberg States in Spectroscopy and Photochemistry (szerk., társszerző, 1999)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Camille Sandorfy című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Budapest, Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003
Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerkesztő: Tanka László. Szerkesztő: Balás Róbert. Budapest, Médiamix Kiadó. 2003
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerkesztő: Szluka Emil, Schneider László. Budapest, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986
