Középiskolai tanulmányait 1948–52 között a csíkszeredai Állattenyésztési Szakközépiskolában végezte; 1963-ban a BBTE-n, magyar nyelv- és irodalom szakon szerzett tanári oklevelet. Ettől kezdve a Román Akadémia kolozsvári Nyelvtudományi és Irodalomtörténeti Intézetének tudományos munkatársa, 1983-tól a román–magyar és magyar–román szótártani munkacsoport főmunkatársa. Részt vett az Erdélyi magyar szótörténeti tár szerkesztésében: a IV. kötettől a szótár címszavainak román értelmezője. Írásait a Vörös Zászló, Előre, Igazság, Utunk, Tribuna, Cercetări de Lingvistică, Korunk, Limba Română, Magyar Nyelv, NyIrK közölte.
Fő kutatási területe a szókincstan és a szótárírás, de tanulmányozta szülőfaluja névtani és nyelvjárási jelenségeit is. Ide sorolható tanulmányai:
Gyergyócsomafalva ragadványnevei (NyIrK, 1966/1);
A hiátus megszüntetése a gyergyócsomafalvi kételemű személynevekben (NyIrK, 1967/2);
A gyergyócsomafalvi fakitermelők szakszókincse (NyIrK, 1971/2);
Somlyó (Magyar Nyelv, 1971/4);
Gyergyócsomafalva helynevei (NyIrK, 1976/1).
Szótártani tanulmányai közé tartozik: A magyar–román és román–magyar szótárírás múltja és jelene (in: Az első Magyar Alkalmazott Nyelvészeti konferencia előadásai. Nyíregyháza, 1991); Az igekötős igék ekvivalensei a magyar–román nagyszótárban (in: Nyelvek és nyelvoktatás. Nyíregyháza, 1996).
Szerkesztésében több román–magyar és magyar–román kétnyelvű szótár látott napvilágot:
Dicţionar român–maghiar pentru uz şcolar (Kelemen Bélával, Bukarest, 1974; átdolg. kiad. Bukarest, 1979);
.svg){kind=small}
